Csatolják be öveiket, itt az első, Donald Trump ihlette EU-elnökség!
19/06/2024 09:37
| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió
| Szerkesztő: Lőrincz Csaba
Állapította meg a Politico. Az n-tv német hírcsatorna szerint pedig félő, hogy Orbánék a soros elnökségi pozíciójukat arra használják majd fel, hogy megpróbálnak hozzájutni a felfüggesztett uniós támogatásokhoz.
A magyar kormányfő Putyin elnök szövetségese, és rendszeresen gondoskodik a káoszról az Európai Unióban – írja „Ez történik, ha Orbánnál a szó” című cikkében az n-tv német hírcsatorna, annak kapcsán, hogy júliustól Magyarország veszi át az EU soros elnökségét, ami azt jelenti, hogy a fideszes miniszterek fogják fél éven át meghatározni a szakminiszteri tanácskozások napirendjét. Ez a szerző szerint lehetőséget kínál Orbánnak arra, hogy hátráltassa Brüsszel tevékenységét, különösképpen ami az Ukrajna-politikát illeti. Idézi Daniel Freund német zöldpárti európai parlamenti képviselőt, aki az egyes jogalkotási eljárások befagyasztását javasolja a magyar elnökség idejére érdekkonfliktus esetén, mondván, az EP „az európai demokrácia szívkamrája, és nem autokratáknak szánt színpad”. Az n-tv megfogalmazása szerint a robbanóanyagot mindenekelőtt a külpolitikai témák szolgáltatják, hiszen Orbán rendre oroszbarát álláspontra helyezkedik. A közös uniós külpolitika káoszba fullasztásához ugyanakkor nincs is szükség magyar elnökségre, mert a döntéshozatalhoz egyhangúság kell, Magyarország tehát egyszerűen vétót emelhet.
A többi miniszteri tanácskozáson viszont Budapest soros elnökként megteheti, hogy egyes témákat ne tűzzön napirendre. Monika Hohlmeier, az Európai Parlament költségvetés-ellenőrzési bizottságának az elnöke, aki a bajor CSU politikusa, azt mondta a hírportálnak: ebben a helyzetben a többi tagállam, különösképpen a német szövetségi kormány dolga lenne, hogy a magyarok leszavazásával kiigazítsa a napirendet, de ő egyelőre nem tapasztalja, hogy Olaf Scholz szociáldemokrata kancellárban elég gerinc lenne az Orbánnal való szembeszálláshoz.
Daniel Freund szerint félő, hogy Orbánék a soros elnökségi pozíciójukat arra használják majd fel, hogy megpróbálnak hozzájutni a felfüggesztett uniós támogatásokhoz. Katarina Barley, az EP német szociáldemokrata alelnöke pedig úgy nyilatkozott az n-tv-nek, hogy amikor egy tagállam ellen a jogállamisággal való súlyos ütközés miatt az alapszerződés hetedik cikke szerinti eljárás folyik, akkor az érintett állam szerinte nem láthatná el a soros EU-elnökséget.
A hírportál ugyanakkor felhívja a figyelmet arra: az egymás követő soros elnökségek úgynevezett trióba szerveződnek, és a magyar elnökség a spanyol és a belga elnökséget követi harmadikként a trióban. Vannak olyan témák, amelyek a triók közös prioritásait tükrözik, és ennek alapján a spanyoloknak és a belgáknak is van bizonyos szavuk a napirend összeállításakor. Hohlmeier ehhez hozzátette, hogy kulcsfontosságú témákat azért sem lehet egyszerűen eltüntetni a napirendről, mert azokat közösen is meg kell vitatni a tagállami kormányok képviselőiből álló Tanács, a javaslattevő-végrehajtó intézményként működő Bizottság és a Parlament háromoldalú egyeztetésén.
Még ugyanennél a kérdéskörnél maradva, a Politico című amerikai portál európai kiadása külön cikkben számol be arról, hogy a budapesti kormány Donald Trump 2016-os elnökválasztási kampányszlogenjének – Tegyük újra naggyá Amerikát – az Európára átszabott verziójával rukkolt elő, amikor közzétette saját soros elnökségi jelmondatát: Tegyük újra naggyá Európát.
"Csatolják be öveiket, itt az első, Donald Trump ihlette EU-elnökség” –írja a Politico, és idézi Bóka János EU-ügyi minisztert, aki ezt azzal magyarázza, hogy a jelmondat egy tevékeny elnökségre való utalás. Az újságírók felvetéseire a miniszter azzal reagált, hogy szerinte nincs itt helye semmi déjà vu érzésnek, mert aligha feltételezhető, hogy Trump valaha is naggyá akarta volna tenni Európát. Ami a Bóka által ismertetett magyar elnökségi prioritásokat illeti, a Politico egyebek közt megemlíti, hogy a budapesti kormány előre kívánja lendíteni az EU-bővítés folyamatát, és érdemi lépésekre készül Moldovát, Grúziát, valamint Ukrajnát illetően. Ehhez kapcsolódóan a portál megjegyzi: voltak olyan félelmek, hogy Budapest ki akarja siklatni vagy legalábbis le akarja lassítani Kijev uniós törekvését, tekintve, hogy Orbán nyíltan igyekszik aláásni az Ukrajnához fűződő viszonyt, és szorosabban akar kötődni Moszkvához.
Nem loboghat szivárványos zászló a bécsi Kahlenbergen található Modul magánegyetemen, amelyet 90 százalékban egy évvel ezelőtt vett át az Orbán-közeli Mathias-Corvinus-Collegium, az MCC – írja az osztrák Der Standard. A cikk szerint az egyetem munkatársai ideológiai befolyásszerzésről beszélnek.
Grandiózus kilátás a városra, szemeszterenként akár 7 ezer eurós tandíj, és olyan tanszakok, mint „nemzetközi menedzsment” vagy „fenntartható fejlesztés, menedzsment és politika”. Internetes oldalán az egyetem a diákok sokféleségét, a környezetvédelmet és a társadalmi felelősségvállalást hirdeti, mint alapelvet. Sok más osztrák egyetemtől eltérően azonban a júniusi pride hónapban nem lehetett látni az LMBT-közösség szivárványos lobogóját a Modul főépületén. Az egyetem vezetősége a munkatársak erre irányuló követelését írásban, kifejezetten elutasította. A Der Standard szerint emögött a magyar miniszterelnökhöz közel álló új tulajdonost sejtik. A rektor szerint ugyan a tulajdonosváltás nincs hatással a tananyag tartalmára, a lapnak név nélkül nyilatkozó egyetemi alkalmazottak szerint azonban változóban van a légkör. Viszont a tiltásra válaszul – „csakazértis” alapon - szivárványos zászlók jelentek meg az irodaajtókon, illetve a könyvtár bejáratánál.