Ért el eredményt Orbán az EU-csúcson, csak az oroszoknak

Megegyezett az Európai Tanács az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós pénzügyi támogatásról, Orbán Viktor sem vétózott. Milyen következtetést vont le, amikor meghallotta, hogy Orbán azonnal megszavazta a pénzügyi támogatást? – kérdeztük Hegedűs Dániel külpolitikai szakértőt, a German Marshall Fund elemzőjét az Esti gyorsban.

Azt mondta: őt is meglepte, hogy ilyen gyorsan megszületett a megállapodás, arra számított, hogy éjszakába nyúlik az ülés. Ugyanakkor az elmúlt hetekben is megállapodásra számított, de nem ilyen „olcsóra”, vagyis hogy alapvetően szimbolikus gesztusokat tettek csak a tagállamok.

Szerinte igenis ért el eredményeket Orbán Viktor, csak nem feltétlenül abból a szempontból, hogy a közelebb került-e az európai uniós források megszerzéséhez. Az nagyon komoly eredmény, hogy hónapokig fel lehetett tartani az Európai Unió döntéshozatalát, és az is, hogy az európai békekeret ügyében továbbra sincs elmozdulás – mint mondta, a Kreml, tehát Oroszország számára nagy hasznot húzott ez a magyar magatartás, csak ez nem az, amire elsőként gondolnánk Orbán Viktor motivációját illetően.

Hozzátette, szerinte a magyar hintapolitika kézzelfogható hasznot hajt a rezsim számára, amikor az EU-n belül akadályozza az orosz vagy a kínai érdekekkel ellentétes döntéseket; nem feltétlenül pénzben, hanem politikai tőkében, és emiatt tűnik Orbán Viktor nagyobb játékosnak a nemzetközi színpadon, mint amire az ország erőforrásai predesztinálnák.

Azonban volt egy lassú tanulási folyamat december óta, vélhetően az Orbán Viktor körüli gondolkodóknak is összeállt, hogy itt akkora a tagállamok frusztrációja a magyar kormánnyal szemben, hogy az komoly töréspont lehet, ha a magyar miniszterelnök kitart a vétó mellett. A szakértő nem gondolja, hogy az EU-csúcs előtti üzenetek (például a hetedik cikk szerinti eljárásól) célja csak hangulatkeltés lett volna, inkább igyekeztek nyomást gyakorolni a magyar kormányfőre, hogy észbe kapjon: nem egy-két héten belül, de visszafordíthatatlan károkat szenvedhet, ha továbbmegy ezen az úton. 

Szerinte ezek az üzenetek célt értek, ennek köszönhető, hogy Orbán most korrigált. Ugyanis az a három pont, amiért cserébe a beleegyezését adta; hogy éves jelentést készít az Európai Bizottság az ukrán segélycsomag felhasználásról, és hogy félidőben lesz egy tanácsi vita, ezek nem teremtik meg azt a lehetőségét, amit szeretett volna, hogy a magyar kormány beleszóljon ebbe az ügybe. A harmadik pedig, hogy az EB „fair és objektív módon” ítéli meg Magyarország jogállamiság helyzetét, magától értetődő – fogalmazott Hegedűs Dániel.

Aki (más témára áttérve) nem gondolja, hogy a Magyarországra települt EU-n kívüli ipari gyárak egyedülállók lennének, a térségben és Nyugat-Európában is vannak ilyenek. Ráadásul ha megnézzük a magyar szavazást a kínai árudömping ügyében, akkor látjuk, hogy a kormány a többséggel együtt szavaz. Egyébként ez nem feltétlenül mindenfajta jövőperspektívát nélkülöző iparpolitika, nem is annyira a céljaival, mint inkább az arányaival kapcsolatban lehetnek fenntartások, hogy szükség van-e ennyi akkumulátorgyárra Magyarországon – vélekedett a szakértő.

A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. Kiemelt kép: Orbán Viktor Facebook-oldala