Egyetlen EBESZ-megfigyelő sem a saját kormányát képviseli – Interjú Jillian Stirkkel, az EBESZ választási megfigyelő bizottságának elnökével
27/02/2022 23:58
| Szerző: Csernyánszky Judit/Klubrádió
Megérkezett Budapestre az EBESZ választásokat felügyelő delegációja. A választási megfigyelők elnöke, Jillian Stirk szerint kizárólag megfigyelési feladatokat látnak el. Ha szabálytalanságot észlelnek, azt jelenteni fogják.
Február 22-én megérkezett Budapestre az EBESZ választásokat megfigyelő ODIHR, a Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalának (Office for Democratic Institutions and Human Rights – ODIHR) vezetése, akik maguk is részt vesznek az április 3-i magyarországi választások ellenőrzésében. Két nappal később sajtótájékoztatón ismertették munkájuk feltételeit és megfigyelési rendszerük metódusát. Ezt követően sikerült meginterjúvolni a választási megfigyelők elnökét, Jillian Stirket, volt kanadai nagykövetet, egykori kanadai külügyi államtitkárhelyettest.
Az új választási törvényről mi az önök véleménye?
Természetesen az első dolgunk, amit megvizsgálunk, az a választási törvény. Hallottuk, hogy az elmúlt hónapokban változtattak rajta, ezért a vizsgálódásunk fókuszába kerül, egészen biztos. Megnézzük, hogyan alkalmazzák a változtatást, mert az sem mindegy. Illetve azt, hogy a konzultációk során azt miként építették be. Arra is kíváncsiak vagyunk, hogy a korábbi ajánlásainkkal mi történt, hogyan reflektálnak azokra és hogy van-e nyoma az új törvényben vagy a választási eljárásban.
Az egyik ilyen, az ellenzék által kifogásolt visszásság például az, ahogy a törvény különbséget tesz a külföldön tanuló, de állandó magyar lakhellyel rendelkező diák vagy munkavállaló, aki enm szavazhat levélben, miközben a határon túli magyarok ezt megtehetik. Igaz, utóbbiak csak az országos listára szavazhatnak, egyéni jelöltre nem.
A mi szerepünk részben az is, hogy megnézzük, a választási folyamatban hogyan érvényesülnek adott esetben az ön által említettek. Az, hogy a külföldön zajló szavazás a gyakorlatban miként zajlik le: például hogyan gyűjtik össze ezeket a voksokat, és így tovább. Szóval ezekre tényleg oda fogunk figyelni, de épphogy csak megérkeztünk, két napja vagyunk itt. Nehéz így ezekre a kérdésekre válaszolnom ebben a pillanatokban, hiszen az elkövetkező hetek feladata lesz mindezekről átfogó képet kapnunk és véleményünket kialakítani róluk.
A sajtótájékoztatón ön említette, hogy munkájuk részét képezi a választások finanszírozásának ellenőrzése is. Ebben a tekintetben kiegyensúlyozatlan a kormány és az ellenzék esélye, valószínűleg ez az állítás megállja a helyét. De nyugodtan megemlíthetem a médiában való megjelenések közti kiáltó aránytalanságot is. Csakhogy egy példát említsek, ellenzéki parlamenti képviselőjelölteket általában nem engedtek be a közszolgálati médiába, hogy elmondhassák véleményüket. Hacsak ezt a két példát hozom fel, akkor felvetődik automatikusan a kérdés: demokratikusnak tekinthető a választási feltételek ismeretében a kampány? Az a gyakorlat, amivel eljutunk a végül a fennmaradó hetekben a választások napjáig?
Ahogy az előbb említettem, épphogy csak megérkeztünk, úgyhogy nem akarunk prejudikálni semmilyen olyan feltételezést, amivel még nem vagyunk teljesen tisztában. De hangsúlyozni szeretném, hogy ezeket – tekintettel például a kampányfinanszírozásra illetve a médiakörnyezetre – nagyon fontos ügyeknek tartjuk. Demokratikus választást lefolytatni a jogállamiság egyik kritériuma, alapvető és kulcsfontosságú. Mindezen feltételek megismerése az itt tartózkodásunk során várható.
A tisztánlátás érdekében kérdezném meg, hogy mit tesznek akkor, ha a választás napján valamilyen váratlan rendellenességgel találkoznak. Ha jól értettem, nem tudnak semmilyen formában beavatkozni?
A mi szerepünk a megfigyelés, és a választások végével összefoglalni a tapasztalatainkat és ajánlásokat tenni a következő választásokra az esetleges problémák elkerülése érdekében. Nem avatkozunk közbe, bármi történjék, mert a mi feladatunk kizárólag a megfigyelésre korlátozódik.
Akkor felvetődik bennem a kérdés: mi az önök missziójának a célja? Miként lehet hasznos a magyar választók számára az önök munkája?
A magyar választók a munkánk alapján tudhatják meg, hogyan bonyolították le a választást. És ebben a folyamatból, pontosabban az értékelésünkből levonhatják a maguk számára a saját következtetéseiket. A végső összesítés pedig javaslataink egész sorát fogja tartalmazni, amelyek során rámutatunk olyan kritikus területekre, amelyek megfontolás tárgyát képezhetik.
Milyen országokból érkeznek megfigyelőnek hozzánk?
14 megfigyelő érkezik 13 országból. Nagyon büszke vagyok arra, hogy igazán soknemzetiségű ez a csapat. A lehető legjobb szakemberekből álló csapatról van szó, akik Európa számos pontjáról érkeztek, keletről, nyugatról és délről egyaránt. Emellett Kanadából és az Egyesült Államokból is. Nagyon sokféle tudásból és tapasztalatból összeálló csapat fog itt dolgozni.
