Európa enged? - Nemzetközi médiaszemle
2/10/2020 07:05
| Szerző: Kárpáti János
Az EU gazdaságának élénkítése most a legfontosabb szempont. Másodlagos a jogállamiság, mert a kettőt egyszerre nem lehet megvalósítani. Ilyen vélemény is megjelent a mértékadó sajtóban.
Vagy gazdaságösztönző csomag, vagy jogállamiság – mindkettő egyszerre nem megy Európának. Legalábbis így látja Andreas Kluth, a Bloomberg üzleti hírügynökség véleményrovatának egyik publicistája, aki igencsak tapasztalt újságíró, a német Handelsblatt volt főszerkesztője, de írt a londoni Economistnak is. Véleménycikke alatt mindenesetre ott olvasható, hogy az nem szükségszerűen tükrözi a Bloomberg álláspontját. Kluth szerint az Európai Unió, annak érdekében, hogy sínre tehesse a pénzügyi ösztönző csomag ügyét – ami a járvány nyomán előállt gazdasági válságból való kilábalást célozza -, valószínűleg hajlandó lesz inkább kiengesztelni Magyarországot és Lengyelországot. A demokratikus normák mellőzése azonban végzetes lehet az EU számára – figyelmeztet a szerző.
A német elnökség nem akar kockáztatni
A cikk kifejti, hogy a jogállamisági követelmény általános értelemben azt jelentené: az uniós forrásokhoz való hozzájutás érdekében tiszteletben kell tartani a független igazságszolgáltatást, a sajtószabadságot, illetve a liberális demokrácia további alapelemeit, amiket az uniós szerződések megfogalmaznak. A német EU-elnökség azonban oly módon hígította fel a javaslatot, hogy csak az uniós pénzek jogellenes felhasználása vonná maga után a további források visszatartását – ráadásul az ilyen szankcióra irányuló európai bizottsági javaslatot a tagállamoknak minősített többséggel kellene elfogadniuk, holott korábban arról volt szó, hogy a bizottsági javaslat elvetéséhez lenne szükség minősített többségre. A németek szerint tehát a gazdasági helyreállítási csomagot nem szabad kockáztatni esetleges magyar, illetve lengyel vétóval.
Már a spájzban vannak
Váltsunk témát. Magyarországi székhelyű, független hírportálnak adja ki magát egy olyan, valójában orosz irányítású csoport, amelynek fenntartóit a 2016-os amerikai elnökválasztásba történt beavatkozással gyanúsítják, és amely most, ismét az elnökválasztás közeledtével, amerikai jobboldali közösségimédia-felhasználókat céloz meg – írja a Reuters, egy FBI-vizsgálat megállapításaira hivatkozva.
A médiafelület a konzervatív nézetek képviselőjeként hirdeti magát, és nyitó oldalán azt üzeni olvasójának, „Ne hagyd, hogy átvágjanak”. Elnevezésük NAEBC, vagyis Newsroom Amerikai és Európai Polgároknak. Fenntartóik olyan személyek, akik a szentpétervári Internetkutató Ügynökséghez kötődnek. A Facebook és a Twitter nemrég leleplezett olyan, baloldali álmédiafelületeket, amelyeket szintén ez az ügynökség mozgatott – vagyis az oroszok mindkét amerikai politikai tábor híveihez igyekeznek szólni, álújságírókat és álszerkesztőket felvonultató kamu híroldalak révén. A jobboldaliként operáló NAEBC balos édestestvére a Békeadatok elnevezésű portál. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője ugyanakkor azt mondja, az orosz államnak semmi köze ilyenfajta tevékenységekhez.
Az amerikai nép választ, vagy a Kreml?
A Reuters megszólaltatja Ben Nimmót, a Graphika elnevezésű közösségimédia-elemző cég vizsgálati részlegének a vezetőjét, aki szerint az orosz kamuoldalak stratégiája 2016 óta változatlan: megosztó és polarizáló üzenetek révén energiával feltölteni Donald Trump támogatóit, és lenyomni a demokrata jelölt, jelen esetben Joe Biden támogatottságát.
Egy magas rangú amerikai biztonsági illetékes arról tájékoztatta a hírügynökséget, hogy az oroszok igyekeznek minél több amerikait rávenni cikkek írására, az interneten való közzététel céljából. Ezek az emberek nem tudják, hogy valójában az oroszok megrendelésére írnak. Az NAEBC és a Békeadatok portál cikkenként nem túl sokat, 50-75 dollárt utal a szerzőnek, de legalább azonnal fizet, mondhatni, mint a katonatiszt.
A Reuters betekintést nyert néhány emailbe, amit az NAEBC nevében egy bizonyos Nora Berka küldött egyes szerzőknek, meghatározott témákban rendelve tőlük írást – így például arról, hogy rendőrök által elkövetett rasszista erőszakcselekmények miatt követeléseket fogalmaztak meg Amerikában a rendőrség finanszírozásának megtagadására.
Belgiumban nem központi téma a nemi identitás
Végül néhány mondat arról, hogy Belgiumban miniszterelnök-helyettessé nevezték ki Petra De Suttert, aki az első közismerten transznemű kormánytag Európában. A Politico című amerikai portál brüsszeli kiadása mérföldkőnek nevezi a fejleményt, de nem pusztán azért, mert ez egyáltalán megtörténhetett, hanem azért is, mert ez nem váltott ki közérdeklődést, a belga média szinte semmilyen figyelmet nem szentel Petra de Sutter nemi identitásának. Az új miniszterelnök-helyettes egyébként nőgyógyász professzor, a női jogok és az LMBT-jogok közismert védelmezője.
A Politico írása kitér arra, hogy a transzneműek helyzete korántsem ennyire rendezett több európai országban. A nemi identitással kapcsolatos viták témakörének iskolai oktatását megkérdőjelezték Romániában, hasonló jogszabály született Bulgáriában, Lengyelországban pedig az államfő aláírta azt a kezdeményezést, amely kiiktatna a tananyagból minden melegjogi utalást. Magyarországon a Politico megfogalmazása szerint gyakorlatilag lehetetlenné tették a nemváltoztatás elismerését – valójában egész pontosan a születéskori nemet nyilvánították megváltoztathatatlan személyes adattá. Hasonlóra készülnek Oroszországban.
A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg. Kiemelt kép: MTI.
2020.10.02. 06:00
Szerző: Kárpáti János
