CPAC Budapesten: nem liberálisnak való vidék ez az ország! – Interjú Rick Santorum volt amerikai elnökjelölttel és szenárorral, és Barry Moore-ral, alsóházi képviselővel
6/05/2023 16:00
| Szerző: Csernyánszky Judit/Klubrádió
Az amerikai konzervatívok aktivista hálózatát képviselő CPAC második budapesti rendezvényén szinte kizárólag szélsőjobbos nézeteket hallottunk. Beleszagolva a levegőbe úgy tünt, itt mindenki fél a libeárális világtól. Egy volt amerikai elnökjelöltet és szenátort, Rick Santórumot és egy amerikai alsóházi képviselőt, Barry Moore-t szólította meg kollégánk a zártkörű, a magyar adófizetők pénzéből finanszírozott, pazarló eseményen.
Négyszer kértem regisztrációmat az Alapjogokért Központ és a CPAC Hungary szervezetnél, egyik kérésemre se válaszoltak, cserébe az egyetlen vezetékes telefont sem vették fel. Más információ, mint például – sajtóosztály elérhetősége ezen a lecsupaszított honlapon – direkt nem volt a velük való kapcsolattartásra.
Mert nem is akarnak kapcsolatot tartani velem, liberálissal. Annyira utálták a képemet, hogy a napszemüveges, filmbeillő tüchtig biztonsági őr még arra is utasított, 3 méterrel arrébb álljak meg a regisztrációs sátor előtt. Ne rontsam a levegőt. Amibe aztán mégiscsak beleszagoltam. Nem kis kerülőkkel bejutottam a Bálnába. Egy radikális jobboldali újságíró a sajtóplaccon meglátva, tisztelettel érdeklődött, hát te? Hogy kerültél ide? Egy kezemen meg tudtam számolni a tv-s stábokat, köztük a tv2-t és a Hír tv-t. Szóval beleszagoltam a levegőbe és azt éreztem, ezek nagyon félnek. Orbán szerint a CPAC a liberálisok rémálma. Nem. mi vagyunk az ő rémálmuk. Orbán egyfolytában a progresszív erőket szidta. De hát a progresszív mióta negatív kifejezés? Orbán saját maga elől, a saját múltbeli énje elől menekül kitatált ideológiákba. Ezért gyártja évtizedek óta a saját igazolására szükséges új ideológiákat. Ennek voltunk a szemtanúi május 4-5-én a Bálnában is.
A rendezvény sütött a kirekesztéstől és a gyűlölettől. S olyan előadókat hívott meg, akik mind azt erősítették meg, őket meg akarja semmisíteni a liberális világ, a globalisták: Kari Lake, Arizona bukott kormányzójelöltje, Steve Bannon, Trump vád alatt álló volt tanácsadója, Matt Whitaker, Trump 2. hajbókoló igazságügyminisztere. Egyértelműen szélsőséges pártok képviselői Svájcból, Ausztriából, Olaszországból, Szlovákiából, Szlovéniából, Dániából, Spanyolországból, Mexikóból, Észtországból, Lengyelországból, Szerbiából, Grúziából, Dél-Afrikából, Belgiumból. Mind ismételgették ugyanazokat a szólamokat, hogy a levegőt veszi el előlük a liberális, globalista világ. Orbán most is tudatosan mi, magyarokról beszélt! Hahó, én is magyar vagyok! Szerinte én nem. Mert én rombadöntöttem az országot. Soros Györggyel együtt.
Az osztályharcot és a fegyverkezést említve is csak azt jelezte: fél. 13 +4 év kormányzás után miért fél? Orbán minden mondatát a félelem igazgatta.
A többit hagyjuk a pszichiáterekre. Számtalan standon hirdették a woke mozgalom igéjét, a szexualitás megtagadását – jelentsen ez bármit is. A vallás és a politika teljes összefonódásának szemtanúi voltunk az útbaigazítók útvesztőjében. S ebben az útvesztőben jött velem szemben Amerika egyik szélsőséges politikusa, kongresszusi képviselője, Barry Moore.
Milyen missziót teljesít itt Budapesten? – kérdem rajtaütésszerűen az alabamai képviselőt, aki persze amerikai gentlemanként viselkedik és készségesen válaszol kérdéseimre, nem sejtve, hogy én a progresszív laboratórium egyik elszabadult vírusa vagyok.
B. M.: Semmi különös nincs ebben a misszióban. A CPAC ügyét támogatom. Magyarország kiáll az olyan családi értékek mellett, amelyek Amerikában mostanság veszendőben vannak – úgy érzem. De beszélhetnék a szabadság eszméjéről is, vagy a Woke ideológiáról.
