Cornstein: Orbánnak jóban kell lennie Putyinnal
27/10/2019 15:34
| Szerző: Csernyánszky Judit/Klubrádió
A magyar energiaszükséglet 85%-a Oroszországból érkezik. "Nézze, én is jó kapcsolatot tartanék fenn egy olyan emberrel, aki akár le is kapcsolhatja az áramot, de még a fűtést is leállíthatja telente."
A választás a demokrácia egyértelmű jele. Hogy szabad volt a választás, hogy nagyon sokan elmentek szavazni, és hogy bizonyos változás valóban bekövetkezett. Nos, erről szól a demokrácia és ez az, miért Amerika is kiáll. Nagyon örülünk, hogy láthatjuk, működik a demokrácia Magyarországon is.
Amikor küldetését úgy másfél éve megkezdte, azt mondta: három dolog élvez prioritást a sok tennivaló közt. Az első az amerikai-magyar védelmi együttműködés, a másik CEU egyetem itt tartása és a harmadik az energia-diverzifikáció, az orosz energiától való függés mérséklése. Sorra vehetnénk a listát?
Mindenekelőtt helyre akartuk állítani a kapcsolatot Magyarország és az Egyesült Államok között, ami szerintem az előző amerikai kormányzat idején nem igazán létezett. Szerintem ez sikerült, baráti kapcsolat alakult ki közöttünk, és a kommunikáció is helyreállt. A tervezett projektek közül pedig néhányat teljesítettünk is. Ami eddig nem sikerült, nem teljesült, az alapvetően csak idő kérdése, vagy pedig túl összetett ügyről van szó. Mint például az energia diverzifikáció. Ez nem gombnyomásra működik, és sokszereplős is. Azt hiszem, amit a kapcsolatépítés terén elértünk, azt jobban nem is csinálhattuk volna, baráti kapcsolat alakult ki a két ország között – hisz NATO-partnerek is vagyunk egyben. Barátok vagyunk, szövetségesek, és a közeljövőben további eredményekre számítok.
Közbeszúrnám, hogy interjúnk felvételét követően a New York Times terjedelmes elemzést írt David B Cornstein és Orbán Viktor rendkívül jó kapcsolatáról. Arról, hogy a nagykövet magántelefonjáról is sms-eket vált a magyar kormányfővel, akinek a befolyása alá került, és Washingtonban gyakorlatilag Orbán álláspontját képviseli, ami számos esetben ellentétes volt az amerikai érdekekkel. Az ukrán-ügyekben és a CEU megítélésében mindezek nemegyszer kiütköztek.
A rádiónknak egy éve adott interjúban a nagykövet beszélt arról az 55 millió dolláros katonai beruházásról, amit a Pentagon büdzséjéből szántak a magyar kormánynak a kecskeméti katonai repülőtér bővítésére. Például az odaszánt F-22-esek számára szükséges hangár építéséhez.
Igen, ez a DCA, a Védelmi Együttműködési Megállapodás része, és ideérkezésem előtt mintegy fél évvel kezdődhetett el az ottani magyar fejlesztés. Nos, ez a projekt is időigényes. (Zárójelben megjegyeznénk, hogy az NBC News információi szerint, amit egyébként a Népszava is megírt, több amerikai katonai beruházás elmaradt Európában, mert Trump elnök a kerítésépítésre csoportosította át a forrásokat. Azonban a magyar kormány is folyamatosan húzta az időt a DCA, a Védelmi Együttműködési Megállapodás aláírásával.) Idő kérdése csupán, mikor kezdődik el az amerikai beruházás. Ugyanakkor én természetesnek tartom azt, hogy minden ország a saját érdekeinek szem előtt tartásával köt, vagy nem köt egyezségeket. Ennek így is kell lennie, szóval némi időre van szükség ehhez a projekthez is. Minkét országban csúszás volt az egyezmény tető alá hozásában. S mivel egy kicsit hosszabb időt vet igénybe a szokásosnál, ezért a magyar kecskeméti bázisfejlesztésre szánt összeg kikerült az akkor éppen aktuális amerikai költségvetésből. De teljesen biztos vagyok abban, hogy a jövő évi büdzsében már benne lesz.
A Pentagon újra felterjeszti a Kongresszusnak ezt a projektet? Szóval akkor lát esélyt a büdzsé újbóli elfogadására?
Azt gondolom, ez több mint esélyes. Azt mondják, ez tényleg csak idő kérdése.
A következő költségvetési periódus most kezdődik novemberben, feltehetően arra időzíthető?
Igen, mert az eltelt költségvetési ciklusba nem került be. De biztos vagyok abban, a következőben benne lesz és elfogadják.
Ez azt is jelenti, módosul némiképp a NATO-stratégia hazánkat illetően?
Bocsánat, ezt nem nagyon értem.
