El akarja adni MBH-részvényeit az állam, a Bloomberg szerint már a Citigrouppal tárgyal

 Az év végéig várható az esetleges tranzakció, amennyiben a tárgyalások sikeresek lesznek, de az sem kizárt, az ügylet nem jön össze -  mondta el a tudósítónak egy informátor. Sem az MBH, aminek nevét állítólag kitörölte az ÁSZ a Matolcsy-klán ügyeit taglaló jelentése legújabb verziójából -, sem a Citigroup nem volt hajlandó nyilatkozni a Bloomberg megkeresésére. Mint ismeretes, írja a tudósítás, Orbán üzleti partnerei birtokolják a legnagyobb részvényhányadot, pl. a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. 20%-os részvényhányaddal rendelkezik, a közkézhányad pedig 14%-nyi. A 2023-ban három bank összeolvadásával létrejött holdingot, amelyben a kormánynak is ellenőrző szerepe volt, tavaly feloszlatták, amivel lehetővé vált az állami részvényhányad értékesítése. A tegnapi 6600 forintos kereskedési részvényár alapján az MBH piaci értéke kb. 5,7 milliárd USD. 

Miután a magyar kormány teljesen nyíltan szembeszáll az uniós vezetéssel, ráadásul Trump győzelmével még inkább bekeményít, és még szemérmetlenebbül propagálja a branddé vált illiberális rendszert, egyre több ország gondolja úgy, vagy meg kell vonni az ország vezetésétől a szavazati jogot, hogy ne ülhessen ott az asztalnál a közösség sorsát érintő kérdések megvitatásakor vagy ki kell zárni – olvashatjuk a European Policy Center, az Európai Politikai Kutató Központ véleménycikkében Fabian Zuleeg tollából. A magyar kormány belső bomlasztó erő, Trump pedig feltehetően amolyan trójai falónak fogja használni, ahogy az oroszok is ezt teszik. De miért kellene emiatt egy egész országot, a magyar népet büntetni a vezetői miatt? – teszi fel aggódva a kérdést a szerző. Azt mondani, hogy valakit kipenderítenek a közösségből, sokkal egyszerűbb, mint megcsinálni. Jogilag sem megoldható egyelőre. A magyar kormány amúgy sem adja semmi jelét annak, hogy távozni akarna. Így nem marad más, mint a pénzek befagyasztása, illetve olyan jogi változtatások, amelyekkel megakadályozható a magyar vétó az uniós közösség előrehaladása érdekében egy, a kormányok felett álló élcsapat összeállításával, akik a vétózókat mellőzve hozhatnak közös döntéseket. 

Uniós jogszabályt sért a magyar kormány, ha a Budapest Pride során mesterséges intelligencia alapú arcfelismerő rendszert alkalmazna – mondta el a téma szakértője, az Európai Parlament MI-csoportjának társelnöke, Brando Benifei a Euronewsnak. Biometrikus megfigyelőrendszert alkalmazni békésen tüntető vagy felvonuló emberek ellen nem lehet, csak akkor, ha súlyos bűncselekményt – merényletet, terrorista cselekedett - követnek el. Egyúttal figyelmeztette azokat az ilyen típusú kamerákat árusító üzleti vállalkozásokat, hogy megvonhatják működési engedélyüket, amennyiben ilyen céllal adják el termékeiket. Noha hozzátette, hogy az erre vonatkozó MI-törvény új, alkalmazásában még kevés a gyakorlat, de feltehetően Magyarországon derül majd ki, kiállja-e a próbát. Lattmann Tamás nemzetközi jogász is nyilatkozott az Euronewsnak, s elmondta, hogy ezen túlmenően az Általános Adatvédelmi Szabályozást is megszegné a magyar kormány. A cikk jelzi, hogy miközben az uniós MI-törvény teljes egészében igazából csak 2027-től lép hatályba, mert bevezetése fokozatos - a magyar kormány már használja ezt az arcfelismerő rendszert összekötve a személyi igazolványokkal és a vezetői engedélyekkel. 

Az orosz OIL Exp portál Szijjártónak a háború kirobbantása óta 13. moszkvai találkozójáról számol be, miszerint soha ilyen nagy volumenű energiavásárlást nem bonyolított le a magyar kormány Oroszországgal, mint 2024-ben. Moszkva 900 ezer tonna kőolajat értékesített hazánk számára. A találkozót rögzítő felvételen azt látjuk, hogy az orosz kormányfő-helyettes és Szijjártó egymás nyakába borultak, amikor üdvözölték egymást. A külügyminiszter reményét fejezte ki, hogy PAKS 2 felépítése lendületet kap, és megtalálják hozzá a legoptimálisabb pénzügyi konstrukciót. 

Egyébként a legtöbb cikk a keddi budapesti tüntetésről született, s most ezek közül azt emelném ki, hogy az EBESZ Parlamenti közgyűlése közleményben hívta fel a magyar kormány figyelmét,  amennyiben nem változtat a törvényen, akkor szembefordul saját EBESZ-beli tagsági elveivel, mert nem korlátozható sem a véleménynyilvánítás, sem a gyülekezési jog, amennyiben az békés célú. Felszólította egyben a kormányt, hogy azonnal vonja vissza a törvényt az általános emberi jogok, a törvény előtti egyenlőség és a mindenki számára védelmet biztosító jogszabályi alapelv érvényesülése értelmében. 

A nemzetközi lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a hanglejátszó nem jelenik meg, ezért az interjú meghallgatásához kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)