Bűnöző politikusként beszélnek róla, de kifelé jobb képet mutatott, mint Orbán

Az AP amerikai hírügynökség jóvoltából a tengerentúli médiában, így például a Washington Postban is megjelent az a hír, hogy az Európai Unió figyelmeztette Magyarországot: nem lehet diszkriminációt alkalmazni az EU-országok állampolgárai között olyan alapon, hogy a saját állampolgárokon kívül csak azoknak a külföldieknek engedélyezik az országba való belépést, akiknek az esetét „indokoltnak” minősítik, anélkül, hogy kifejtenék, melyek ezek az indokolt esetek.

A budapesti kormány lépése – olvasható a cikkben – növeli azokat az aggodalmakat, hogy az európai országok összehangolatlan határátlépési korlátozásokkal próbálnak úrrá lenni a járványhelyzeten, veszélyeztetve az unió egyik sarokkövét, az áruk és személyek szabad mozgását. A tudósítás ismerteti Christian Wigand európai bizottsági szóvivő tájékoztatását, miszerint az igazságügyi és a belügyi kérdésekben illetékes EU-biztos levélben figyelmeztette erre az Orbán-kormányt. Minden olyan intézkedést, amely ellentétes az EU-jog alapelveivel, haladéktalanul vissza kell vonni – tette ehhez hozzá Twitter-bejegyzésében Didier Reynders, a belga igazságügyi uniós biztos.

A Le Soir című brüsszeli lap szintén ismerteti Reyndersnek a magyar hatóságokhoz intézett levelét, amelyben a szabad mozgást biztosító schengeni övezet szabályainak a tiszteletben tartására figyelmeztet. Ugyanebből a cikkből az is kiderül, hogy miközben Magyarország vörös színű tiltó listára tette a Belgiumból érkezni kívánókat, szeptember elsejétől Szlovákia kötelező karantént írt elő számukra.

Oligarchák bűnszövetkezete ejtette túszul az országot

És akkor most vessünk egy nagyobb pillantást a Balkánra, konkrétan Bulgáriára, ahol jelentős próbatétel vár szeptember 2-án, szerdán Bojko Boriszov miniszterelnökre, akinek a kormánya ellen országszerte a korrupció miatti tiltakozó megmozdulásokat terveznek – írja a Politico című amerikai lap európai kiadása.

A bolgár válság – jegyzi meg a portál – immár Berlinben és Brüsszelben is aggodalmakat kelt. Az országban két hónapja tartanak demonstrációkat, elsősorban fiatalok részvételével, időnként több tízezres tömeggel. A tiltakozók azt állítják, hogy oligarchák bűnszövetkezete ejtette túszul az országot, kiterjesztve befolyását az igazságszolgáltatásra, a médiára és az állambiztonsági apparátusra. Az utóbbi időben a naponta ismétlődő tüntetések lendülete alábbhagyott, de erre a szerdára, a parlament első őszi ülésnapjához időzítve, országos tiltakozási hullámot hirdettek Boriszov ellen. A miniszterelnök, aki volt tűzoltó és testőr, annak a jobbközép irányzatú Európai Néppártnak az oszlopos tagja, amelyhez Angela Merkel német kancellár kereszténydemokratái is tartoznak – fogalmaz a Politico.

Megnyomhatja az újraindítás gombot

A kormányfő alkotmánymódosítással kíván előállni a törvényhozásban, ám ennek a módosításnak a tartalmát erősen vitatják. Boriszov augusztus közepén válaszolt a távozását követelő tüntetőknek azzal a bejelentéssel, hogy „átérezve a változások iránti mélységes vágyat”, Bulgária az alkotmánymódosítással megnyomhatja az újraindítás gombot.

Boriszovnak a saját pártján kívüli erőktől is szüksége van a parlamentben az alkotmány megváltoztatásához. Ahhoz, hogy a törvényhozás összehívja az alkotmány átírására hivatott, kibővített összetételű Nagy Nemzetgyűlést, eleve kétharmadra lenne szükség. Mivel ez nincs meg, felettébb hiteltelen az az ígérete, hogy leköszön a kormányfői tisztségről, ha ez a kétharmados döntés megszületik. Ahhoz viszont, hogy a rendes törvényhozás megszavazza a pusztán a Nagy Nemzetgyűlés összehívásának kérdéséről szóló, akár öt hónapig is elhúzható vitát, elég a képviselők egyszerű többsége is.

Ellenfelei azt állítják, hogy Boriszov csak az időt húzza, és az állítólagos reformok még jobban aláásnák a jogállamiságot. „A maffia nem reformálhatja meg az igazságszolgáltatást” – jelentette ki Boriszov ellenfele, Rumen Radev, a szocialisták támogatását élvező államfő.

Mindig látványosan kimutatja hűségét

A Politico megállapítja: Bulgária éveken át elkerülte azokat a vizsgálatokat, amelyeken Lengyelországnak és Magyarországnak keresztül kell mennie a jogállamiság hiányosságai miatt. Ennek az az oka, hogy Boriszov kerül minden ideológiai háborúskodást Brüsszellel, és az európai politikai színtéren mindig látványosan kimutatja hűségét Merkelhez és az Európai Néppárthoz. Most azonban kifulladóban van az a képessége, hogy elkerülje a nemzetközi bírálatokat, hiszen a bolgár válság megszólaltatta a vészcsengőt Merkel kereszténydemokratáinak a soraiban is.