Miután a magyar kormány nem tartott igényt erre az 55 millió dolláros katonai csomagra, változnak esetleg a korábbi elképzelések?
Nem, nem. Dehogyis. Minden a megkötött megállapodásnak megfelelően zajlik és valósul majd meg. Ez a megállapodás nagyon fontos Magyarországnak, nagyon fontos az Egyesült Államoknak és Közép-Európának. Tulajdonképpen egész Európának nagyon fontos. Itt nincs nézetletérés köztünk, itt tulajdonképpen csak időzítésbeli problémáról van szó.
Mi lehet a magyar kormány álláspontja mögött?
Azt gondolom, ez mindkét kormányon múlott. De ez nem ügy, pontosabban nem volt vita azon, hogy a terv megvalósuljon-e vagy sem. A vitatott pontokban való megegyezés több időt igényel, mint ahogy azt az egyik, illetve a másik fél gondolta. És mivel elnyúltak a tárgyalások, egyszerűen kikerült a büdzséből. De még egyszer szeretném hangsúlyozni, nem gondolom, hogy ez bármilyen gondot okozna a jövőben.
Egyéb fejlesztések a pápai légi bázison?
Folyamatosak a katonai fejlesztések a pápai légibázison, mind felszerelés, mind az intézmény tekintetében. Épp úgy, ahogy eddig is, ezt is szem előtt tartjuk.
Orbán szemmel láthatóan szövetségese a török elnöknek, legalábbis a kurdok elleni támadáskor elhangzott, hogy támogatja Erdogan szíriai beavatkozását. Ezzel mintegy elárulta az Európai Uniót, annak egységes álláspontját, de ez vonatkozhat akár a NATO-szövetségesek elárulására is.
Nézze, mindenekelőtt: ha esetleg lenne véleményem arra vonatkozóan, hogy Magyarország hogyan reagált a török fejleményekre, azt nem a sajtóban és nem a rádióban mondanám el. Akkor először is azt a kormányfővel osztanám meg. Ez a lényeges különbség köztünk és az előző kormányzat között. Mert az előző kormány mindent csak bírált, mindent csak kifogásolt. Hogyha az amerikai álláspontot meg akarnám osztani, vagy arról tájékoztatást szeretnék adni abban az esetben, ha az különbözik a magyar állásponttól, akkor arról először is a magyar kormányfővel egyeztetnék. S megtalálnánk a közös hangot akkor is, ha nézeteink eltérnének egymástól. Találnánk biztos egy olyan közös pontot, amiben egyet tudunk érteni. A Szíriában történtek most nagyon kényes kérdéseket vetnek fel. Nem csak a magyar kormányfő és az Európai Unió közti megítélés különbségéről van itt szó, de például arról is, hogy még az Egyesült Államokban sem egységes a helyzet politikai megítélése.
Magyarországon hasonlóképpen felzúdulás volt ebben a kérdésben.
Szóval, egyelőre várjuk ki a fejleményeket!
Szijjártó Péter makacs Ukrajna-politikája nem változott azóta sem, hogy Volodimir Zelenszkijt elnöknek megválasztották. Ami azt jelenti, továbbra is blokkolja Ukrajna NATO- és uniós partnerségét. Számít a jövőben valamilyen elmozdulásra? Folynak erről tárgyalások a felek között?
Némi optimizmusra ad okot számomra az, ahogy erről tárgyaltam kormányzati illetékesekkel. Ugyebár itt arról van szó, hogy Amerika valóban előrehaladást szeretne elérni a NATO és Ukrajna kapcsolatában. Természetesen nem NATO-tagságról beszélünk, hanem Ukrajna és a NATO kapcsolatának bizonyos aspektusairól. Mi tisztában voltunk azzal, hogy a nyelvtörvény okozta Magyarország álláspontjának a megváltozását. Ezzel nem is tudtunk igazán mit kezdeni, merthogy vártuk az ukrán választásokat. Értelmetlen lett volna bármit is lépni ez ügyben a választások előtt. De most, hogy túl vagyunk a választásokon, és új elnök került hatalomba, abban reménykedünk, hogy módosítást hajtanak végre a nyelvtörvényben, ami megfelel a magyar álláspontnak és gördülékennyé válnak ismét a NATO-kapcsolatok. Az elnökválasztás után pedig meg kellett várnunk a parlamenti választásokat is. Az új ukrán elnöknek azonban nyilván nem ez az első és legfontosabb dolga, intézkedése. Ugyanakkor meg tudom érteni a magyar kormányfő álláspontját is, hisz 150-175 ezer ukrán állampolgárságú, de magyar gyökerekkel rendelkező emberről van szó, akik az iskolákban továbbra is meg szeretnék őrizni a magyar nyelvű oktatást. Ám az ukránoknak a NATO-val való kapcsolatépítése a mi számunkra fontos. Ne feledjük, hogy Oroszországot és Magyarországot mindössze egy ország választja el: Ukrajna. S ha Oroszország folytatja agresszióját, akkor a következő lépés vajon az lesz, hogy ismét tankokat küld? Ezt mi nem akarjuk, de senki más sem. A magyar nép sokat tanult a történelemből. A kommunista időszakból is. Szóval ezzel csak azt akarom mondani, hogy Magyarország szövetségese és barátja az Egyesült Államoknak, és meg is akarjuk őrizni ezt a jó kapcsolatot. Függetlenül attól, hogy Ukrajna a NATO része lesz-e. Nagyon bízom a nyelvtörvény mielőbbi módosításában és ezzel a viták rendezésében is.
