Felmerült, hogy a NATO-titkokat ne osszák meg a magyarokkal
20/03/2023 08:27
| Szerző: Csernyánszky Judit/Klubrádió
Komédia, amit a magyarok és a törökök a NATO-bővítés címszó alatt művelnek. A magyarok zsarolásra használják a parlamenti ratifikációt, de a török jóváhagyással a magyar kormány nyomás alá került. Ha így viselkednek, a jövőben nem kellene megosztani velük a szövetség biztonsága szempontjából szenzitív információkat. Hogy fogadták Ukrajnában, hogy Magyarországon is elfoghatják Putyint? A Mercedes a magyar gyárának fejlesztésébe kezd. Nemzetközi lapszemle.
A Mercedes több milliárd dollárt tervez beruházni a magyar, kínai és németországi gyárainak modernizálásába. Ez pedig nem mást jelent, mint elektromos autók gyártására való átállást. Az EU 2030-ra a forgalomban lévő autók CO2 kibocsátását a felére csökkentené, 2035-re pedig megszüntetnék a hagyományos meghajtású autók forgalmazását. A gyártást irányító menedzser a kecskeméti gyár modernizációs összegére nem tér ki, viszont megemlíti, hogy amerikai gyáruk fejlesztéséhez a Biden-féle klímacsomagnak köszönhetően jelentős állami támogatáshoz juthatnak.
A német rastatti gyárban hónapokon belül hozzálátnak a fejlesztéshez, hogy 2024-ben kigördülhessen az első modell.
Tíz hónapja kérték felvételüket svédek és a finnek a NATO-ba, de előbbiek csatlakozása körül még sok a bizonytalanság Törökország és Magyarország miatt. A finn miniszterelnök arról biztosította a svéd kollégáját, hogy országa akkor is biztonságban érezheti magát, ha Finnország hamarabb csatlakozik a szervezethez. Ezt a kijelentését Sauli Niinistö arra alapozta, hogy mindkét ország megkezdte egyeztetését a katonai megállapodásokról az Egyesült Államokkal.
A svéd tv-nek a finn kormányfő arról beszélt, hogy nem Finnország beelőzheti a svédeket, de szerinte elég nagy őrültség lenne, ha visszautasítanák a törökök ratifikációját. „Rettenetesen nehéz helyzetbe kerülnénk, ha nemet mondanánk most Ankarának”.
Recep Tayyip Erdoğan és a finn vezető pénteken ráztak kezet, mondván, török részről nincs akadálya a finn NATO-tagságnak. Számos biztonságpolitikai szakértő szerint viszont a svédek felvételének elodázása a Balti-tenger térségében sérülékennyé teszi őket. Niinistö szerint most a svédek, a dánok és ők ugyanolyan kétoldalú katonai együttműködési megállapodást kötnek, mint korábban tette ezt Norvégia. Megjegyezte, szerinte ezt talán fontosabb is, mint a NATO-tagság, mert hiába igyekeznek megfelelni a NATO-hoz történő csatlakozás feltételeinek, ha tagságuk a törökök és a magyar parlament kezében van, hisz mind a 30 tagállamnak bele kell egyezni a felvételükbe.
Barabás Rihárd, a Párbeszéd képviselője a Moszkvába akkreditált magyar nagykövet visszahívására szólította fel a kormányt, amivel kapcsolatban az ukrán 24 Kanal a címben foglalt állást: Végre felébredtek: visszahívnák a nagykövetet, miután elfogató parancsot adtak ki Putyinra. Idézik a lapok tőle azt is, hogy a svéd és finn NATO-tagság ratifikálására szólította fel a kormánypártokat.
A Die Welt véleménycikkében Clemens Wergin arról ír, hogy a NATO-szövetségeseknek meg kellene fontolniuk, megbíznak-e még Magyarországban és Törökországban. Erdogan továbbra is blokkolja a svédek felvételét, Magyarország pedig még több pénzt követel a ratifikálásért cserébe.
Komédiába illik, amit eljátszik ez a két ország, hisz nincs elfogadható magyarázatuk az időhúzásra. Erdogan többek között azért is akadályozza a svédek tagságát, mert egy iszlámellenes szélsőséges Koránt égetett a stockholmi török követség épülete előtt, viszont ezt a provokátort állítólag Moszkvából fizetik.
Magyarország az EU-t akarja zsarolni, hogy könnyebben hozzájuthasson a befagyasztott pénzeihez. De legalább most Magyarország is nyomás alá került azzal, hogy Erdogan nagy kegyesen belement a finn-tagságba. A svédek esetében erre minden bizonnyal csak a török elnök- és parlamenti választások után kerülhet sor.
A szerző kitér arra is, hogy Erdogan és Orbán is autokráciát épített ki, amelyek szintén nem összeegyeztethetőek az uniós értékrenddel. Abszurdnak nevezi, hogy egyikük sem ismerte fel a szabadság eszméjének szükségességét, illetve semmibe veszik ennek a lépésnek Európa történelme szempontjából fontos stratégiai jelentőségét. Mindebből egyenesen következik, hogy a jövőben nem feltétlenül kellene megosztani a szövetség biztonsága szempontjából szenzitív információkat, kellő távolságot kellene tartani tőlük a NATO-tagországoknak.