Ernyő a világűrben
1/04/2024 12:17
| Szerző: Klubrádió/Lőrincz Csaba
Lassítható-e a klímaváltozás ha a nap egy részét kitakarjuk egy hatalmas napernyővel? Az Utópia vendége Szabó Róbert csillagász, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézetének igazgatója egy másik magyar csillagász, Szapudi István, tudományos körökben nagy érdeklődést kiváltó tanulmányáról beszélt.
Szokatlan elmélettel állt elő egy magyar csillagász. Szapudi István tavaly nyáron tanulmányt jelentetett meg arról, hogyan lehetne egy óriási napernyővel eltakarni a Nap egy kis részét ahhoz, hogy enyhíteni lehessen a globális felmelegedést – írja a New York Times. A Hawaii Egyetem kutatója szerint a nappajzs a Földet érő napfény mennyiségének csökkentésére tökéletes volna, amit egy befogott aszteroidával kombinálna ellensúlyként. Nem ő az egyetlen, aki ilyesmin gondolkodik, és az ehhez hasonló megközelítést alkalmazó mérnöki megoldások már most új szakaszba kerülhetnek egy olyan működőképes terv létrehozása érdekében, amely évtizedeken belül mérsékelheti az éghajlatváltozást. Szapudi azonban maga is hangsúlyozta, ő sem biztos abban, hogy a terv megvalósítható egyáltalán.
"Nagyon érdekes elképzelés" – mondta az Utópia műsorásban Szabó Róbert csillagász, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézetének igazgatója. Hozzátette, a technikai megvalósítás azonban ennél is izgalmasabb.
Szapudi egyebek mellett arról beszélt, hogy az ernyőt grafénból készítenék el. Ezzel kapcsolatban Szabó elmondta, a grafén könnyű és viszonylag olcsó anyag. Az elmélet az, hogy az ernyőt az úgynevezett L1 ponton helyezik el a Föld és a Nap között, ahol a Föld és a Nap gravitációs hatása kiegyenlítődik. az ernyőnek azonban egy ellensúlyra is szüksége van, hogy ne mozduljon el, mert ha a kelleténél közelebb kerül a Földhöz a szükségesnél nagyobb részét takarná ki a Napnak.
Vannak azonban megoldásra váró technikai problémák: Bár könnyű anyag, hatalmas mennyiségű, ennek megfelelően hatalmas tömegű grafént kéne az űrbe juttatni, amelyből Szabó becslése szerint akár többszáz kilométer sugarú pajzsot kellene kifeszíteni. A pajzsot kettős hatás érné, tömeg miatt a Nap vonzaná maga felé, kiterjedt felületéből adódóan a Nap fényéből adódó nyomás taszítaná. Ezen kívül az is nagyon fontos, hogy ne takarjanak ki többet a Nap felületének egy-két százalékánál. Ez a mennyiség az elmélet szerint elégséges lehet ahhoz, hogy a felmelegedés üteme kordában tartható legyen. Ezt Szapudi azzal oldaná meg, hogy a pajzsot egy, a Naphoz közelebb lévő nagy tömegű testhez rögzítenék, horgonyoznák.
Az elképzelés elvadultnak és őrülten költségesnek tűnik, azonban Szabó szerint minél később állunk elő egy, a klímaváltozást mérsékelő megoldással, annál költségesebb lesz a klímaváltozás megfékezése.
A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.
2024.03.26., kedd 19:00
Riporter: Neuman Gábor