„Budapest nem tud tartalékolni”
31/10/2019 13:48
| Szerző: Klubrádió
Nem sok mindene van Budapestnek, amivel gazdálkodhat, nem igazán vannak olyan cégei vagy vagyonelemei, amelyekből profitot termelhet – mondta a szakértő.
Meglepő értékei vannak Budapestnek, de összességében mégis csődtömeg című cikke miatt kérdeztük Bucsky Pétert, a G7.hu újságíróját.
Elmondta: több 2200 milliárd forintos vagyona Budapestnek, ami soknak is tűnhet ahhoz képest, hogy az éves költségvetése csak 220-230 millárd között alakul, ami „nem egy jelentős összeg”.
Egészen pontosan a 2010-es 2227 milliárdról 2018-ra 2280 milliárdra nőtt a vagyon, de eközben 18 százalék volt az infláció, tehát ez valójában csökkenés, méghozzá csaknem 13 százalékos. A budapesti vagyonelemek nem nagyon gyarapodtak, miközben sok minden elkerült a fővárostól – ahogy a többi önkormányzattól is –, például a közoktatási és egészségügyi intézmények.
Nem sok mindene van Budapestnek, amivel gazdálkodhat. Az említett vagyon nagyobb része, 1500 milliárd ingatlan, de főleg utak vagy közművek formájában, nincs több 100 milliárdnyi, esetleg értékesíthető telek, épület. Az önkormányzati cégek 300 milliárdért szerepelnek a könyvekben, de ezek is javarészt a közszolgáltatásokat segítik, mint például a BKV, a Vízművek. Ilyen értelemben nem igazán van tartaléka a fővárosnak, nincsenek olyan cégei vagy vagyonelemei, amelyekből profitot termelhet.
Érdekességként elmondta: 300 millió forintnyi állat is található a vagyonelemek között, lehet, hogy az állatkert lakóit tartják így nyilván. A fővárosi levéltárnak 37 kilométernyi iratanyaga van, ezeknek elég nehéz számszerűsíteni a valós értékét. Bucsky Péter megjegyezte azt is: az aluljárók értéke nagyobb, mint az erdőké vagy parkoké; kicsit szimbolikus is lehet, hogy több a beton, mint a zöld. De tudjuk, hogy Budapesten európai összevetésben nagyok kevés a zöldterület és a park.
Megnézte azt a tíz legnagyobb céget, amely a cégek értékének 98 százalékát adja; ezek árbevétele inkább stagnált, az egyéb bevételek viszont csökkentek, ami azt mutatja, hogy állami részről forráskivonás történt, a közösségi közlekedésben folyamatosan csökkent az állami támogatás. Emellett infláció, béremelkedés volt, ezt nem nagyon tudták kompenzálni. Ezeket a rengeteg állami adó terheli, és ennek lehet kulcsszerepe abban, hogy a 2010-ben még nyereséges cégek összességében negatívba fordultak.
Az interjút a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg. Címlapi kép: Wikipedia
2019.10.31. 08:20
Műsorvezető: Lampé Ágnes
