Elegendő lélegeztetőgép lesz szükség esetén – idézik Orbánt a lapok – Eddig egy országban sem volt – a tapasztalat szerint
20/04/2020 07:10
| Szerző: Csernyánszky Judit/Klubrádió
A nemzetközi lapszemlénk fókuszában Orbán és a járvány. Hogyan kaphat ennyi pénzt az EU-tól Magyarország? Tanulunk-e a vírus jelentette helyzetből? A járvány erősíti a teljhatalmat, mely már nem kíméli a transzneműeket sem.
Csernyánszky Judit összeállítása.
A Die Tageszeitung úgy fogalmaz: rossz kezekbe kerülnek az első uniós koronavírus segélyek sürgősségi eljárásban, utalva itt Orbán-kormányára, amelyik úgy jut 5,6 milliárd euróhoz, hogy nem is súlyos a vírushelyzet az országunkban. Olaszország csak 2,3 milliárdot, Spanyolország pedig 4,1-et kap, miközben a legsúlyosabb csapás ezt a két országot érte. Erről egyébként még március 13-án döntöttek, a rendkívüli helyzetet pedig előtte két nappal jelentette be Orbán. A Zöldek képviselője, Rasmus Andresen – aki az Európai Parlament költségvetési bizottságában dolgozik – jelezte, az a tény, hogy Orbán Viktor ebből hasznot húz, csak azt bizonyítja, hogy változatni kell a strukturális alapok költségvetési szabályzóin. Azaz nem kellene közvetlenül a kormánynak utalni a strukturális alapokat. Ugyan az Európai Parlament ismét elítélő határozatot hozott az Orbán-kormányról, de – ahogy a TAZ írja – Ursula von Der Leyen egyelőre nem vonta meg támogatását Orbán Viktortól. Úgy nyilatkozott, akkor cselekszik, ha látja, hogy Orbán túllép a rendeleti kormányzás elfogadható hatáskörén.
Az osztrák Kurier is ugyanezt a témát dolgozta fel, mintegy bírálva ezzel az uniót: érthetetlen, miért az az ország kap több pénzt, ahol nem válságos a vírushelyzet – szemben az olaszokkal és a spanyolokkal. Gerald Knaus, egy berlini agytröszt kutatója abszurdnak nevezte a helyzetet: a GDP 4%-át közelítő összeget kap épp a most diktátorrá lett Orbán Viktor? A Der Spiegelt is idézi a cikk, hogy a rossz döntésért ismét a nehézkes, lomha uniós bürokráciát lehet okolni.
Az Európai Tanács elnöke, Charles Michel a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak adott interjúban figyelmeztetett arra, hogy a következő videós EU-csúcson a magyar kérdést ő maga is felveti. Ugyanis az, hogy nyitott társadalmakban, amelyekben Európa él, az egyéni szabadság korlátozása alapjogi aggályokat vet fel. Az elkövetkező időszak központi kérdése az lesz, vajon tanulunk-e a vírus jelentette helyzetből? Ugyanis Michel kifejtette, továbbra is elkötelezett abban a kérdésben, hogy az uniós pénzügyi alapok csak annak járnak, akik betartják a jogállami normákat. Emellett aggályát fejezte ki egyébként a vírusfertőzötteket nyomonkövető applikációs rendszer fejlesztése miatt is, azt hangsúlyozva, csak akkor elképzelhető annak alkalmazása, ha minden elvárásnak megfelelően nem sérti az alapvető személyiségi jogokat.
A BBC négy országból négy tudósítás alapján megállapítja, hogy a koronavírus álcájával mind Orbán, mind Putyin és Erdogan és Andrzej Duda is teljhatalmukat erősítik meg. Törökországban már százakat börtöntöztek be a közösségi hálón tett bejegyzéseik miatt, Oroszországban egyelőre csak fenyegetik ezzel a kormány szerint álhíreket terjesztőket. Magyarországon és Lengyelországban is a demokráciát létében fenyegetik a koronavírus leple alatt hozott intézkedések. Szente Zoltán alkotmányjogászt szólaltatja meg a cikk szerzője, aki szerint öngyilkosságot követett el a parlament, hogy átadta a kormánynak ellenőrzési jogát.
A nagy botrányokat kirobbantó amerikai BuzzFeed pedig transzneműek hivatalos elismerésének magyarországi tilalmát dolgozta fel Ónodi Adél színészt kérdezve arról, hogy a Semjén-féle salátatörvényben benyújtott módosítás miként változtatja meg az életét. Ónodi elmondja, most épp úgy érzi magát, mint a műtét előtt, és leginkább megölné magát. Szeretne német állampolgárságot szerezni, de vajon hogy tud, hisz az útlevelében férfiként jelölik majd meg, ő viszont nő.
Csernyánszky Judit nemzetközi lapszemléje a 2020. április 20-i Reggeli gyorsban hangzott el.
