Elemző: Gyenge érvek, időhúzás a magyar és a lengyel kormánytól

Új ablakban

2021. március 12. Reggeli gyors - részlet 21.03.12. Hegedűs Dániel

08:35

00:00

Szerinte azért, mert mindkét kormány teljesen egyértelműen időnyerésre játszik, az általuk benyújtott jogi évek minősége is mutatja, hogy ők sem gondolják komolyan, hogy nyerhetnek ebben a perben. Az időnyerésnek pedig az a lényege, hogy a lehető legutolsó pillanatban adják be magát a keresetet, így két és fél hónapot sikerült nyerniük a kormányoknak.

Közölte: az európai jogban nincs halasztó hatálya annak, hogy tagállamok megtámadják egy jogszabály jogszerűségét. Úgy folytatta: decemberben született egy „jogilag meglehetősen kétséges minőségű” kompromisszum az Európai Tanácsban arról, hogy amíg a bíróság nem dönt a jogszerűségről, addig a Bizottság nem javasolhat szankciókat. Ez magyarázza a vitát, mert a Bizottság is azt mondja, hogy a rendelet hatályban van, január elsejétől vizsgálják az ilyen eseteket, és amint a bíróság dönt, javasolhatnak szankciókat. Az EP értelmezése szerint viszont a szankciók a rendelet végrehajtásának részei, tehát nem kellene megvárni az ítéletet.

Ismertette: a kereset úgy fogalmaz, hogy itt igazából nincs jogalapja az Európai Uniónak arra, hogy jogot alkosson, mert alapvetően a 7. cikk szerinti eljárással alapján lehet szankcionálni az uniós értékek megsértését, és ha azon túl létrehoznak még egy szankciós mechanizmust, az sérti a szerződéseket. Szerinte ez azért gyenge érv, mert a rendelet jogalapja az, hogy az EU bármikor szabadon megalkothatja az uniós források elköltésének, szétosztásának szabályait. Ezért fogalmaz úgy a rendelet, hogy szoros kapcsolatnak kell fennállnia az EU pénzügyi érdekei és a jogállamiság vélelmezett sérelme között. És pontosan az uniós büdzsével fennálló kapcsolat miatt ez nem általános szankcionálási szabály, mint a 7. cikk szerinti eljárás, hanem kifejezetten az EU költségvetését, pénzügyi érdekeit védi. Meglehetősen széles a konszenzus a Bizottság és a Parlament jogászai között, hogy ez stabil jogalap, és a Bizottság biztosra szokott menni, fenntartja a 90 százalék körüli sikerességét a bíróság előtt. Érezhető, hogy sokkal inkább politikai retorika áll a magyar és lengyel kereset mögött, semmint megalapozott jogi vélemény – összegezte Hegedűs Dániel.

Ha mégis helyt adnának a keresetnek, akkor ezt nem lehetne alkalmazni, ki kellene venni a szankciós mechanizmust. Ez viszont az elemző szerint azért is elképzelhetetlen, mert az EU-nak a pénzügyi rendeletekben is megvan a lehetősége arra, hogy pénzügyi szankciókkal sújtson bármifajta rendellenességet az elosztási mechanizmusban. Ezért bírságolta meg Magyarországot a Bizottság 2014-ben és ’19-ben is. Innentől egy lépés azt mondani, hogy a büntető igazságszolgáltatás hiányossága az, hogy a magyar ügyészség nem emel vádat Fidesz-közeli politikusok ügyeiben, bármennyire is sértik az unió pénzügyi érdekeit. Tehát ezt el lehet érni a jogállamisági feltételrendszerről szóló rendelet nélkül is, ha van rá politikai akarat. Nyilván a rendelet azért született meg, hogy ez minél inkább politikailag bebetonozott és támadhatatlan lépés legyen, ha szükség lenne rá, de hasonló eszközök eddig is léteztek a Bizottság eszköztárában, csak szűkebb körben alkalmazták őket.

Az Európai Bíróság számára a világ minden ideje rendelkezésre áll, hogy döntsön, de az EP egyértelművé tette, hogy sürgősségi eljárást fog kezdeményezni. A sürgősségi eljárásnál 6-9-12 hónapon belül születhet ítélet, attól függően, hogy helyt ad-e a bíróság ennek a keresetnek. Ha nem sürgősségi eljárásban tárgyalja a bíróság, akkor két, két és fél évig is elhúzódhat az ügy – mondta Hegedűs Dániel.

A teljes beszélgetést meghallgathatják a fenti lejátszóra kattintva. Címlapi kép: Orbán Viktor magyar és Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő, fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán