Csökkent az akadémiai szabadság, ragadós az illiberális példa
20/03/2023 12:33
| Szerző: Klubrádió/Vikár Anna
Két nemzetközi vizsgálat is lesújtó eredményekre jutott a magyar felsőoktatás és kutatás szabadságával kapcsolatban. Az Európai Egyetemek Szövetsége inkább külön országjelentést készített, mert a kuratóriumi rendszert nem lehetett összehasonlítani másokkal. Bár az akadémiai szabadság csökkenése a Föld lakosságának felét érinti, a probléma gyökere ugyanaz: az illiberális példa ragadós – mondta Lőrincz Viktor, az Akadémiai Dolgozók Fórumának képviselője a Reggeli gyorsban.
Lesújtó megállapításokat tett a magyar felsőoktatás és a kutatás szabadságáról a közelmúltban két nemzetközi felmérés is. Az Európai Egyetemek Szövetsége (EESZ) 35 – európai uniós és környező – ország egyetemeinek autonómiáját vizsgálta, Magyarországról viszont külön jelentés készült – számolt be március elején az Mfor.
Egyszerűen nem tudták összehasonlítani más országokkal az egyetemek irányítását, "nem lehetett értelmezni a kuratóriumi rendszert" – mondta Lőrincz Viktor, az Akadémiai Dolgozók Fórumának képviselője a Reggeli gyorsban.
A másik, a Göteborgi Egyetem V-Dem Intézete és az Erlangen-nürnbergi Egyetem Politikatudományi Intézetének közös kutatása az akadémiai – tehát a felsőoktatás és a kutatás – szabadságára koncentrált. 179 országban hasonlították össze a 10 évvel ezelőtti helyzetet a mostanival.
22 olyan országot találtak, ahol csökkent az akadémiai szféra szabadsága, ami a Föld lakosságának a felét, 4 milliárd embert érint – foglalta össze az eredményeket a Magyar Hang.
Magyarországon a kancellárok rendszerét éppen 2012-ben (a kutatásnak viszonyítási alapot adó évben) vezették be. Ez volt az első jelentősebb korlátozása a felsőoktatás szabadságának, az Alaptörvénybe is bekerült, hogy a kormány pénzügyi, költségvetési kérdésekben belenyúlhat ebbe az autonóm alrendszerbe – emlékeztetett Lőrincz.
Ezután jött a kutatóhálózatok "megrendszabályozása", a kutatók listázása, az alapítványosítás, politikusok élethosszig tartó kinevezése a kuratóriumokba, akiknek ráadásul jelentős befolyásuk van az egyetemek életére. Annak a hatása, hogy a kiszervezett egyetemek kiestek az Erasmus és Horizont programokból még nem szerepelhet a kutatásban, hiszen túl friss történet – mondta Lőrincz.
"Olyan ligába kerültünk, ahova nem szeretnénk tartozni," itt van Lengyelország, Oroszország és Belarusz is. "A probléma gyökere ugyanaz": jellemzően olyan államokban esett vissza az akadémiai szabadság, amelyek "elindultak valamilyen autoriter vagy illiberális irányba" – hangsúlyozta Lőrincz.
Az akadémiai kutatóhálózatok elvétele, az akadémiák korlátozása több posztszovjet országban megtörtént. "Ez a példa ráadásul ragadós": most az látjuk, hogy például Floridában a republikánus elnökjelölt-aspiráns Ron DeSantis is belenyúlt a vezető testületekbe, hogy az állami egyetemeken ne lehessen gender szakot tanítani.
Szóval a Magyarországon már implementált intézkedéseket átveszik – mondta Lőrincz.
A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. Címlapi kép: Az Akadémiai Dolgozók Fórumának demonstrációja az MTA előtt, 2019-ben. MTI/Mónus Márton
Reggeli gyors/interjú Lőrincz Viktorral
2023. március 20., hétfő 7:41
Riporter: Szénási Sándor