Megkerülhetetlen, hogy kérdezzem a Putyin-Orbán barátságról is.
Értem. Nézze, a realitásokat nem lehet figyelmen kívül hagyni. Azt, hogy Magyarországgal közös történelme volt Oroszországnak. A másik megkerülhetetlen tény, hogy a magyar energiaszükséglet 85%-a onnan érkezik az országba. Nézze, én is jó kapcsolatot tartanék fenn egy olyan emberrel, aki akár le is kapcsolhatja az áramot, de még a fűtést is leállíthatja telente. Márpedig minderre szükségük van az embereknek. Ezért tartom nagyon, de nagyon fontosnak az energia diverzifikációt az országuk számára. Minden egycsapásra megváltozhatna, ha az energia 85%-át nem egy forrásból kellene beszereznie Magyarországnak. Hogy a barátja Putyinnak? Igen, nézzünk szembe a tényekkel! Annak kell lennie!
Szijjártó Péter az amerikai közszolgálati rádiónak nyilatkozva arról beszélt, hogy a Szabad Európa Rádió újraindítása egyenesen sértés Magyarország számára?
Szijjártó Péter jó barátom, de ebben valószínűleg nem tudnék vele egyetérteni. A kezdeményezés nem tekinthető sértésnek. Gyerekkoromból jól emlékszem az Amerika hangjára, ami egy csodálatos rádió volt. Aztán lett a Szabad Európa. Nézze, az elnöke eljött Magyarországra és velem is tárgyalt. De tisztázzuk, hogy a rádió független szervezet, nem része az amerikai kormányzatnak. És törvény szerint nekem nincs is jogom arról nyilatkozni, mi legyen a rádió tartalma. És nem is akarok törvénysértést elkövetni, nem is beszélek róla. Amit korábban tanácsoltam, mindössze annyi volt, hogy nem lehet csak ellenzéki, és nem lehet csak kormánypárti rádiót csinálni. Olyan rádiót kell létrehozni, ami versenyképes lesz a piacon, és így adott esetben, természetesen a kormányszóvivőnek is lehetőséget kell adni a megszólalásra. Interjúnk előtt ön is elmondta, hogy az önök rádiója épp most fejezte be nagy sikerrel az adománygyűjtést, amihez szívből gratulálok. Ez azt is jelenti, piacképes a rádió. Én abban bízom, hogy Szabad Európa Rádió épp úgy fog szólni a kormány munkájáról, mint a demokráciáról, amiért az Egyesült Államok is kiáll, és ezzel piacképes médiummá lesz. A Szabad Európa Rádió újraindítását kifejezetten pozitív fejleményként értékelem.
A CEU azóta Bécsbe költözött. Nem sikerült itt tartani. Esetleg tud valami új fejleményről? Lesz valamikor aláírás az amerikai illetékesek és a kormány között?
Fogalmam sincs, sajnos, nem tudom. Változatlanul csak azt tudom mondani, nagyon szomorú vagyok amiatt, hogy el kellett költöznie az egyetemnek Budapestről. Épp most hallottam és olvastam is, hogy az új főpolgármester megpróbálja rendezni az ügyüket. Bizakodom, hogy megmarad Budapesten az egyetem.
A nagykövet az október 23-i megemlékezés előtt adta az interjút, ezért az erre vonatkozó kérdésünkre adott válaszából csak azt emelnénk ki:
Visszatekintve és értékelve az azóta eltelt időszakot: az 56-os forradalom óriási történelmi tett volt, akárcsak a 30 évvel ezelőtt történt határnyitás is, amikor leomlottak a falak, és a Szovjetunió megszűnt létezni korábbi önmagához képest – ez a magyar történelem legnagyobb korszakát nyitotta meg, és azóta is virágzik a Magyarország. A 20 évvel ezelőtti NATO-csatlakozás pedig a legbiztonságosabb takaróként védi az országot. Ez vezetett a két ország közti kiváló kapcsolat kialakításához, ami remélem, még szorosabb lesz közös jövőnk ígéretével – nyilatkozta a Klubrádiónak David B Cornstein, amerikai nagykövet.
Az interjút a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg. Kiemelt kép: MTI/Koszticsák Szilárd.
2019.10.26. 15:00
Riporter: Csernyánszky Judit