Örülnék is, ha interpretálná, mit ért woke kultúrán. Nálunk még idegenül hangzik a woke mozgalom, de azt látjuk, hogy a woke - eszköz a liberálisok elleni harchoz. Az imént pedig Orbán Viktor a marxizmussal és a kommunizmussal azonosította be a woke ideológiát! S ön részt is vesz a panelbeszélgetésben, amelynek címe: Nem woke embernek való vidék – a Nem vén embernek való vidék nagysikerű film címére hajazva
Nehéz ez megmagyarázni, mert a jelen pillanatban úgy néz ki, hogy minden idetartozik, ami rosszat jelent ma Amerikában. A nyitott országhatároktól kezdve az olyan családmodellig, amelyben a gyereket két anyuka vagy két apuka neveli. De a szabad kapitalizmust ért támadásokat is idesorolhatnám. Mindaz, ami saját nemzeti identitásunkat aláássa.
De a wokizmus jelenti az öntudatra ébredést, a nemzedékeken át cipelt eszmei örökség megjelenítését, legyen az faji, nemi öntudatra ébredés, idetartozik a multikulturális eszme ápolása, a sokszínűség elvének újraéledése. Akkor én tévedek?
B.M.: Igaz, de a társadalmi elszigetelés is benne van. Olyan identitáspolitikát takar, amely megosztja a társadalmat. Széthúzást, káoszt okoz. Semmi mást nem akar, csak megosztani a társadalmat.
Az identitáspolitikáról lévén szó, a háború kérdése megkerülhetetlen. A magyar kormányfő egyfolytában békekötésről beszél egy olyan helyzetben, amikor szemmel láthatóan se az oroszok, se az ukránok nem készek a béketárgyalásokra. Sokan jellemzik Orbán politikáját oroszpártiként. Hogy látja ezt?
B.M.: Nézze, azért mert a háború ellen vagy, nem jelenti azt, hogy oroszpárti is vagy egyben – védte meg a magyar kormányfőt Barry Moore képviselő. Hogy békét követel? Mindannyian békét akarunk, nemde? Ugyanakkor, ha amerikai szemszögből nézem a dolgokat, akkor látnunk kell, hogy az adófizetők pénzéből 130 milliárd dollárt költöttünk egy nagyon gyengelábon álló demokráciára. Igenis ellenőriznünk kell, hova megy el a pénzünk. S ha én nem akarom ekképp támogatni Ukrajnát, az egyáltalán nem jelenti azt, hogy oroszpárti lennék. Csak azt jelenti, hogy békepárti vagyok.
De ha mások is így viselkednének, ha nem támogatják a NATO-szövetségesek és Amerika Ukrajnát, akkor az országnak vége. Nem tart attól, hogy egy potenciális demokráciát veszít el ebben az esetben? Kinek jó ez?
BM.: Bizonyos mértékben igen, elveszíthetjük, ha nem gondoskodunk Ukrajnáról. Ne tévedjünk, mindenkinek támogatnia kell, de a kormánynak minden pénzzel el kell tudnia számolni.
Orbán – mint jelezte itt is a beszédében – változatlanul nagy Trump rajongó. Ön is támogatja őt? Van esélye nyerni Trumpnak a 2024-es elnökválasztáson?
B. M.Teljes mellszélességgel támogatom Trump elnököt. Nagy rajongója vagyok. Azt gondolom, ő azon kevesek egyike a világon, aki képes jó irányba fordítani Amerika sorsát. Hiába támadták elnöksége négy éve alatt azért, hogy adóelkerülő, azért, hogy összejátszott volna az oroszokkal, akik befolyásolták a választást. Hiába indítottak impeachment eljárást ellene, semmit sem tudtak rábizonyítani. Ezekből az amerikaiak csak azt tudják levonni, hogy már megint hazudtak, akik őt vádolják. Ezzel Trump is bebizonyította, hogy a média hazugságokkal indított támadást ellene, hogy a média hazudik, csakhogy őt sárba tiporja
De hát vádat is emeltek ellene, mert a pornószínésznőnek fizetett hallgatási pénzt kampánykiadásként könyvelte el!?
B. M:: Ó, hát ez a vád, nagyon gyenge lábakon áll. Az egész eljárás politikailag motivált – meglepetésemre magyarul köszöni meg az -interjút.
Mint aki ég a vágytól, hogy nyilatkozhasson, a sajtóplaccon szétnéz Rick Santorum elnökjelölt, aki 2012-ben és 2016-ban is beszállt a ringbe. Két kisérővel a háta mögött felméri a terepet. Soha vissza nem térő alkalom, hogy vallatóra fogjam. És, hogy is mondjam, ebben az elvakult szélsőséges világban, kellemes meglepetésként ér.
