Ez nem kamu – On The Spot

Új ablakban

2019. október 31. Ötös - részlet 19.10.30. On The Spot

50:27

00:00

Az első filmjeiket nem akarta bemutatni egyetlen televízió sem. Már arra gondoltak, hogy egyenesen egy múzeumba viszik az anyagot, hogy mégse vesszen el. Másképp dolgoztak, mint elődeik, nem volt óriási stábjuk, ketten vágtak neki a világnak, hogy olyan helyeket mutassanak meg, amelyeket ilyen módon még senki. Olyan emberekkel beszélgessenek, akikre eddig nem volt kíváncsi a média. Azt akarták láttatni, ami a hírekben nincs benne.

Gázában járva azt kutatták, hogyan élik az emberek a hétköznapjaikat a fegyverek árnyékában. Etiópiában épp akkor forgattak, amikor egy kislány született, sikerült olyan kapcsolatot teremteniük a szülőkkel, hogy a kicsit Eszternek nevezték el. Mindenhol készséges fogadtatást tapasztalnak, ami sokszor a tolmácsnak is köszönhető, nagy előny, hogy csak ketten vannak, kézről kézre adják őket.

Azt mondják, az ilyen isten háta mögött készült riportokban sok a kamu. Egy törzs tagjai például meztelenül álltak a kamerájuk elé, mert a fehér filmesek ezt szokták kérni, de lebuktak, mert a fa alatt ott voltak egy kupacban a ruháik, levelekkel letakarva. Mindennek megvan az ára, egy szertartás bemutatása ennyi euró, egy kunyhó felépítése annyi. Ám Eszteréket ez nem keseríti el, sőt. Ők a valóságra kíváncsiak, megkérik a kissrácot, hogy vegye vissza a napi viseletét, történetesen egy messis focipólót és azt mesélje el, miért épp ezt szereti hordani.

Fontosak számukra az emberi kapcsolatok. Ha nem így lenne, nem állt volna szóba velük Castro, vagy Pinochet lánya, Göhring unokahúga, nem születhetett volna meg a diktátorok gyermekeiről szóló sorozat.

Terepre mindig ketten mennek, illetve most már hárman, mert a gyermeküket is viszik magukkal, ha csak lehet, de itthon azért van egy 6-8 fős stábjuk, amely a szervezésben, egyeztetésben, vágásban segít. Egy-egy filmhez ugyanis 20-25 óra nyersanyagot is felvesznek, hol kamerával, hol mobiltelefonnal, a technika ma már nem akadály. Évente 5-6 hónapot utaznak, közben ötletelnek, mi legyen a következő téma, a következő helyszín. Néhány füzet már megtelt a tervekkel. Az elmúlt tíz év szinte átrohant rajtuk, arra még nem nagyon jutott idő, hogy átnézzék a korábbi filmjeiket, a legjobban sikerülteket legfeljebb egy-egy fesztiválon látják újra.

Az ötletekből nem fogynak ki, valószínűleg marad még tennivaló a fiúnak is, aki négyévesen már nagyon szeretne egy kamerát.

Az adás hanganyaga a YouTube-csatornánkon is elérhető.

Feliratkozott már?

A beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg. Kiemelt kép: On the Spot/Facebook