Csehy Zoltán: A csúnya, ragacsos ember

Csehy Zoltán a felvidéki magyar irodalom fontos képviselője, műfordítóként többek között az antik erotikus irodalom avatott fordítója, irodalomtörténészként rengeteg figyelmet fektet mind a történeti, mind a kortárs magyar LMBTQ-irodalom feltérképezésére és kritikai kanonizálására, költőként pedig pályája első húsz évében több verseskötetet is megjelentetett. Zenés irodalmi műsorunk, a Belső közlés stúdiójában elsősorban ebben a minőségében beszélgetett vele Szegő János.

Az adásban fölolvasott versei közül korábban már közzétettük két költeményt itt, a Klubrádió honlapján is, a Színek könyve Húsokker, valamint Buzérvörös, karmazsin című darabjait. Mától két újabb versét hallgathatják meg szintén a saját hangján; de mindkettő hordozza némileg fő szakterülete, az antik költészet tónusait is. Az első a mai társadalmi különbségek passzív lélektani megélésének – s implicite, a nyelvén keresztül azok alkotásba fordításának –dilemmáit, a másik a művekben való testiségig menő elmélyedés élményét tárgyalja az individuum kontextusában.

A versek eredeti, írott változata:

Csehy Zoltán: A csúnya, ragacsos ember

A csúnya, ragacsos ember
a sarokból nézett minket,
s miután befejeztük az evést,
s a maradékot a tálcán rápakoltuk
a mocskos fémállványra,
ő odament, és egybeöntött mindent, a megmaradt
tokányt, burgonyás csülköt,
rizst, zöldséget, rántott húscafatot,
a műanyagtálkát maga elé tette,
fogott egy műanyagvillát,
(az enyémet? lányomét?)
és falatozni kezdett, akár egy király.
Vasárnap volt,
tiszta, ünnepi, tékozló.
A gyerek hosszan bámult rá,
ezt jegyezd meg, mondtam
fölöslegesen, nyilvánvaló zavarban,
erre elfordította a fejét.
Szégyenkeztem,
hogy ennyit hagytunk.

Csehy Zoltán: Sesto áriája

Egy zenéről álmodtam,
sőt, magát a zenét.
Mint éles kés, úgy hatolt belém,
inkább sebészkés, mint gyiloktőr
(bár a különbség olykor minimális).
Egy napomba tellett, de rájöttem, persze:
Sesto áriája, Titus kegyelme.
A kés dolgozott serényen: felnyitotta
a mellkasom. Közelebb ért a közelhez,
ekkor már szinte gyilkolt.
A partitúrában nem volt semmi
meglepő, rög vagy daganat.
Nézem a szöveget, az olasz mellett az angolt:
és benne, ha akarom, egy név, egy kriptogramma.
Hát ezért volt, ezért volt ez az egész
reménytelen, hosszadalmas műtét.
Dolgozz, kés, csak dolgozz.
Testből van elég.