Felmentették az M1 kamu riportját lebuktató újságírót

Egy svéd-magyar nő tavaly márciusban arról nyilatkozott az M1-nek, hogy a migránsok miatt vissza kellett jönnie Magyarországra. Dezső András, az index újságírója a nő múltjáról írt a választási kampányban, konkrétan arról, hogy többször elítélték Svédországban, és az iratok alapján nincs nyoma annak, hogy Stockholmban élt volna (noha ezt állította, hangsúlyozva, hogy megtámadta egy migráns a metróban).

A Reggeli gyorsban elmondta: tavaly nyáron idézést kapott; a rendőrség szerint személyes, védett adattal élt vissza azzal, hogy a nő büntetett előéletére vonatkozó információkat megszerezte és közzétette. Akkor a rendőrség még nem tudta, milyen adatbázisból dolgozott, de ő elmondta, hogy nyilvánosan hozzáférhető svéd információkat használt.

Nem azt állították, hogy valótlanságot írt, hanem azt, hogy a nő hozzájárulása nélkül nem publikálhatta volna. Először tárgyalás nélkül kimondták, hogy bűncselekményt követett el, megrovást kapott, majd az ügyészség egy év próbára bocsátást akart. Aztán tárgyalást kért és egy másik bíró döntött: ez nem bűncselekmény, csak a dolgát végezte. De ez is csak első fok, az ügyészség még fellebbezhet.

Megjelent a köztévében egy interjú a „svéd nővel”, látszott, hogy előkészített anyag. Ezt a videót sokszor ismételték kampányidőszakban a kormánymédiában. Dezső Andrást ekkor kezdte el érdekelni, hogy ki ez a nő, aztán kiderült: több ügye is volt, amelyekben elítélték (rágalmazásért, zaklatásért, és az is előfordult, hogy pszichológusnak adta ki magát), jobbára pénzbüntetéseket kapott.

A nő maga azt állította, hogy a bevándorlók nem tudnak beilleszkedni és megsértik a svéd törvényeket, de valójában ez rá is igaz volt, hiszen bevándorlóként került az északi országban és az ügyeiben a sértettek svéd állampolgárok voltak. Dezső Andrást leginkább az ügyészség „szorgalma” döbbentette meg, hogy elindult és eddig jutott az eljárás.

FRISSÍTÉS: Fellebbez a Budapesti II. és III. Kerületi Ügyészség a különleges személyes adattal visszaélés ügyében, ezt honlapjukon közölték. A bírósági végzés ellen azért fellebbeznek, mert álláspontjuk szerint a cselekmény „mindenben megfelel a bűncselekmény fogalmi kritériumainak”. Emellett az ügyészség szerint – a bírói függetlenség tiszteletben tartása mellett – egy ügyben, ahol ugyanannak a bíróságnak egy másik bírája már megállapította a bűncselekményt, tárgyalás nélkül ellentétes álláspontra jutni „aggályos”.

Az interjút a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg. Címlapi kép: M1