EBESZ választási megfigyelő: A magyar ellenzék óriási versenyhátránnyal indul a választásokon

A fél világot bejárta a kutyákról szóló legújabb magyar tudományos eredmény híre, miután Laura Cuaya Mexikóból Budapestre látogatott két border collie kutyájával. Laura elmondta, hogy a magyarok roppant kedvesek és állatszeretőek – számol be hosszú riportban az NPR, az amerikai közszolgálati rádió. A magyar kutatókkal rádiónk már pénteken készített interjút, a történetet pedig például a CNN, az Illinois News Today is feldolgozta. Az ELTE Neuroetológiai Kutatócsoportja Andics Attilával az élen megállapította, hogy a kutyák (az idősek előnyben) meg tudják különböztetni – legalábbis agyműködésük, aktivitásuk jelzi – az értelmes beszédet az egybefolyatott gépi beszédhangoktól, sőt a különféle nyelvekre is másként reagál az agyuk. A Kis hercegből olvastak fel nekik spanyolul és magyarul, amikor ezekre a meglepő eredményekre jutottak.

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet, az EBESZ szakértője, választási megfigyelője, Douglas Wake arról nyilatkozott az Eurasia Timesnak, hogy a magyar kormány hirdetési költségei alapján már most látszik, hogy az ellenzék nem tudja vele felvenni a versenyt, az egyenlő esélyek, egyenlő pályák elve nem érvényesül. Noha az alapvető jogokat és a szabadságjogokat általában véve meghagyták, azonban a megszégyenítés, a xenofób retorika, a média részrehajlása, és a homályos kampányfinanszírozás mind arra utaló jelek, hogy korlátozzák az információhoz és a szabad sajtóhoz való hozzáférést, illetve a gyülekezési jogot, amely törekvéseket nemrégiben jogszabályokkal és alábástyázott a kormány.

A cikk bemutatja Márki-Zay Pétert, akit a kormány, mint a liberális elit képviselőjét, azzal igyekszik lejáratni, hogy nem veszi tekintetbe a tradicionális magyar értékrendet. Ám az ellenzék miniszterelnök-jelöltje ezzel szemben épp azt hangoztatja, hogy ő sokkal inkább őrzi a keresztény értékeket, mint Orbán, akiről azt mondja, a kommunista ifjúsági mozgalomban tevékenykedett, amikor ő már vasárnaponként templomba járt.

A szerkesztőségi cikk úgy véli, Donald Trump volt amerikai elnök Orbán Viktor kampánytámogatására írt levele nem egyértelmű, vegyes érzéseket keltett a Fideszen belül is. Ráadásul Márki-Zay előnyére válik, hogy ő párton kívüli jelölt, akit nem lehet összemosni a kommunista múlttal, de még a volt kormányfő, jelenleg ellenzéki pártelnök Gyurcsány bábjának se nevezni. László Róbert, a Political Capital választási szakértőjétől idézett megjegyzéssel zárul az írás, miszerint az ellenzéki kormányfőjelölt személye összezavarja a Fidesz-propagandagépezetét, hiszen aligha tekinthető liberális értelmiséginek, sokkal inkább hasonlít egy fideszeshez.

Már nem is csodálkozhatunk azon, hogy Fareed Zakaria szokásos vasárnapi jegyzetében Magyarországgal példálózik. Minden jel szerint nem veszi le szemét az Orbán-kormányról. Ezúttal a CNN-ben elmondott illetve a Foreign Policy folyóiratban is olvasható jegyzetében a Capitoliumon egy éve történt lázadás kapcsán beszél arról, sokba kerül Amerikának is megvédeni azt a demokráciát, amely ellen ostromot indítottak, és amely könnyen megismétlődhet a 2024-es elnökválasztás alkalmával is. Ha szétnézünk a világban, Magyarországtól Lengyelországig vagy Törökországtól Indiáig, ugyanazt látjuk, recesszióban a demokrácia, a demokratikus értékek és intézmények óriási nyomás alatt állnak. Pedig hát szembe lehetne ezeket állítani azzal a német demokráciával, amely a hitleri rezsim után fel tudott épülni, és annak ellenére példamutató demokrácia, hogy a keletnémet Angela Merkel 16 éven át vezette az országot. A populista jobboldal nemcsak marginális, de teljesen hatástalan. Persze azt is látni kell, hogy míg korábban két nagy párt között oszlott meg ott is a szavazatok 90 százaléka, most már ez az arány csak 50 százalék, mert erősödőben vannak az új pártok. A tendencia érvényes Európára, hisz az egykori erős francia szocialista párt is már csak árnyéka saját magának. A spanyoloknál négy év alatt négy választás is kevésnek tűnt, hogy végre összeálljon egy viszonylag stabil koalíció. Az olaszoknál is hasonló helyzet történt, s most végre "lecsillapodott" a rendszer Mario Draghinak köszönhetően. A hollandokat is felhozhatjuk példának. De Amerika mindezeknél is nagyobb bajban van, nagyobb veszély fenyegeti a demokráciáját. Hisz egy év kevés volt ahhoz, hogy a Trump-féle hazugságnak véget vessenek. Sőt erősödött a nagyhazugság eszméje. Köszönhetően a technológiaváltásnak, a globalizáció felgyorsulásának és az etnikai sokszínűségnek. De legfőképp annak, hogy a republikánus párt beállt egy ember mögé, és most olyan választási törvényeket fogadtak az államok többségében, amelyek valóban ennél is jobban aláássák a demokráciát, és megágyaznak az alkotmányos válságnak – véli Fareed Zakaria, a CNN, a Washington Post és számos újság kolumnistája.

Olasz hírforrások, elsősorban a Stampa szerint nem kizárt, hogy a pápa és az orosz pátriárka találkozójára Budapesten 2022 szeptemberében kerül sor. Igaz, Kazahsztán is felmerült a lehetséges helyszínek egyikeként, azonban az ottani jelenlegi helyzet aligha teszi az utóbbi forgatókönyvet lehetővé. Az értesülést a Vatikán nem erősítette meg, de az idei utazásokat a Covid-járvány is nagyban befolyásolhatja.

A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.