Durva lesz a decemberi EU-csúcs
10/11/2023 09:30
| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió
Miután az Európai Bizottság megtette a maga bővítési javaslatait, most a tagállami vezetők testülete előtt pattog a labda – írja az EurActiv, hozzátéve, Pozsony és Budapest esetében hosszadalmas vitákra kell készülni.
A Fidesz, amely már meg is kezdte kampányát a jövő évi európai parlamenti választásokra, először szeptemberben lengette be az úgynevezett szuverenitásvédelmi törvényt – emlékeztet a Reuters Gulyás Gergely azon tegnapi közlése kapcsán, hogy jövő kedden az Országgyűlés elé terjesztik a törvény tervezetét, és hogy azzal az ország szuverenitásának olyan veszélyeztetetése ellen kívánnak fellépni, mint például a politikai pártok külföldi támogatása. A hírügynökség kitér arra, hogy egy fideszes törvényhozó még szeptemberben azt mondta: a törvényt baloldali újságírók, álcivil szervezetek és pártok ellen lehet majd alkalmazni.
A Reuters felidézi, hogy Orbán Viktor korábban a külföldi támogatásban részesülő nem kormányzati szervezeteket vette célba, de az Európai Unió Bírósága arról a jogszabályról megállapította, hogy diszkriminatív és igazságtalan korlátozásokat tartalmaz, sérti az alapjogokat, azon belül a személyes adatok védelméhez fűződő jogot és az egyesülési szabadság jogát.
A nemzetközi médiában a Gulyás által tegnap tett kijelentések közül nagyobb visszhangot keltett az, hogy a magyar kormány elutasítja az ukrán EU-csatlakozási tárgyalások megkezdését, mondván, Ukrajna nem tesz eleget az ehhez szükséges feltételeknek. Mint az APA osztrák hírügynökség – a Die Presse című bécsi lap ismertetése szerint – írja, a Miniszterelnökséget vezető miniszter új Ukrajna-stratégiát tart szükségesnek az Európai Unió részéről, és a magyar kormány azt is elutasítja, hogy Kijev megtámogatása érdekében közösen hitelt vegyenek fel.
Hogyan tovább az uniós bővítéssel?
Mindezek fényében hogyan tovább az uniós bővítési csomaggal? – teszi fel a kérdést több kommentátor, köztük Alexandra Brzozowski, az EurActiv brüsszeli hírportálon. Miután az Európai Bizottság megtette a maga bővítési javaslatait, most a tagállami vezetők testülete előtt pattog a labda – írja. Az általa név nélkül idézett uniós tisztségviselők, diplomaták szerint meglehetősen durvának ígérkezik a december 14-15-én esedékes EU-csúcs, ahol ezeket a kérdéseket meg fogják tárgyalni. Ott ez lesz a kulcstéma, bár a rivaldafény alighanem arra a csatára vetül majd, amely a javasolt uniós költségvetési módosítás körül várható, tekintettel a Kijevnek szánt további 50 milliárd eurós támogatásra. Az EurActiv úgy véli, hogy ha Magyarország és Szlovákia összeáll saját prioritásainak érvényesítése érdekében, akkor olyan, hosszadalmas viták várhatók, amelyek túlgyűrűznek az említett témákon, mert Budapest és Pozsony valószínűleg valamiféle csomagban képzelné el a lehetséges alkut.
A portál meglehetősen gyors haladási ütemet valószínűsít arra az esetre, ha decemberben zöld fényt kap a bővítés ügye. Az Európai Bizottság rögvest tárgyaló küldöttséget meneszthet Kijevbe és Chisinauba, Moldova fővárosába. A jövő márciusi EU-csúcsra már jelentés készülhet a csatlakozási folyamat haladásáról. Az a munka, amelynek során azt tekintik át, hogy az uniós joganyagnak mely részeit kell még beépíteni a csatlakozni kívánó állam nemzeti jogrendszerébe, rendszerint egy-két évet igényel, de uniós tisztségviselők azt mondják, jelen esetben gyorsabban akarnak haladni, és fél év alatt végezni szeretnének. Az EurActiv elemzője szerint mindazonáltal vágyálom az a lebegtetett határidő, hogy 2030-ban új tagok csatlakozzanak az Unióhoz, hiszen a belépni szándékozóknak igen vesződséges utat kell végigjárniuk. Az elkövetkező hónapokban ezzel párhuzamosan az EU-országoknak is komolyan kell venniük azt a vitát, hogy milyen reformokat kell megvalósítania magának az Uniónak, hogy alkalmas legyen számos új tagállam befogadására.
Magyarország és Szlovákia rendkívül kritikusan viszonyul Ukrajnához
A berlini Tageszeitung, a taz szintén kiemeli az EU-bővítésről szóló kommentárjában a politikai nehézségek között azt, hogy Magyarország és Szlovákia rendkívül kritikusan viszonyul Ukrajnához. A lap mindenesetre annak tudja be az Európai Bizottság által – elsősorban Ukrajna, másodsorban Moldova, harmadrészt Grúzia vonatkozásában – tett bővítési javaslatot, hogy az EU-t immár Brüsszelben is geopolitikai projektként értelmezik, vagyis érvényesíteni kívánják az Unió befolyását, mielőtt késő lenne, és más globális szereplők – Oroszország, Kína, Szaúd-Arábia – nyernének teret.
A taz felhívja a figyelmet arra, hogy az ukrajnai lakosság körében most minden korábbinál magasabb az EU-csatlakozás támogatottsága – egy idén áprilisban készült felmérés 90 százalékot mutatott, a három évvel ezelőtti pedig 60 százalék volt. Az EU-tagság persze nem teremt automatikusan békét, és nem javít az Oroszországhoz fűződő kapcsolatokon. Brüsszelt azonban sürgeti az idő, hogy erőteljes jelzést adjon ukrajnai partnereinek. A közel-keleti háború elvonja a nemzetközi figyelmet, és Kijev aggódik, hogy magára hagyják. A zöld fény megadása az EU-csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez erkölcsi megerősítésként szolgál, még akkor is, ha maguk az EU-tagok nem egységesek – állapítja meg a német lap.
A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.
2023.11.10., péntek 6:00
Riporter: Kárpáti János