Emberkereskedelem, akár a szomszéd faluban
5/03/2019 14:22
| Szerző: Klubrádió
Azt hihetjük, hogy nálunk nyoma sincs, aztán kiderül, hogy mégis van. Persze, hogy felismerjük, ahhoz tudnunk kell, mi az emberkereskedelem.
Divatosan veszélyes toposzok tapadnak az emberkereskedelemhez, a többség a menekültekkel hozza kapcsolatba Pedig másról is szó van. A Konkrétban De Coll Ágnes, a Baptista Szeretetszolgálat programvezetője idézte fel, hogy a Büntető Törvénykönyv hogyan határozza meg a fogalmat. Emberkereskedő az, aki más embereket, elad, megvesz, toboroz, szállít stb., és mindezt a kizsákmányolás szándékával teszi.
Miután az adásvételt nehéz bizonyítani, a törvénybe belevették azokat az eseteket is, amikor valaki más embereket dolgoztat és elveszi a pénzüket, illetve embertelen körülmények között tart.
A sértettek között sok az idős ember, őket az úgynevezett „öregezés” módszerével húzzák csőbe. Ez úgy zajlik, hogy általában egy fiatal nő férkőzik a magányos idős bizalmába, segítséget ajánl, aztán egy-két hétig jól is tartják, s végül egy ócska melléképületben találja magát. A szomszédoknak pedig úgy adják elő, hogy az illető rokon, vagy jó ismerős, közben „csicskáztatják”. Ez főleg falvakban jellemző. Nagyvárosokban főleg koldultatják a sértetteket.
A segítő szervezetek dolga már az ilyen esetek felderítésénél sem egyszerű, de a legnehezebb az érintettek bizalmát megnyerni. Különösen a férfiakét, mert náluk nagyon erős a szégyenérzet. Kiszabadítani sem egyszerű őket, ezt többnyire a rendőrség tudja megoldani.
Nőkkel dolgozni valamivel egyszerűbb, általában jobban láthatók, főleg, ha prostitúcióra kényszerítik őket, és a segítséget is könnyebben elfogadják.
Böcskei Balázs interjúját a fenti „lejátszás” ikonra kattintva hallgathatja meg. Kiemelt kép: Flickr.com.