Buday Péter és Zsurzs Kati az Ötösben

Az adás első félórájában Buday Péter elmondta, a séf szó ma már valami egészen mást jelent, mint évtizedekkel ezelőtt. Összekeveredtek a fogalmak. Mint elmondta, a séf valójában konyhafőnök, aki egy egész rendszert kézben tart, és – ahogy Buday Péter fogalmazott – az sem mellékes, ha tud főzni.

Van, hogy a séf maga nem is annyira jó ízűen főz, folytatta, de remek csapatot állít össze, és így lesz egyedülálló a konyhája.

Buday Péter, a saját bevallása szerint a hidegkonyhában nem annyira erős, mert nincs türelme a látvány előállításához. Ő elsősorban az ízek megalkotásában jó. Nála általában fejben összeáll minden, és a megvalósult eredmény végül közel is áll ehhez.

Az íz először a fantáziánkban jelenik meg, mesélte. Így kezdődik az étteremben a vendég várakozása is az ételre. Ahogy egy főzőversenyen is hasonló ingerek érik, és befolyásolják a zsűrit, mielőtt még megkóstolta volna az ételt.

Buday Péter az ihletről is beszélt, amely néha arra is ösztönözhet, hogy ital látványának hatására, kitalál egy bizonyos íz világú tortát például. Hozzátette, nem csak a technika, a kreativitás is tanulható.

A séf mesélt arról is, hogy nem csak főz, ő maga is szívesen jár étterembe. Van olyan étel, amelyet kifejezetten csak ott eszik, otthon nem készíti, bármennyire is kedveli, mert nem szereti a sütése közben kialakuló illatokat, ez pedig a rántott hús.

Buday Péter elmondta, eredetileg földrajz tanár akart lenni, de miután nem vették fel a főiskolára, az anyukája segítségével, majd egy barátja édesapja közbenjárásával a vendéglátóiparban helyezkedett el, és kezdetben szakmai tudás híján, végig járta a ranglétrát. Hozzátette, azért akart minél jobb lenni, hogy eljuthasson külföldre, és ott tanulhassa tovább a szakácsmesterséget. Azt azonban megjegyezte, hogy már akkor is voltak itthon nagy séfek, és szerencsésnek tartja magát, hogy tőlük is tanulhatott.

35 évesen vették fel végül a Vendéglátóipari Főiskolára, amikorra a gyakorlati tudása lényegében megvolt, de fontosnak tartja az ott szerzett további tudást is, ami ahhoz kellett, hogy egy konyhát egyedül vigyen.

A műsor folytatásában Zsurzs Katival beszélgetett Gálvölgyi János. A színésznő először arról mesélt, hogy a járvány miatt sajnos a gyerekeivel régen nem találkozott, csak interneten tudják tartani a kapcsolatot. Utóbbinak köszönhetően azonban már nagyon rutinosan kezeli a különböző online kommunikációs eszközöket.

Örül neki, hogy ezzel is bővült a tudása, mivel mindig sok minden érdekelte. Néha az is felmerült benne, hogy pályát módosítana. Ebben azonban az is közrejátszott, hogy úgy érzi, nem igazán erős az önmenedzselésben. Olyan alkatnak tartja magát, hogy ha még érkeznek is elismerések, minden alkalommal meglepődnek a teljesítményén, és az ünneplés után mindig visszaáll az eredeti „rend”, és mintha elölről kellene kezdenie. Ez eleinte zavarta, mondta el az interjúban, de ma már kezdi megszokni.

Zsurzs Kati hozzátette, azért is maradt a pályán, mert ha is kedvetleníti az ilyesmi, egy újabb feladat, kihívás mindig egyértelművé teszi számára a folytatást.

A színművész arról is mesélt, hogy az egyes elismerésekkel újabb felfedezések is járnak, ezért sokszor hívják őt a fiatal alkotók, hogy játsszon a vizsgafilmjükben. Habár, hozzátett, itthon az ő korosztályát egyre kevésbé foglalkoztatják. Ezt furcsának tartja, hiszen a külföldi filmekben, sorozatokban épp az ellenkezőjét tapasztalja: azért akarnak a rendezők idősebb színészekkel dolgozni, mert az ő arcukon már látszik az élet.

Zsurzs Kati másik nagy szenvedélyéről, a tanításról is mesélt, amely létszükséglet a számára, ahogy ő fogalmazott. Most éppen már más szakmával bíró felnőtteket tanít. Elmondta, jó érzés látni, ahogy közösség formálódik belőlük, és neki ebben része van.