Civilek: a Fertő tó vonzerejét tenné tönkre a gigaberuházás

A többi között százszobás szálloda, hosszú, összefüggő apartmanházsor és ezer hajó- és csónakhelyet meghaladó kapacitású kikötő készül a tervek szerint 30 milliárdos beruházásban a Fertő tónál. Erről kérdeztük Major Gyulát, aki azt mondta: a tópart elég elhanyagolt, a fejlesztés indokolt lenne. Született is egy terv 2015-16 környékén, amire még azt lehet mondani, hogy társadalmi egyeztetés előzte meg. Azonban ’18-ban ezt teljesen átírták, nagyon sok a bizonytalanság. 

Sorolta: a nádfedeles házakat az új terv szerint nem építik újjá. Eredetileg 99 évre volt bérleti szerződésük a lakóknak, ezt a szerződést megváltoztatták. Aztán megjelentek a gigaméretű épületek, különösen a szálloda, a kikötők száma hatalmasra nőtt,  és amíg korábban voltak társadalmi egyeztetések, ez most megszűnt. Az előkészítetlenséget jelzi Major Gyula szerint, hogy télen elkezdték a fakivágásokat, nádvágást, de március óta nem történt semmi.

Pillanatnyilag a Fertő-tó egy nagy közösség érdekét szolgálja, elsősorban a falusi turizmus és a kerékpáros turizmus kedvelőinek felel meg, az új koncepció viszont modern turisztikai célokat tűz ki, ami épp a tó vonzerejét tehetné tönkre. Jelezte: ha meghívták volna őket az egyeztetésekre, biztosan meg lehetett volna egyezni több kérdésben.

Nem tartják jó ötletnek, hogy hagyják lepusztulni az értékeinket, aztán ilyen hatalmas beruházásban milliárdokat költenek. Ráadásul bizonytalan az egésznek a további sorsa, nem tudni, hogy ki fogja üzemeltetni a szállodát, kikötőt, kinek a költsége lesz, gyakorlatilag teljesen átláthatatlan a projekt.

Egyesületükkel a soproni önkormányzathoz fordultak, de eddig nem kaptak választ. Korábban is voltak már egyéni próbálkozások, a lakók kérdéseket tettek fel, leveleket írtak, ezért is kellett a mozgalmat megalapítani, hogy közösen léphessenek fel, hogy végre „emberként beszéljenek velük”. Szükség lenne a párbeszédre, de az önkormányzat „nem szereti a kérdéseket”. Felhívta a figyelmet arra is, hogy 2016-ban még uniós forrást emlegettek, 2018-ban már teljes mértékben hazai, magyar kormány által biztosított összegeket, ezt se tudják, miért változott meg.

Major Gyula beszélt arról is, hogy ők elsősorban az osztrákokkal, burgenlandiakkal vannak kapcsolatban, mert Magyarországon belül az érdekérvényesítő képességük valóban kicsi. Az osztrákok azt szeretnék, ha közösen lépnének fel mindkét oldalon a természetkárosító és a lakók érdekeivel ellentétes gigaprojektek ellen.

Az interjút a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg!