Erőszak, hazugság - Épül a rendszer
19/08/2019 08:37
| Szerző: Csernyánszky Judit/Klubrádió
Drótvágástól a berlini fal leomlásáig. A világsajtót is foglalkoztatja a 30 évvel ezelőtti határnyitás. A német kancellár ma Magyarországra érkezik. Nemzetközi lapszemle.
Hogyan segített hamis történetet továbbítani egy magyarországi alapítású híroldal Szlovéniából Görögországon át egészen Észak-Macedóniáig – címmel jelent meg egy oknyomozó cikk a nemzetközi médiateammel dolgozó Global Voice összegzésében. Az egész történet az úgynevezett Prespa Megállapodásig megy vissza, amit a görögországi Prespa tónál írt alá még 2018 júniusában Zoran Zaev észak-macedóniai és Alexis Tsipras görög miniszterelnök, akik több milliárd euró kenőpénzt tettek zsebre – állítja a macedón közösségi médiát 2019 júliusában elárasztott cikkek és linkek özöne.
Orbán keze a Balkánig is elér?
A Prespa Megállapodás hátteréről röviden annyit, hogy annak megkötésével lezárult a két ország közti, 27 éven át tartott vita és megnyílt az út Észak-Macedónia előtt, hogy a NATO és az Európai Unió tagja lehessen. A cikk szövevényes ábrával indít, amely egy évvel ezelőtti propaganda, azaz hamis állításokat tartalmazó írás útját követi végig, s aminek kiinduló pontja az Orbán Viktorhoz köthető médiatulajdonosok, Scatz Péter és Adamik Ágnes nevével fémjelzett médiahálózat. Ugyanis az eredeti cikk egyrészt a szlovén Demokracija és a Nova 24 TV hírek közt jelent meg. Minkét médium egy olyan hálózathoz tartozik, amelyik tőkeinjekciót kapott a magyar kormányfővel asszociálható üzletemberek által. Szerkesztőségi alapelveik pedig sokban megegyeznek a Janez Jansha, a szlovén demokrata párt vezetőjének a nézeteivel, aki Orbán egyik uniós néppárti szövetségese. A történetet ilyen címmel adták elő jó egy évvel ezelőtt: Íme, hogyan csinál üzletet a baloldal. S nem kevesebbet, mint azt állította, hogy az Európai Unió Észak-Macedóniának 30 milliárd eurót adott megvesztegetésként, Görögországot pedig 1000 milliárd euróval korrumpálta különféle fejlesztéseket ígérve. A szlovén médiahálózatot birtokló magyar tulajdonosok később észak-macedóniai médiumokat is a portfóliójukhoz csatoltak. A Facebookon nemrég megjelent cikkek és linkek egyértelműen a nacionalista ellenzéki pártokhoz köthetőek, és gyűlöletbeszédet is tartalmaztak. A prágai Globsec kezdte először felderíteni a hamis információkat és azok szövevényes útját a magyar kormányzati kapcsolatokkal rendelkező médiatulajdonosokból kiindulva.
Menekülnek a menekültek - Magyarországról
A szlovák rendőrségi jelentése szerint 30 menekültet fogtak el Párkánynál, akik közül 18-an tehervagonok alá bújva akartak elmenekülni Magyarországról, míg 12-en gyalog érkeztek és próbálkoztak ugyanezzel, a többségük afganisztáni menekült volt – adja hírül az AP amerikai hírügynökség alapján a minnesotai Star Tribune. A hír megjegyzi, nem tartozik a szokványos útvonalak közé a Szlovákián keresztül történő menekülés Németországba.
Harminc éve nyitották meg a határt
A nemzetközi média központi témája – már ami a magyar vonatkozású híreket illeti - a 30 évvel ezelőtti határnyitás a sopronkőhidai páneurópai piknikkel és Angela Merkel találkozója Orbán Viktorral – említhetem az ezzel foglalkozó The Timest, a Deutsche Wellét, az orosz Gazétát, a Frankfurter Allgemeine Zeitungot és számos osztrák lapot. A német kancellár előzetes üzenetét idézik, amely szerint ez a piknik vezetett végül még ugyanabban az évben, november 9-én a berlini fal leomlásához. S ami után egy hónap alatt csaknem 60 ezer keletnémet Bécsen át eljuthatott egészen Nyugat-Németországig, az NSZK-ig. A Financial Times leginkább arra a kontrasztra hegyezi ki a cikket, ami az akkori határnyitás és a mostani határzár között van, illetve számos cikk Orbán Viktorral szembeni éles kritikáját adja közre: egyrészt az orosz csapatok kivonulásáról elhangzott beszédét vetik össze a mostani oroszbarátsággal illetve a demokrácia melletti kiállását mostani illiberális eszmerendszerével. Az egykori MDF-es Nagy Lászlót is megszólaltatják, aki a piknik egyik hajdani szervezője volt, most viszont támogatja Orbán kerítéspolitikáját. Mert nagy a kettő közti különbség, mondja: akkor 45 éves börtönünkből szabadultunk ki, s a kerítés akkor ellenünk épült, most viszont a védelmünkre.
Autoriterek
A magyar származású, de Bécsben élő Paul Lendvai ismert médiaszemélyiséggel közölt interjút szintén a 30 éves rendszerváltás kapcsán az ORF, a The Financial Times és a Der Standard. A putyini orosz aspektusból és a kelet-közép-európai autoriter vezetők hatalmi gépezetének aspektusából ítélve meg a mai helyzetet Lendvai azt mondja, erőszakon és hazugságokon alapult és épül továbbra is ez a rendszer. Emellett az amerikai külügyek, a Foreign Affairs szeptemberi/októberi számában is találunk írást tőle, amelyben sorra veszik az autoriter vezetőket. Úgyis, mint Putyint, Erdogan, Dutertét és Hszi Csin-pinget és persze Orbán Viktort is, akiről Paul Lendvai ad analízist. Arról a politikusról a többiek társaságában, akit idealizáltak a magyarok, pedig hát rá kellene döbbenni, hogy az az ember, aki Nagy Imre temetésekor még a demokráciát és a liberalizmust hirdette, az mára annak pusztulását okozza.
A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg. Kiemelt kép: Flickr.com.
2019.08.19.08:00
Sterző: Csernyánszky Judit