"Ez az első magyar vétóm, de garantálom, hogy nem az utolsó” - Kaja Kallas
17/12/2024 07:10
| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió
Az EU-országok külügyminisztereinek tegnapi tanácskozásán megállapodtak abban, hogy fel kell függeszteni a diplomata útlevéllel rendelkező grúz tisztségviselők vízummentes beutazását az Unióba,
Kallas elmondta, hogy szintén napirenden volt azoknak a grúz tisztségviselőknek a szankcionálása, akik felelősek a békés tüntetőkkel szemben alkalmazott erőszakért. Az ilyen határozathozatal – ellentétben a diplomataútlevéllel rendelkezők vízummentességének a megvonásával – teljes egyhangúságot követelt volna, de itt nem született konszenzus. Kallas szerint azonban a vízumügyi intézkedés csak az első lépés.
A Reuters idézi Szijjártó Pétert, aki elmondta, hogy Magyarország és Szlovákia vétózta meg a szankciók elrendelését. Mint a hírügynökség megjegyzi, Magyarország gyakran kerül szembe a többséggel az EU külpolitikájának a kérdéseiben. Kallas, a korábbi észt miniszterelnök, aki e hónap elején lépett hivatalba uniós külügyi főképviselőként, kijelentette: „ez az első magyar vétóm, de garantálom, hogy nem az utolsó”. Hozzátette azonban a Reuters szerint, hogy továbbra is együtt kíván működni Magyarországgal.
Donald Trump világképe nem is olyan kiszámíthatatlan, mint gondolnánk – vélekedik a Bloomberg amerikai üzleti hírügynökség véleményrovatában Hal Brands, aki erre a címben megfogalmazott állítására értelmezésem szerint rögtön rá is cáfol, amikor kifejti, hogy a megválasztott új amerikai elnök ötféleképpen viszonyulhat mindahhoz, ami rá vár hivatalában, értve az alatt a forró háborúk, a hidegháborúk és a potenciális háborúk sokaságát.
A mindössze öt lehetséges forgatókönyv – ha ez önmagában mégsem jelentene kiszámíthatatlanságot - a szerző szerint a megújulás, az elutasítás, az elszakadás, az áthangolás és az összezavarás. Amit Trump ígér, az a megújulás, az, hogy vezetése alatt ügyesebbé és keményebbé válik a szuperhatalom, amely minden fronton győzelmet arat. Bírálói arra az eshetőségre figyelmeztetnek, hogy Trump esetleg elutasítja az Egyesült Államok globális vezető szerepét, sőt, akár ténylegesen el is szakadhat attól, mintegy leveti magáról ezt a világméretű felelősséget, és azokkal az autokratákkal kezd közösködni, akik voltaképpen támadják az Amerika vezette világrendet. Hal Brands szerint van még két, ennél enyhébb eshetőség is. Az egyik az, hogy Trump némi zavart okozva ugyan, de azért termékeny módon áthangolja az Egyesült Államok stratégiáját, illetve az, hogy széles körben okoz konfúziót, és ezzel meggyengíti Amerikát. Akinek fontos a demokratikus világ jóléte, az a kedvezőbb változatokban reménykedik, de aki ismeri Trumpot, az nem zárhatja ki a dolgok sötétebb kimenetelét sem – írja a Bloomberg kommentátora. Szerinte ugyanakkor Trump világképe önmagában egészen áttekinthető. A visszatérő elnök alapvető felfogása tranzakcionalista, vagyis ő az ügyletkötések híve, és szerinte azok a kereskedelmi megállapodások, illetve szövetségek, amelyeket Amerika eddig megkötött, azok pocsék alkuk. Nézeteinek másik pillére, hogy a demokratikus értékeket és az emberi jogokat túlértékelik. Az elemzés szerzője szerint Donald Trump megértéséhez fontos tudni, hogy ő a taktikai jellegű kiszámíthatatlanságot erénynek tekinti – olyan erénynek, ami kibillenti egyensúlyából a barátot és az ellenséget egyaránt.
Végül arról, hogy Angela Merkel volt német kancellár, akinek nemrég jelent meg könyv alakjában a visszaemlékezése, és erről a kölni irodalmi fesztiválon közönségtalálkozót szerveztek a számára, a Süddeutsche Zeitung által ismertetett dpa hírügynökségi beszámoló szerint úgy foglalt állást, hogy az úgynevezett irreguláris migrációt az Unió belső határain nem lehet megfékezni, csak arra van mód, hogy azt az eredetországokkal és a tranzitállamokkal való nemzetközi együttműködés révén korlátozzák. Szavai abban a keretben értelmezendők, hogy Merkel pártja, a kereszténydemokrata CDU – együtt a bajor testvérpárt CSU-val – bejelentette: ha megnyerik a februári törvényhozási választást, akkor leállítják az illegális bevándorlók befogadását. „Nem hiszem, hogy ez megoldható a belső határokon, illetve, ha igen, akkor csak azon az igen magas áron, hogy veszélybe kerül az Európán belüli szabad mozgás” – mondta az exkancellár. A tudósítás szerint a kölni rendezvényen tetszésnyilvánítással fogadták, amikor Merkel azt idézte fel, hogy 2015-ben úgy döntött, beengedi Németországba a Magyarországról Ausztrián át érkező menekülttömeget. Ez – teszem hozzá a magam részéről – valamelyest azért árnyalja azt a közkeletű képet, hogy a németek ma már elvetik a merkeli befogadás gyakorlatát, kultúráját.
2024.12.17., kedd 7.00
Riporter: Kárpáti János