Felmerült – ahogy olvastam a nemzetközi hírekben – az a probléma is, hogy vajon többségbe kerülnek-e a csapatban azon országok képviselői, amelyek úgymond baráti viszonyt ápolnak Orbán Viktorral. S amely esetleg befolyással lehet az értékelésükre?
Semmi ilyenről nincs tudomásom.
A sajtós kollégától megkaptam az országok listáját: Kanada, Németország, Egyesült Királyság, Írország Belarusz, Bulgária, Kanada, Grúzia, , Moldova, Szerbia, Ukrajna (két fővel) Lengyelország (innen ketten is érkeznek).
Szóval ez egy kifejezetten soknemzetiségű csapat, amelyben a legkülönfélébb nézőpontok és tapasztalatok fognak kifejezésre jutni. Az ODIHR keretein belül összeállt csapat közül egyik tag sem képviselheti a saját kormányának az érdekeit.
Minden a jogállamisággal kezdődik, és végződik – figyelmeztetett Kim Lane Scheppele, a magyar alkotmányosság egyik legkiválóbb szakértője a Princeton Egyetemről. S itt nemcsak a Magyarország elleni 7-es cikkely alkalmazhatatlanságáról mondott véleményt, hanem az Európai Bíróság által most hozott álláspontról is, ami elutasította a lengyel és a magyar keresetet, amely megkérdőjelezte a jogállami mechanizmus rendelkezésének jogszerűségét.
Mégha neki is látnának a jogállam megsértése miatti rendelkezés végrehajtását, akkor is legalább négy hónapba telik, mire eljut az Európai Bizottság a támogatások megvonásáig. S ha az ellenzék győz? Akkor rögtön azzal kezdi az EU, hogy a rendszerváltó reformok megvalósításához szükséges pénzt megvonja az új kormánytól? Akárhogy nézem, ezzel az egy év haladékkal – mivelhogy URsua von der Leyen az Európai Bíróság verdiktje előtt nem volt hajlandó semmilyen rendelkezést alkalmazni – Orbán győzött ebben a küzdelemben is.
Nincs korlátja a közpénzek kampányban történő elköltésének – állítja Pardavi Márta, a fórum másik előadója a Magyar Helsinki Bizottság társelnökeként. A választás része lesz a kormány által kezdeményezett idézőjeles „gyerekvédelmi törvény”, amely számos szempontból sérti az LMBTQ kisebbségek jogait. S ha csak az erről szóló kormányzati óriásplakátokat nézzük, akkor elég világos lesz, hogy ezekkel képes egy-egy szavazót megszólítani, mert ellenkampánya nincs, s így máris befolyásolhatja az eredményt. A másik súlyos probléma a média állapota, ami sokat romlott a 2018-a választás óta. A közmédia irányítását átvéve a saját propagandáját engedi be ide a Fidesz. A közösségi hálón, jelenesetben a Facebookon pedig nagyon költséges és célzott kampányt folytat, amivel szintén nem tudja felvenni a versenyt az ellenzék. Az EBESZ megfigyelők hatásköre korlátozott, független hazai megfigyelők pedig nincsenek.
A 3. előadó a panelben Marcin Walecki, aki a 18 európai egyetemet magában foglaló Europeum intézetének igazgatója, korábban az EBESZ ODIHR szervezetének a vezetője.
A korrupció legváltozatosabb formája és az alkotmányos korrekciók aláásták a korrekt kampány lehetőségét. Nem számítok arra, hogy a referendumra költött kampánypénzeket követni lehet. Mert nem sikerült 2014-ben és legutóbb sem. Vera Jourova uniós biztos pedig elég egyértelműen tudomásunkra hozta a Szabad Európának nyilatkozva, hogy az Unió ellenőrzés nincs olyan testület, amely ellenőrizné tudná, ha bárhol bármilyen választási csalás történik. Számos példát tudnék felhozni arra, milyen politikai nyomás alatt vannak – többek között – Magyarországon a választók.
Timothy Garton Ash szerint az egyik legizgalmasabb kérdés, hogyan őrizhető meg a demokratikus alkotmányosság Magyarországon, ha a kétharmados törvényeket nem veszi figyelembe az ellenzék.
Megszegni a törvényt ahhoz, hogy visszaálljon a jogállam? A törvényesség a demokrácia szabályai szerint? Ezt aligha akarja az ellenzék, pedig hát a jelen pillanatban elég kétséges, hogy képes győzelem esetén kétharmadot szerezni.
Kim Lane Scheppele szerint ugyan fogós a kérdés, de van rá egyszerű válasz is:
Egy dolgot biztos tehet, hogy az EU-s és az emberi jogi törvényeket alkalmazza a jogalkotás során, és ez nem jelenti a korábbiak megsértését. A másik: köztudott, hogy korrupt a magyar legfőbb ügyész is, aki a korrupt ügyeket nem viszi a testület elé. Ha Magyarország csatlakozik az Európai Ügyészséghez, akkor onnan remélheti számos probléma megoldását. Átveszi a magyar hatóságok jogosítványait, már amiben lehet. Szóval az átmeneti időszakban az uniós intézmények törvényei és eljárás rendje teremthetnék meg az alapot a törvényhozás számára a változtatásokhoz.
Az interjút a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.
2022.02.26., szombat 15:00
Riporter: Csernyánszki Judit
