Jogállamiság: még mindig lehet komoly „fegyver”, kérdés, mennyire élnek vele

Eddig úgy tűnt, hogy az európai uniós pénzek megszerzéséhez szükség lesz megfelelni valamilyen jogállami feltételeknek, a magyar és a lengyel kormány ellenezte ezt. Most viszont a német elnökség olyan javaslattal állt elő, amelynek a címéből már hiányzik a jogállamiság kifejezés, a szövegét pedig felpuhították, nincs már benne szó például a médiaviszonyok eltorzításáról.

Weinhardt Attilát, a Portfólió.hu elemzőjét kérdeztük (a témában írt cikkét itt találják), aki azt mondta: a rendszerszintű, jogállamiságot fenyegető kockázatokat kivette a német elnökség ebből az anyagból, de az a lista még mindig meglehetősen bő, amely alapján eljárásokat lehet indítani. Elsősorban vagy szinte kizárólag arra koncentrál, hogy az uniós kifizetések elköltése a lehető legszabályosabb legyen, a helyi hatóságok tegyék a dolgukat, ha csalást érzékelnek, járjanak az ügy végére, ha szükség van rá, jussanak el bírósági szakaszba az ügyek, az adott tagállam kormánya követelje vissza a pénzeket az érintett cégtől.

Fontos megjegyezni, hogy ez a németek konszenzusra törekvő javaslata, innentől kezdődik az igazi kötélhúzás, mert az északi tagállamok (valamint néhány nyugati) és az Európai Parlament is jóval szigorúbb jogállamisági feltételrendszert szeretne elérni, a szavazási módszert illetően is bekeményítenének, tehát nagy összeütközés lesz – vélekedett.

Hozzátette: nemcsak a feltételrendszer, hanem az elfogadás módja is központi eleme ennek a jogállamisági eljárásnak. Ha az adott tagállam, amely ellen eljárás indulna, ha tud kellő számú szövetségest találni, akkor blokkolhatja a szankciós javaslatot. Ebben a német elnökség most a puhább megoldás felé haladt, de nem is nagyon volt mozgástere, mert az Európa Tanács legutóbbi ülésén efelé jelölte ki az utat.

Mindenesetre a német javaslat nem az utolsó szó ebben az ügyben, a jogállamisági mechanizmusról szóló vita a következő hetekben dől el. Szerinte az EP enged majd ebben a kérdésben, mert ez a jogállamisági feltételrendszer és szavazási mód sem annyira puha, mint amennyire elsőre tűnik.

Felhívta a figyelmet arra, hogy akkor is indulhat eljárás, ha például a magyar állam nem követeli vissza azokat az EU-s pénzeket, amelyeket csalás vagy korrupciós kockázat mentén fizetett ki egy cégnek. Weinhardt Attila szerint ennek van komoly „fegyverjellege”, így sakkban lehet tartani az ilyen cégeket. Az a kérdés, hogy az Európai Bizottság mennyire él vele, és hogy melyik szavazási módot fogadják el végül.

Az interjút a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg. Címlapi kép: Pixabay