Dávid: Biztosan 200 ezer lesz a minimálbér - De ki nevet a végén?
16/09/2021 10:57
| Szerző: Klubrádió
Gulyás Gergely szerdán bejelentette, hogy 2022 január 1-től 200 ezer forint lesz a minimálbér. A munkavállalók jól járnak, a költségvetés jó jár majd, de mi lesz a mikro- és kisvállalkozókkal? Dávid Ferenc közgazdász szerint valami nem stimmel Parragh László és Varga Mihály kettősével.
167 ezerről 200 ezer forintra emelkedik a minimálbér Gulyás Gergely bejelentése szerint. Ez nem csak egy kommunikációs lózung, Dávid Ferenc, a DK szakértője biztos benne, hogy lesz emelés, és már előre eldöntött dologról van szó, hiszen már a nemzeti konzultáció ívén is ez az összeg szerepelt.
Dávid emiatt furcsának nevezte a még csak most kezdődő idei bértárgyalásokat a minimálbérről, hiszen még el se kezdődött, de már bemondták a végeredményt. "Senkinek ne legyen kétsége, hogy ennyi lesz a minimálbér, aminek az alacsony bérű munkavállalók örülnek" - mondta Dávid.
"És a költségvetés is örülni fog, hiszen ebből rendkívül sok személyijövedelem adó, több nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék fog befolyni", megemlítve azt is, hogy Dávid szerint ezt a pénzt a munkavállalók "nem amerikai utazásokra fogják fordítani", hanem beviszik a boltba, a vendéglőbe, ahol a magas áfatartalom miatt komoly bevétele lesz a költségvetésnek.
Aki a fizetést adja, tehát a munkavállalói oldal azonban a vesztese lehet az emelésnek, ami Dávid szerint azért furcsa, mert ők egyébként a Fidesz oldalán vannak. Ehhez képest "az egyik vállalkozói szövetség vezetője kijelentette, hogy a minimálbér nem kérdés, hanem feladat" - mondta Dávid, aki szerint ez a hozzáállás sosem volt jellemző a munkaadókra az elmúlt 30 évben. Korábban a minimálbértárgyalásokon "előbb megnéztük peremfeltételeket, aztán állapodtunk meg a bérben, itt pedig kimondták, hogy mennyi a minimálbér, de nem tudjuk, hogy milyen adó és járulékfeltételekkel". Ebben Dávid szerint óriási kockázatok vannak, így kíváncsi, hogy a kormány mivel tudja rávenni a munkaadói oldalt, hogy ezt a megállapodást aláírja.
Dávid Ferenc sajátosnak mondta, hogy ezeknek a tárgyalásoknak van egy olyan résztvevője, "aminek semmi keresnivalója nincs az érdekegyeztetéseken. Ez a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, ami egy köztestület, nem írhat alá kollektív szerződést, nem vehet részt a bértárgyalásokon". Mégis, mondta Dávid, a Parragh László vezette testület "a pénzügyminiszterrel karöltve lezsugtázta, a miniszterelnökkel is megbeszélte, hogy mennyi legyen a minimálbér. Innentől kezdve formális tárgyalásokra számíthatunk" - jelentette ki.
Hogy milyen ellentételezést adhat a kormány a munkaadóknak, arról Dávidnak csak feltételezései vannak: szerinte például a "munkaadói összegekkel" lehet játszani, például lehet, hogy a kormányoldal segíteni fog a munkaadói oldalnak, és mérsékli a szociális hozzájárulásokat, de akkor meg nem tudni, hogy mi lesz az egészségügyi és nyugdíjkasszával. Vagy lehet a munkavállalók által befizetett összegekkel játszani, "de állandóan azt halljuk, hogy az egészség és a nyugdíj ki van fosztva".
A harmadik lehetőségként Dávid azt mondta, hogy megváltoztathatják a személyijvedelem adó, Dávid itt látja a legnagyobb mozgásteret. "A mai 15%-os jövedelemadó a minimálbéresek vonatkozásában lehet kevesebb", ez viszont a Fidesz által képviselt egykulcsos rendszerrel menne szembe, és nem hiszi, hogy a teljes munkavállalói állománynak csökkentenék a szja-t. "Feltételezünk dolgokat, de az eredmény megvan. Ezt fordítva kéne".
Dávid Ferenc megemlített még egy verziót, ami szerint azok a vállalkozások, amik nem bírják ezt az emelést, egyedi kompenzációs mechanizmussal igényelhetnék, hogy segítsenek rajtuk, hogy a bért ki tudják fizetni.
A minimálbér emelése tehát közel 20%-os lesz, ami közvetlenül 1,1 millió embert fog érintetni, ugyanakkor Dávid Ferenc szerint a felette lévő a bérkategóriákat is érinteni fogja, "tolni fogja a béreket". Az elmúlt években mindig kétszámjegyű növekedésnek vagyunk szemtanúi, és ez a bérfejlesztési ütem, érezhetően gerjeszti az inflációt. Dávid szerint a mostani inflációnak is ez az oka, hogy a "növekedés bepörög az árakba és a fogyasztói árakat növeli".
A bértorlódást az kerülheti el, hogy munkaerőhiány van, mivel a magyar munkaerőpiaci kínálat a 64 évesig tartó korosztályban évente 30-40 ezerrel szűkül, mondta Dávid Ferenc, aki szerint emiatt ha a munkaadók meg akarják tartani a kvalifikált munkaerő, akkor a minimálbér felett lévő bért is meg kell majd emelni. És ez kétszer ennyi embert érint, mint a minimálbér. "Különben el fog menni külföldre vagy munkahelyet változtat".
A garantál bérminimum 260 ezer forint lesz, ez az 1,1 millióból 800 ezer embert érint. A diplomás minimálbért a versenyszférában nem kedvelik, ez nem lesz alku tárgya, mondta.