"Brüsszelben néma csönd fogadta, hogy Orbán Kijevbe látogatott"

Orbán Viktor keddi ukrajnai látogatása, gesztuspolitikája annak is betudható, hogy most új európai parlamenti (EP-) frakciót akar létrehozni, és még a szélsőjobbon is vannak olyanok, akik szerint az ő politikája túlságosan oroszpárti? – kérdeztük Arató Lászlót, a Klubrádió tudósítóját Brüsszelből az Esti gyorsban.

Elmondta: ez utóbbi végül is nem változott meg, ezen az ukrajnai látogatás sem enyhített, a fontos kérdésekre nem kaptunk választ. Brüsszelben néma csönd fogadta, amikor kiderült, hogy Orbán Viktor Kijevben van; ez egyébként normális lépés lenne, de éppen tőle váratlan fordulat volt. Amikor elkezdtek jönni a hírek arról, hogy ki mit mondott az ukrán fővárosban, akkor már előkerült az a hozzáállás is, hogy nem mondható, hogy áttörés történt volna a magyar kormány Ukrajna-politikájában.

Arató László politológusokkal, elemzőkkel vette fel a kapcsolatot, akik azt mondták, hogy kevés az információ, és hirtelen nem is tudnak mit mondani. A hivatalos, EU-s oldalról sem volt adásunkig reakció. Azt azonban biztosra veszi, hogy a kijevi látogatás nem magánakció volt, a tagállamok tudtak róla. Annál is inkább, mert Orbán Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével találkozott hétfőn, és valószínűleg neki is jelezte, hogy megy Ukrajnába. Aznap volt a magyar elnökség megnyitója és furcsa volt, hogy se ezen, se a szentmisén nem vett részt a miniszterelnök, de így már érthető, hiszen jó eséllyel úton volt Kijevbe.

Ugyanakkor az európai politikában – bizonyos pártoknál – elég nagy a tűréshatár, ha Orbán nem, vagy csak kicsit változtat Ukrajna-politikáján, az is beleférhet, ha úgy érzik, hogy nagyobb a tét, mivel most új frakciót akarnak alakítani.

Patrióták

Hét országból kell 23 képviselő egy új EP-frakcióhoz, Orbánék új formációjának egyelőre négy országból 28 van, a tudósító szerint a hét is összejön, az a kérdés, mennyivel lesz több. Hozzátette: szerinte így már nem sok értelme van az Identitás és Demokrácia (ID) frakciónak, mert onnan már jöttek át a Patriótákhoz és vélhetően jönnek is még. Szerinte Marine Le Penék pártja, a Nemzeti Gyűlés (korábban Nemzeti Front) is csatlakozik majd a francia választás 7-ei második fordulója után; a Patrióták nevű új csoport alakuló ülését éppen 8-ára tűzték ki.

A másik jelentős tényező, az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) soraiban inkább olyan pártok vannak, amelyek a közép felé tendálnak (még akkor is, ha nem tagjai a formális koalíciónak), és amelyeket taszít a szélsőjobb, valamint az is kiderült, hogy a Fidesszel inkább nem ülnének egy helyen. Ráadásul Le Pen és az ECR-ben jelentős erőt adó Giorgia Meloni olasz kormányfő eddig se volt meg az összhang, és ez nem sokat változott – jegyezte meg.

Egyébként lehetne akár négy radikális jobboldali frakció is az EP-ben, hiszen az ID-ből az SS relativizálása és orosz-kínai kapcsolatok miatt kitett német AfD egy Szuverenisták nevű formáció megalakulását helyezte kilátásba, de az újságíró szerint ebből a négyből kettő lesz életképes, vélhetően az ECR és a Patrióták, 70-80 taggal.

Arató László szerint Robert Fico populista pártja, a Smer is megtalálja majd az útját utóbbi csoporthoz; őket felfüggesztették a Szociáldemokratáknál. Hegedűs Dániel külpolitikai szakértőt idézve azt mondta, Orbán Viktorék potenciális tagállami vezető erőket szeretnének megnyerni, amivel nem is annyira az Európai Parlamentben, hanem inkább a Tanácsban akarnak hangsúlyosan jelen lenni, ott könnyebb blokkoló kisebbséget alkotni.

A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.