De miért nem állítják meg Orbánt? – Jót nevetett a naiv kérdésen

Fareed Zakaria műsorvezető, a CNN  hírtelevízió vasárnapi műsorában Donald Trump amerikai elnökről kezdett beszélni, aki szerinte a neki nem tetsző híreket fake newsnak minősíti, majd a következő mondatban úgy fogalmazott, egy vezető még rajta is túltesz. A riporter Orbán Viktor magyar miniszterelnök felhatalmazási törvénye kapcsán kérdezte Michael Ignatieffet, a CEU rektorát, valamint Valerie Hopkinst, a Financial Times budapesti tudósítóját. 

Előbbi elmondta, hogy a tíz éve elkezdődött folyamat betetőzése az, ami most zajlik az országban. Hiszen 2010-ben kezdődött a médiatörvénnyel, az ügyészség függetlenségének a felszámolásával, s Ignatieff megemlítette az CEU elűzését is. S Orbán tehette mindezt azért, mert nem tudott az EU a sarkára állni, és Amerikát sem izgatta, hogy mi történik az országban.  S emellett Kína és Oroszország csak örül annak, hogy újabb autoriter vezetőt üdvözölhetnek táborukban.

Ezt már nem pávatáncnak nevezné

Valerie Hopkins szerint, ha valaki tudja, mi az a válság, akkor az egészen biztos, hogy Orbán Viktor, hisz a globális gazdasági válság idején került hatalomba, és már akkor is szorított a gyeplőn. Átírta az alkotmányt, megregulázta a sajtót, aminek kiteljesedése volt ötszáz magyarországi sajtóorgánum betuszkolása egy kormányoldalt kiszolgáló alapítványba, ingyen és bérmentve, „önként”. Ugyanakkor dicsérte a magyar sajtó másik részét, azokat, akik továbbra is bátran és kiválóan végzik a munkájukat.

Ignatieff szerint pávatáncnak nevezni azt, ami látszik, túlságosan optimista megközelítés. A parlament felfüggesztésével és a korlátlan hatalom megszerzésével konszolidálja Orbán az eddig megszerzett pozícióját. Közben az EU megint cselekvésképtelennek látszik, mert amit eddig tett az autoriter politikai törekvések ellen, az már nem elég. A németek és franciák is le vannak kötve a maguk helyi válságával a koronavírus miatt, és nem látják, ami a szemük előtt zajlik, nevezetesen, hogy Magyarország egypártrendszerré alakul át. Eközben Trump elnök az elmúlt két évben barátjaként kezelte Orbánt.

Csak nevetett a naiv kérdésen

Fareed Zakaria úgy ítélte meg a helyzetet, hogy 30 százalékos támogatottsága van Magyarországon Orbánnak, no, legfeljebb még 10 százalékot adhatunk hozzá, de a többség helyzete szerinte nehéz a kormány politikája miatt. (Orbán, illetve a Fidesz támogatottsága kapcsán Zakaria feltehetően a kormánypárt összes szavazásra jogosult körében mért népszerűségét vette alapul.)  

Hopkins szerint az emberek tisztában vannak azzal, hogy Orbán intézkedéseinek alig van közük a koronavírushoz, s aggódnak a lerobbant egészségügy miatt, és aggódva várják, milyen szigorító intézkedéseket fog hozni. Az ellenzék a hétvégén bejelentett párttámogatás megfelezése miatt pedig igazán nehezen fog tudni labdába rúgni, pedig eddig sem volt könnyű helyzetben a választási térkép Fidesznek kedvező átrajzolásával. Zakaria feltette a kérdést, ha az Európai Unió a Magyarországnak juttatott támogatásaival jelentős részben hozzájárul a magyar GDP-hez, akkor miért nem tudja azt mondani, hogy állj, és ne tovább.

Ignatieff csak jót nevetett a naiv kérdésen, mert szerinte sajnos annyira gyenge az EU, és minden tagállam el van foglalva most magával, oly mértékben, hogy közben nem veszik észre, milyen nagy fenyegetést jelent Orbán az egész európai közösségre.

Nem is tudjuk a valós számokat

A New York Times szinte napra pontosan követi a magyarországi fejleményeket és ezen felül megállapítja, hogy az Unióban hazánk egyike azon országoknak, ahol rendkívül alacsony a fertőzöttek száma. Mivel nem végeznek elég tesztet, nem is tudjuk a valós számadatokat – ezt Rékassy Balázs, a főpolgármester egészségügyi tanácsadója nyilatkozta a New York Timesnak. Az újság beszámolója szerint a felhatalmazási törvény óta még kevésbé mernek nyilatkozni a kórházi helyzetről az orvosok, mindenesetre úgy fogalmaz a cikk, hogy a hallgatás fátyla alatt több jel utal arra, hogy a helyzet súlyosabb lehet annál, mint amit a számok mutatnak.

A lap szerint egy diplomatát a WHO budapesti igazgatója Dr. Ledia Lazeri arról tájékoztatott, hogy az egy hónapja hazánkban kezdődött fertőzés már március második hetében szélesebb körűvé vált, és a terjedés új szakaszába lépett. (A NYT utóbbi leírására a "community transmission" kifejezést tulajdonítja a WHO munkatársának, amelynek  magyar megfelelője azonban bizonytalan, nem egyértelmű, hogy a fertőzések tömeges vagy a csoportos stádiumát jelenti. A NYT is fogalmi bizonytalanságra utal, anikor arról ír, a "community transmission" kifejezés definíciója szakértői vélemény szerint vitatott.)  

Lazeri, miután a lap értesülése kommentálására kérte, cáfolta, hogy ilyen kijelentést tett  volna a magyarországi helyzetről. Eközben Müller Cecília tiszti főorvos pénteken úgy fogalmazott, hogy hazánk a kiscsoportos fertőzési stádiumban van még mindig.

A WHO budapesti igazgatója, Ledia Lazeri azonban már március 19-én a Klubrádiónak adott interjújában úgy fogalmazott: ahogy Európában, úgy Magyarországon is a csoportos megbetegedéstől a járvány a tömeges megbetegedés fázisába lép. És erre a szakaszra jellemző, hogy a kormányok szigorítják a védekező intézkedéseket, ahogy a magyar kormány is kijárási korlátozást rendelt el – már március 16-án.  A március 19-i interjú szerint már akkor tömeges fertőzésről lehetett szó.