Csak a magyarok nem tudják...
2/04/2019 11:32
| Szerző: Klubrádió
Kiderült, hogy mire készül Orbán. Hamarosan megalakul az európai jobboldali populista pártok szövetsége. Ahol még van szabad sajtó, ott tudják már ezt az emberek.
A bécsi Die Presse jól tájékozott olasz körökből származó értesülésre hivatkozva azt írja, hogy jövő hétfőn, április nyolcadikán hozzák létre Milánóban az európai jobboldali populista pártok szövetségét, a májusi európai parlamenti választásokra való felkészülés jegyében. A készülő szövetség tervét Matteo Salvini, a Liga elnöke márciusban jelentette be. Az eseményen részt vesz majd az osztrák kormánykoalíció kisebbik tagja, a Szabadságpárt is – emeli ki a Die Presse. Salvini korábbi közlése alapján az osztrák média úgy tudja, hogy mintegy húsz pártot, illetve politikai csoportosulást várnak Milánóba, az Európai Népek és Nemzetek Szövetsége elnevezésű ernyőszervezet megalapítására. Köztük lehet Orbán Viktor magyar kormányfő, a Fidesz vezetője, Marine Le Pen, a francia Nemzeti Gyűlés elnöke, Geert Wilders, a holland Szabadságpárt irányítója, továbbá az Alternatíva Németországnak, valamint a Svéd Demokraták képviselője.
Caputová megválasztása az Európai Parlamentben is látszik majd
Egyetlen hírügynökségi beszámoló erejéig visszatérek még a liberális Zuzana Caputová szlovák államfővé választásának a témájára. Pontosabban arra, hogy a Reuters ismerteti – a New York Times pedig a Reuterstől átveszi - annak a gyors közvélemény-kutatásnak az eredményét, amelyet már a szombaton véget ért elnökválasztás kimenetelének ismeretében, tegnapelőtt és tegnap végeztek el Szlovákiában. Eszerint Caputová pártja, a Progresszív Szlovákia, valamint a májusi európai választásokon vele közös listán induló Együtt már 14,4 százalékos népszerűségnek örvend, ami kétszerese a februári adatnak. E két párt egyikének sincs egyelőre képviselője az Európai Parlamentben. Érdekesség, hogy míg a Progresszív Szlovákia az európai liberálisok padsoraiba tervez majd beülni, az Együttel elválnak útjai, utóbbi a néppártiakhoz kíván csatlakozni. A jelek szerint azonban ennek ellenére jól szót értenek egymással, mindkét politikai erő határozottan elutasít minden extrém megnyilvánulást. Aggasztóan erősödik ugyanakkor Szlovákiában a szélsőjobboldal. A Marián Kotleba vezette Néppárt – A Mi Szlovákiánk elnevezésű társaság a februári 9 és félről 11 és fél százalékra növelte népszerűségét. Mindeközben a szociáldemokrata irányzatú Smer, a kormánykoalíció vezető ereje évtizedes mélypontra, 20 százalék alá, egész pontosan 19,7 százalékosra gyengült. A koalíció másik két tagja, a Szlovák Nemzeti Párt, valamint a Bugár Béla vezette Híd szintén gyengült, és ha most lennének a nemzeti parlamenti választások, akkor a mostani pártösszetételű kormány nem kapna többséget a pozsonyi törvényhozásban. A szlovák parlamenti választást azonban csak egy év múlva tartják.
Trump a NATO fekete báránya
Az EurActiv brüsszeli hírportál a NATO megalakításának 70. évfordulójáról közöl cikket, és abban az észak-atlanti szövetség első számú fekete bárányának nevezi Donald Trump amerikai elnököt. A cikk emlékeztet arra, hogy a szövetséget ugyan a Nyugat-Európa elleni szovjet katonai támadás elhárítása érdekében hozták létre, az alapító okmánynak a kollektív védelemről szóló híres ötödik cikkét a hidegháború alatt soha nem kellett alkalmazni– arra mindeddig csak egyszer került sor, mégpedig jóval a szovjet birodalom összeomlása után, a 2001. szeptember 11-ikei, New York és Washington elleni terrortámadások miatt, amikor is történetesen az Egyesült Államok kérte a szövetségesek segítségét. A mostani kerek évfordulót eredetileg csúcsszinten akarták megünnepelni, de végül külügyminiszteri szintű összejövetellé fokozták le. Az EurActiv szerint a résztvevők aggódva figyelik, hogy a Fehér Ház ura – aki a legutóbbi NATO-csúcsértekezleten, kevesellve a szövetségesek anyagi hozzájárulását a védelmi költségekhez, elefántként tört-zúzott a porcelánboltban – ezúttal vajon milyen Twitter-üzenet tesz közzé. Trump mellett azonban – folytatja a brüsszeli hírportál – van több más fekete báránya is a NATO-nak, így például Németország, amely ugyan az egyik legerősebb nemzetgazdaságot mondhatja magáénak, mégis kerek-perec leszögezte, hogy a védelmi kiadásai meg se fogják közelíteni a bruttó hazai termék 2 százalékát, ami a szövetségen belül politikai elvárás – tehát nem jogi kötelezettség. De a törésvonalak – írja az EurActiv - nem csupán a pénzzel kapcsolatosak.
Amerika hiányzik
A határozott amerikai vezetés hiánya kiváltotta az európai szövetség bizonytalanságát, és miközben a britek fél lábbal már kinn vannak az Európai Unióból, a franciák és a németek az EU stratégiai autonómiájáról kezdtek beszélni, ami akár uniós haderő létrehozásához is vezethet. Az EurActiv szerint szintén vitaforrás a NATO-országok között az úgynevezett közös értékek kérdése. A cikk szerzője úgy látja: az, hogy Trump fütyül a multilateralizmusra, vagyis a problémák többoldalú megvitatásának az elvére és gyakorlatára, Európában úgy tükröződik, hogy egyes országokban – így Törökországban, Magyarországon, Olaszországban és Lengyelországban - erősödnek az önkényuralmi, populista tendenciák. Az EurActiv szerint a NATO-n belüli bizalom maradványainak a felmérése és lehetőség szerinti megőrzése nem a mostani évfordulós külügyminiszteri találkozónak, hanem a decemberben Londonban tartandó csúcsértekezletnek lesz a feladata.
Kárpáti János lapszemléjét a fenti "lejátszás" ikonra kattintva hallgathatja meg. Kiemelt kép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs.
