„Köszönjük,
Reggeli gyors

Elmaradt a drámai jobboldali fordulat az európai választásokon

11/06/2024 07:06

| Szerző: Kárpáti János

 | Szerkesztő: Ivánkai Márk

Nem maradt sok játéktér a kormányfők számára az EP-választás után a hogyan továbbot illetően: az ésszerűség talaján álló középpártok megállapodására van szükség. A nemzeti konzervatívoktól a jobboldali populistákon át az EU-t megvetéssel illető szélsőséges csoportokig terjedő európai jobboldal mintegy 40 százalékkal több mandátumhoz jutott ugyan, mint 2019-ben, de az Európa-párti közép egészen jól tartotta magát – írja a Der Standard. Nemzetközi lapszemle.

2024. június 11. Reggeli gyors-részlet (2024.06.11. Kárpáti János lapszemléje)
06:13
00:00

A Magyar Péter melletti mozgósítás nem csak a Fideszt bünteti

A radikálisan jobboldali pártok számos közép-európai országban visszaestek az európai parlamenti választásokon – írja a Les Echos című párizsi gazdasági-politikai napilap, kiemelve, hogy Magyar Péter, Orbán Viktor miniszterelnök első számú vetélytársa mintegy 30 százalékot szerzett.

A cikk emlékeztet arra, hogy a szélsőséges és radikális jobboldali pártok több nagy európai országban feljövőben vannak, ám ez a trend nem terjedt el széles körben az Unión belül. Az ilyen pártok csalódást okoztak híveiknek az elért eredményükkel Finnországban, Svédországban és Dániában, és különösen figyelemre méltó a közép-európai kudarcuk, ahol a radikális euroszkeptikus hullámot megállították – ismerteti a lap Lukas Maceknek, a Jacques-Delors Intézet cseh politológusának a véleményét. Magyarországra részletesebben kitérve, a cikk emlékeztet arra, hogy az eurofób kormányfő a demokrácia úgynevezett illiberális változatát védelmezi, szoros kapcsolatot ápol Vlagyimir Putyin Oroszországával, és sok tekintetben ellenzi az európai politikát. Hirtelen támadt ellenfelének, Magyar Péternek a jobboldali listájára 30 százalék szavazott, és a Fidesz – bár a voksok csaknem 45 százalékával, 11 EP-mandátummal megőrizte dominanciáját – 2010-es hatalomra kerülése óta a legrosszabb eredményt érte el. Azt is figyelemre méltónak tartja a Les Echos, hogy az 58 százalékos részvétel 15 százalékponttal magasabb, mint a 2019-es arány, és rekordnak számít a 2004-es EU-csatlakozás óta. A Magyar Péter melletti mozgósítás nem csak a Fideszt bünteti, hanem a hagyományos ellenzéki pártokat is – hangsúlyozza a francia lap.

Voks 24 - A Fidesz-KDNP eredményvárója
 
Voks 24 - A Fidesz-KDNP eredményvárója
 
Budapest, 2024. június 10. A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke (k) beszédet mond a Fidesz-KDNP európai parlamenti és önkormányzati választási eredményváró rendezvényén a Bálna Honvédelmi Központban 2024. június 10-én.
Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher / MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher
 

Elmaradt a drámai jobboldali fordulat az európai választásokon

A bécsi Der Standard úgy értékeli az európai választások kimenetelét, hogy nem maradt sok játéktér a kormányfők számára a hogyan továbbot illetően: az ésszerűség talaján álló középpártok megállapodására van szükség. A nemzeti konzervatívoktól a jobboldali populistákon át az EU-t megvetéssel illető szélsőséges csoportokig terjedő európai jobboldal mintegy 40 százalékkal több mandátumhoz jutott ugyan, mint 2019-ben, de az Európa-párti közép egészen jól tartotta magát - írja Thomas Mayer. Magyarországon Magyar Péter személyében markáns kihívóra talált Orbán Viktor, de a kereszténydemokraták Lengyelországban is erősödtek. Keserű verséget szenvedtek el a Zöldek, akiknek a frakciója az erősorrendben a hatodik helyre szorult. A jobboldali fordulat a vártnál kevésbé bizonyult drámainak. A választás előtt úgy látszott, fennáll a lehetősége annak, hogy az eddigi papírvékony középbal többség helyébe egy enyhe középjobb többség lép. Erre azonban nem került sor, és az Európai Néppárt kereszténydemokratái minden együttműködést kizárnak az EU-szkeptikus csoportokkal. Reálisan arra lehet számítani a Der Standard szerint, hogy az elkövetkező hetekben ismét a közép mérsékelt munkakoalíciója jön létre, amelyet nem hivatalos módon támogathatnak zöldpártiak, illetve Giorgia Meloni Olasz Fivérek elnevezésű pártjának némely képviselői. Az uniószintű irányítás nem nehezül meg tendenciaszerűen, bár a kompromisszumkeresés fáradságosabbá válhat. Az Európai Parlamentben mindazonáltal nem körvonalazódik uniós válság – értékeli az előállt helyzetet Thomas Mayer.

Kifejti ugyanakkor, hogy egyes nemzetállamok szintjén, mindenekelőtt a két vezető hatalom, Franciaország és Németország esetében egészen más a helyzet. Európára nézve erős zavaró potenciált jelent, hogy Franciaországban olyan vereséget szenvedtek a liberálisok a triumfáló Le Pentől, ami Emmanuel Macron elnököt arra késztette, hogy előrehozott választásokhoz meneküljön. Németországban az Olaf Scholz kancellár vezette kormánykoalíció mindhárom pártja a vesztesek közt tudhatja magát, és az Alternatíva párt, bár a várakozásokat alulmúlta, így is a második helyen végzett. Ha Franciaország és Németország náthás, akkor az EU akár tüdőgyulladást is kaphat – fogalmaz az osztrák lap elemzője, ezért különösen fontosnak tartja, hogy mielőbb világos helyzetet teremtsenek uniós szinten. Mindenekelőtt döntésre van szükség az EU-intézmények vezetésének személyi kérdéseiben, de nem tűr halasztást az álláspontok kialakítása az ukrajnai háború, az éghajlati és a gazdasági válság, illetve a migráció ügyében sem. Az állam-, illetve kormányfők a legjobb esetben már a jövő héten határozhatnak arról, hogy ki legyen az Európai Bizottság elnöke. A Der Standard szerint a döntés nem lehet más, mint az, hogy újabb öt éves mandátumot kap Ursula von der Leyen. A választásokon egyértelműen győztes néppárti frakció nélkül ugyanis semmit nem lehet csinálni, és a kereszténydemokraták az EU 27 tagállamából 13-ban adják a kormányfőt.

Von der Leyen támogatására készülhet Macron az Európai Bizottság elnökválasztásán

Ezzel a vélekedéssel egybecseng a Politico című amerikai portál európai kiadásának az értesülése, miszerint francia források azt mondják, Macron elnök is Von der Leyen támogatására készül. A francia elnök a nyilvánosság előtt mindeddig tartózkodott attól, hogy a német politikusnő mögé álljon, sőt a múlt hónapban Pacal Canfin, Macron pártjának az egyik EP-képviselője azt mondta, az elnök környezetében azt szeretnék, ha Mario Draghi volt olasz miniszterelnök kapna szerepet. Macron pártja azonban akkora vereséget szenvedett az EP-választáson, hogy az elnöknek most sokkal nagyobb kihívásokkal kell szembenéznie, mint azzal, hogy miként változtasson a dolgokon Brüsszelben.

A teljes lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.