Orbán tüskeként fogja szúrni Brüsszelt

Új ablakban

2021. november 19. Reggeli gyors - részlet 21.11.19. Kárpáti János lapszemléje

04:51

00:00

A Politico című amerikai portál európai kiadása ismerteti a Verisk Maplecroft kockázatelemző cég friss emberi jogi jelentését, amely szerint az igazságszolgáltatás függetlenségét illetően az elmúlt négy év során Lengyelországban romlott a világon a legnagyobb mértékben a helyzet. Az áttekintés összesen 45 ország esetében mutat ki romlást 2017-tel összevetve. Ezekben az országokban - Lengyelország mellett például Kínában, a Cseh Köztársaságban, Oroszországban, vagy éppenséggel Svájcban - a kormányok a korábbinál erőteljesebb befolyást gyakorolnak a bíróságokra, ami aláássa a polgári jogokat, valamint a vállalkozások szemszögéből nézve rontja az igazságszolgáltatás előtti esélyegyenlőséget.

Varsó, 2021. február 10. A független médiáért tüntetnek a lengyel állami televízió varsói épülete előtt 2021. február 10-én. A Lengyelországban működő, magánkézben lévő független médiaszervek, televíziók, rádiók, napilapok és hírportálok nagy része szerdán szüneteltette híradásait, műsorszolgáltatásait tiltakozásul a reklámbevételekre kivetendő adó miatt, amelynek várható bevezetését a sajtószabadság elleni támadásnak tekintik. MTI/EPA/PAP/Radek Pietruszka

 

 

A jelentés szerint a törékeny és visszaszoruló lengyel demokrácia mutatta a viszonyok legmeredekebb romlását, és Lengyelország a bírói függetlenség szempontjából átvette Magyarországtól az EU-n belül a legrosszabbul teljesítő ország szerepét. A Jog és Igazságosság elnevezésű kormányzó párt reformjai növelik a politikai beavatkozás kockázatát a bírák kiválasztása során, a lengyel alkotmánybíróság minapi ítélete pedig, amely elvetette az EU-jog elsőbbségét, súlyos és közvetlen fenyegetést jelent az unión belüli jogrend uralmára nézve - olvasható a Verisk Maplecroft megállapításai között.

A helyzet romlását mutató országok közt két további európai állam, Svájc és a Cseh Köztársaság esetében a dokumentum alacsony fokú kockázatról tesz említést. Csehországnál azt rója fel, hogy lecserélték az igazságügyi minisztert, miután a rendőrség csalás miatt vizsgálatot indított az akkori miniszterelnök, Andrej Babiš ellen.

A Politico cikke ugyan nem részletezi, de Svájcot illetően azt teszi szóvá a jelentés, hogy 2019-ben a Svájci Néppárt nem volt hajlandó újraválasztani tisztségében Yves Donzallaz legfelső bírósági bírót, mert az a párt álláspontja ellen szavazott az UBS bankház adatainak adóelkerülés miatt nyomozó francia hatóságok számára történő átadásával kapcsolatban. Donzallazt aztán 2020-ban mégis újraválasztották, de ezt a megingást ennek ellenére jogállamisági kockázatként értékelték a Verisk Maplecroft elemzői.

Ezt a svájci vonatkozást azért idéztem magából a jelentésből, mert erős ellenérvet szolgáltat azokkal szemben, akik folyamatosan kettős mércéről, a kelet-közép-európai országok hátrányos elbírálásáról beszélnek a különböző elmarasztaló értékelésekkel kapcsolatban.

Most pedig koronavírus-téma, röviden. Markus Söder bajor miniszterelnök kormánya tegnap este gyakorlatilag lezárással felérő intézkedésekről döntött a be nem oltottakat illetően - írja a Der Spiegel. Söder úgy fogalmazott, hogy hullámtörőre van szükség a járvány által nagyon súlyosan érintett Bajorországban. Az intézkedéseket a jövő hét elején viszik a tartományi parlament elé, és legkésőbb a jövő hét közepén már életbe is akarják léptetni.

Berlin, 2021. október 5. Armin Laschet, a német Kereszténydemokrata Unió, a CDU elnöke (b), Markus Söder, a Keresztényszociális Unió, a CSU elnöke (k) és Annalena Baerbock, a Zöldek társelnöke a kormányalakításról folytatott előzetes megbeszélése utáni sajtóértekezletre érkezik Berlinben 2021. október 5-én. MTI/EPA/Filip Singer

 

 

Végül arról, hogy az RT - Russia Today - című angol nyelvű orosz állami hírportál egyik friss véleménycikke szerint ha Magyarország benn marad az Európai Unióban, az több problémával jár, mint ha kilép. A szerző Paul Nuttal brit történész, aki 2009 és 2019 között európai parlamenti képviselő volt, de idővel a Brexit, az EU-ból való brit távozás egyik vezető propagandistája lett.

Nuttal azt írja, ő maga nem biztos abban, hogy az EU-t meg lehet menteni hosszú távon, mert a problémák sokasodnak, és Brüsszel a jelek szerint állandóan tűzoltással próbálkozik, legyen szó akár a COVID-járványról, akár a lengyel-belarusz határnál keletkezett migránsügyről, akár az Egyesült Királysággal a Brexit ügyében vívott szüntelen csatákról. Miként is akarja Orbán Viktor megreformálni az EU-t? - teszi fel a kérdést a Russia Today vendégszerzője , és kifejti, hogy a magyar miniszterelnök meg akarja őrizni a nemzetállamok szuverenitását, be akarja szüntetni a további integrációt, egyszóval arra törekszik, hogy az EU kevésbé avatkozzon bele országa ügyeibe. Ez azonban az EU-val való közvetlen ütközési pálya - állapítja meg, hiszen az uniónak eredendő célja a tagállamok integrációja.

Paul Nuttal szerint Magyarország - számos más tagállammal együtt - egy napon majd távozik az EU-ból, rövid- és középtávon azonban Orbán tüskeként fogja szúrni Brüsszelt, és tovább dühíti a nyugat-európai tagállamok liberális vezetőit.

A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.