Elbizonytalanodó Fidesz-szavazók: hogyan tovább, Orbán?
19/01/2023 09:25
| Szerző: Csernyánszky Judit/Klubrádió
A mostani oroszellenes szankciókról szóló népszavazáson vettek részt a legkevesebben. A konzultáció a Fidesz hatalmát erősíti, ezért most sem sajnálták rá a pénzt. Orbán taktikája, hogy a bajokért másra hárítja a felelősséget, de 2023-ban nagy próbatétele lesz. Hogyan tovább: EU vagy elszigetelődés? Igyekszik továbbra is kettős játékot játszani, de ki hisz neki? Kína befolyása növekedni fog. Mit tett a magyar EU biztos, aki ellen vizsgálat indul? Nemzetközi lapszemle.
Az eddigiekhez képest a mostani nemzeti konzultáción vettek részt a legkevesebben – írja a berlini bne Intellinews, amely szerint a Fidesz a nemzeti konzultációt 2005 óta a hatalmát megerősítő politikai eszközként veti be. A kormány a megélhetési válság legrosszabb szakaszában sem sajnált erre pénzt kidobni, összesen 7 milliárd forintot költöttek rá, holott a szavazásra jogosultak csupán 17 százaléka küldte vissza válaszát.
A lap szerint az oroszellenes szankciókról szóló konzultációs kérdések félrevezetők voltak. Eleve arra hivatkozott a kérdőív, hogy ezek "Brüsszel" által kivetett szankciók, holott maga Orbán Viktor is jóváhagyta őket. Elhallgatta azt is, hogy Magyarországgal kivételeztek a vezetékes orosz olajszállításokra és az atomerőművi együttműködésre vonatkozóan.
Orbán az alapvető választási ígéreteinek a megszegéséért, a gazdasági kudarcokért - a régi taktikáját alkalmazva - Magyarország "ellenségeit" hibáztatja, bűnbakot keresve.
Arról is írnak, hogy az EU nemtetszését fejezte ki a "szankciós" bombás óriásplakátokkal kapcsolatban, a magyar ellenzék pedig a félelem- és a gyűlöletkeltésről beszélt, ezért a magyar reklámszövetséghez fordult, ami viszont még arra sem volt hajlandó, hogy vizsgálatot indítson a kormányplakátokkal kapcsolatban.
A populista magyar kormánynak 2023 feltehetően a legnehezebb éve lesz, és Orbán politikai képességeinek is a tesztje is lesz egyben. Azt már most látni, hogy az ellenzéknek kicsi az esélye, hogy politikai tőkét kovácsoljon a helyzetből – írja Inotai Edit a Balkan Insight legfrissebb elemzésében.
A súlyosbodó gazdasági nehézségek várhatóan elbizonytalanítják a Fidesz-szavazókat, hogy valóban jó irányba halad-e Orbán. A többség rá fog jönni, hogy az egekbe szökő infláció a megtakarításaikat felemésztette. És ennek a folyamatnak még nem értünk a csúcsára. Felmerül a kérdés: változtat-e a politikáján a kormány? 2023-ban kiderül, hogy Orbán képes-e kievickélni a válságból, és visszatér-e az EU ölelő karjaiba, vagy tovább szítja a feszültséget és az Unió perifériájára szorul.
Szakértők szerint a kormány kettős stratégiája az lesz, hogy miközben bizonyos problémák kezelésére képes lesz, és az EU kegyeibe visszaférkőzve viszonylagos pénzügyi egyensúlyt teremt, Magyarországon a házi propagandagépezete segítségével a külföldi szereplőket fogja okolni a válságért.
A kérdés azonban az, hogy még egyszer el tudja-e hitetni az Európai Bizottsággal, hogy teljesíti a 27 "szupermérföldkövet", tehát hogy felszámolja a korrupciót, az igazságszolgáltatásnak visszaadja a függetlenségét, vagy további feltételeket szab és bekeményít.
Kína ki fogja használni Orbán gyenge pontjait, és a befolyását növelve még nagyobb nyomás alá helyezi. Ha pedig pénzszűkébe kerül, Kína majd megkéri a hitel árát, lásd a debreceni akkumulátor gyárat. A Visegrádi 4-ekkel megromlott kapcsolatát is megpróbálja helyreállítani, de például a választásra készülő Lengyelországban már aligha adható el az orbáni politika, hisz az oroszbarátságot nem bocsátják meg neki. Orbán itthoni pozícióját viszont aligha gyengíti a választási bukásból felocsúdni továbbra is képtelen ellenzék. A most legerősebb DK valószínűleg 20 százalékos támogatottság alatt marad, és bár a Mi Hazánk valamelyest gyengítheti a Fidesz támogatottságát, de őket is 10 százalék alatt mérik.
A Greek Reporter a Szépművészetiben rendezett El Greco kiállítást méltatja, amit a világon a jelenleg legátfogóbb és legnagyobb gyűjteményeként említ.
Az Európai Parlament elfogadott egy jelentést, hogy ki kell vizsgálni: vajon Várhelyi Olivér, a szomszédságpolitikáért és a bővítésért felelős biztos tevékenysége szándékosan aláássa-e a csatlakozni kívánó balkáni országok jogállamisági és demokratizálódási reformtörekvéseiket – írja az EUobserver. A képviselők szerint Várhelyi alkalmatlan a feladatára, és minden bizonnyal jogosítványaival visszaélve szabályt is sértett, ami sürgős intézkedést követel.
A boszniai szerb elnökkel, Milorad Dodikkal és a szerb Aleksandar Vučić elnökkel való kapcsolatépítésben túlságosan messzire ment, ami szembemegy az EU értékrendjével, viszont Orbán keményvonalas, szélsőjobbos nacionalista politikáját erősíti. Az Európai Bizottság nem nagyon volt felkészülve a parlament ilyen gyors szavazására, és több mint 300-an voksoltak a Várhelyi elleni vizsgálatra. Erre az Európai Bizottság szóvivője csak annyit mondott, hogy az uniós bővítésért sohasem egy ember a felelős.