Budapest őrzi, gondozza, kutathatóvá teszi Heller Ágnes hagyatékát

A tavaly elhunyt Heller Ágnes örökösei megkeresték a Fővárost, hogy kezelésre átadják Heller Ágnes és Fehér Ferenc hagyatékát, amelyet egy új budapesti kutatóintézet, a Budapesti Iskola Intézet kezel majd – írta Karácsony Gergely főpolgármester a keddi bejelentés után Facebook-oldalán.

„A Budapesti Iskola filozófusainak, tanítványaiknak és pályatársaiknak munkássága és emlékezete a magyar kultúra és kulturális emlékezet része. Ennek gondozása, továbbgondolása érdekében a Fővárosi Önkormányzat egy olyan intézetet hoz létre, ami kutathatóvá teszi majd Heller Ágnes és Fehér Ferenc hagyatékát. A kezdeti szakaszban a hagyaték gondozásának helyszíne Budapest Főváros Levéltára lesz. Ennek a munkának a végén létrejön egy olyan intézet, ami a progresszív gondolkodás, a szellemi gazdagság és a kulturális sokszínűség otthona lehet"– mondta Gy. Németh Erzsébet főpolgármester-helyettes kedden, sajtótájékoztatón az MTI beszámolója szerint.

Erről kérdeztük Hermann Zsuzsannát, Heller Ágnes lányát, aki elmondta: a hagyatékot letétbe helyezik 25 évre (a szerződés felbontható), addig a főváros őrzi, gondozza, feldolgozza, kutathatóvá teszi. Ígéretet kapott arra, hogy 2021-re lesz külön gyűjtemény, nem a levéltárban lehet majd hozzáférni az anyagokhoz – tette hozzá. Később talán jöhetnek majd a Budapesti Iskola többi tagjának anyagai. Egy bizottság alakul majd, egy kutatóval, Szűcs László Gergellyel dolgoznak együtt jelenleg – tette hozzá.

Heller Ágnes Széchenyi-díjas filozófus, esztéta, egyetemi tanár 1929-ben született Budapesten. 1951-ben végzett a budapesti egyetemen magyar-filozófia szakon, majd a Budapesti Iskola megalapítójának, Lukács Györgynek a tanítványa lett az ELTE Filozófia Tanszékén. Politikai okokból mindkettőjüket eltávolították 1958-ban, 1958–1963 között Heller Ágnes középiskolában tanított. 1963 és 1973 között az MTA Szociológiai Kutatócsoportban dolgozott. 1955-ben megszerezte a kandidátusi, 1968-ban pedig a filozófia tudományok doktora (DSc) fokozatot. A gondolkodás szabadságának korabeli erős korlátait nem tudta elfogadni, ezért megfosztották állásától. Pár évig fordításokat vállalt, abból tartotta fenn magát, majd 1977-ben hosszú „tanulmányútra” indult, azaz emigrációba vonult.

Tanított a Berlini Egyetemen, a melbourne-i La Trobe Egyetemen, a Torinói Egyetemen, a São Pauló-i Egyetemen, végül New Yorkban (New York, New School for Social Research) kapott katedrát, 1986-ban. Ez utóbbi állását még az 1990-es évek elején is fenntartotta, de közben, 1990-től már hazajárt filozófiai előadásokat tartani a szegedi József Attila Tudományegyetemre (1994–) és a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemre. 1995-ben habilitált. 1995-től 1999-ig, nyugdíjazásáig az ELTE Esztétika Tanszékén tanított. Hazajövetelekor megválasztották az MTA levelező- (1990), majd rendes (1995) tagjának.

Az interjút a fentii lejátszóra kattintva hallgathatja meg. Kiemelt kép: Wikipedia