RS.: Szerintem a baloldal megerősödése okán válik egyre szorosabbá az amerikai konzervatívok összefogása Magyarországgal, hisz nálunk a Kongresszusban előretörtek a liberálisok, a baloldali média hihetetlenül bekeményített, és egyre több szövetségest állít maga mellé a Biden-féle kormányzat világszerte – válaszolt a magyar-amerikai konzervatív kapcsolat szorosabbá válásának hátterét firtató kérdésemre Rick Santórum volt szenátor. A konzervatív szövetségeseknek kevésbé kiterjedt a kapcsolatrendszerük, az az érzésem. Az olyan sikeres konzervatív országoké, ahol hirdetik a hagyományos értékeket és közben a nyugati civilizációhoz is tartoznak. Nos, Magyarországot én ilyen szövetségesnek látom. Ezért logikus építeni ezt a kapcsolatot. Másrészről az Egyesült Államok gyökerei is Európába nyúlnak vissza, és az önök hazáját Európához szervesen tartozó országként értékeljük, ami külön nyomatékot kap a kapcsolatunkban.
Steve Bannon, aki Trump elnök egyik bizalmas embere és egy ideig fehér házi stratégiai tanácsadója is volt, lelkes rajongója Orbán Viktornak. Nem tudom, ön hogy van vele, de például hogyan értékeli a magyar kormányfő háborús politikáját?
R. S.: Hogy is mondjam, érdemes a republikánus párt szemszögéből nézni a dolgokat, mivelhogy pártunk egyáltalán nem tekinthető monolitnak, különféle nézeteket vallanak a párton belüli csoportok. S ez a háború vonatkozásában most különösen így van
Az ön álláspontja különbözik Orbánétól a háború megítélésében?
R. S.: Igen, határozottan.
Miben?
R. S.: Na, jó, de hát én nem vagyok Magyarország miniszterelnöke.
Mi viszont kis ország vagyunk.
R.S.: Igen, önök kis ország. És ugyebár az ország energiabiztonsága miatt régóta fennáll kapcsolatuk Oroszországgal, amit részben meg tudok érteni, hisz minden országnak vannak elemi érdekei. Viszont én amerikaiként másként ítélem meg ezt a kapcsolatot, mint az önök kormányfője.
Hogy néz már az ki, hogy a háború kellős közepén a magyar külügyminiszter Moszkvába megy és még szorosabbra fűzi a Kremllel a kapcsolatot és még több energiabeszerzésről köt szerződést, hogy függőségünk még nagyobb legyen?
R. S.: Nézze! Nincs szándékomban és nem is fogom a Biden-kormány politikáját védeni, mert sok mindenben nem értek egyet vele – mosolyog és tulajdonképpen jelzi, egy platformon van Bidennel a háború kérdésében a republikánus párt rangsorában harmadik legmagasabb posztot 1995-2007-ig betöltő szenátor. Inkább úgy fogalmaznék, hogy látom, mit tesznek más vezetők Európában, milyen külpolitikát visznek, és azokhoz képest nagy a különbség Orbán és az európai irányvonal között. Igyekszem most objektív lenni. Kritikus vagyok tehát e tekintetben, de persze bizonyos szempontból megértő is – udvariaskodik Rick Santorum.
S ha már kritikus véleményről van szó, úgy látszik, a NATO is kritikus hangot üt meg a magyar kormánnyal szemben, hisz még katonai szállítmányok sem haladhatnak át Magyarországon, hogy Ukrajnát segíthessék
R. S.: Hát, igen. Persze úgy tudom, hogy Magyarország nem gyilkos fegyvereket és a segítség más formáját választva küldött támogatást. Hogy agresszívebbnek szeretném-e látni Magyarországot? Igen. Határozottan.
És még mindig jó NATO-szövetségesnek számít hazánk mindezek ellenére?
R. S. Igen, de megint csak azt kell mondjam … Nézze, vegyük mondjuk Törökországot. Őt is általában véve jó szövetségesnek mondjuk, de számos olyan dolgot tesz, ami egyáltalán nem szolgálja az amerikai érdekeket. Persze Ukrajna ebben a relációban nüansznyi - mondjuk a törökök támogatta lázadókhoz képest Szíriában, akik az amerikaiak ellen is indítottak támadásokat. Ezek a NATO alapelvek megsértését jelentik. Ilyen tekintetben a magyar NATO-kifogások eltörpülnek a törökökéhez képest.
Végül egy villámkérdés: nem akar újraindulni a 2024-es elnökválasztáson?
R. S.: Nem, dehogy. Legutóbb Trumppal kellett versengenem, és nem volt valami nagy mulatság. Elég volt ebből egyszer.
Csernyánszky Judit interjúja a Hetes Stúdió 2023. május 6-i adásában hangzott el.