Félnek a kutatók, hogy az egyetemekhez hasonlóan eleshetnek az uniós forrásoktól
11/12/2024 13:13
| Szerző: Klubrádió
| Szerkesztő: Vikár Anna Flóra
Az egykori akadémiai kutatóhálózat újabb átszervezési terve nagyon hasonlít az egyetemi modellváltásra. Ezentúl is az állam adna pénzt a kutatásokra, de komolyan veszélyezteti a kutatás szabadságát, hogy átláthatatlanok lesznek a finanszírozási szerződések. Nem beszélve arról, mit szól majd az EU mindehhez. Lőrincz Viktort, az Akadémiai Dolgozók Fórumának (ADF) képviselőjét kérdeztük a Reggeli gyorsban.
Az MTA nem eladó! – ezzel a címmel hirdették meg délelőtti a Vigadónál tartott tüntetésüket kutatók: az épületben – mivel a Magyar Tudományos Akadémia székházát épp felújítják – nem sokkal a megmozdulás meghirdetett időpontja után kezdődött az akadémiai közgyűlés ülése, amelyen arról is döntenek, végleg átadják-e az alóluk már évekkel ezelőtt kiszervezett kutatóhálózatnak az akadémia ingatlanait és bizonyos ingóságait.
A tiltakozás nem csak erről a lépésről szól, november eleje óta az asztalon van egy törvénytervezet, amely hasonló módon privatizálná a kutatóhálózatot, mint az az egyetemi modellváltáskor a felsőoktatási intézményekkel történt. Ráadásul az átalakításhoz a kormány hozzákötötte a fent említett vagyonátadáson túl a bérrendezést is.
A tiltakozó kutatók azt szeretnék, ha a kormány legalább azt kivárná, hogy az Európai Bizottság véleményt mondjon a KEKVA-törvény átalakításáról és csak aztán lépne az ő ügyükben. Ez az egyetemi modellváltásról szóló törvény, amely közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok kezébe adta az állami intézményeket és aminek az elfogadása ahhoz vezetett, hogy az EU, az autonómia és az átláthatóság hiánya miatt kizárta ezeket az egyetemeket az Erasmus és a Horizont programokból. A kutatók attól tartanak, hogy mivel a HUN-REN kutatóhálózat újabb átszervezésére vonatkozó konstrukció nagyban hasonlít erre, őket is kizárhatják nemzetközi programokból és persze az autonómia, a tudományos, kutatói szabadság sérülése is felmerül.
Egy hónap múlva véleményt mond a bizottság az egyetemi törvényről, nem értjük miért nem lehet ezt megvárni, miért van a mi esetünkben továbbra is kitűzve a január 1-jei hatálybalépés – mondta Lőrincz Viktor az Akadémiai Dolgozók Fórumának (ADF) képviselője a Reggeli gyorsban, még a tüntetés előtt.
Hozzátette, az különbség például az egyetemekhez képest, hogy náluk nem kuratóriumok vannak, hanem irányító testületek, de ezek is ugyanúgy alkalmasak lehetnek arra, hogy korábbi politikusok, hatalomhoz közeli emberek túléljenek bennük – mondta Lőrincz. Annyiban pedig rosszabb is a helyzet az egyetemekhez képest, hogy ott a szenátusok mégis képviselik az ott dolgozókat, az irányító testületekbe viszont szinte bárki bekerülhet, az a kikötés, hogy a "tudomány művelője" kell legyen a jelentkező, ami azért igen tág fogalom – magyarázta Lőrincz.
A kormány egyik érve – nyersfordításban – már 2019-ben, a kutatóhálózat kiszervezésénél az volt, hogy jó lenne, ha a piac szempontjait is figyelembe vennék.
Akkor is, most is azzal tudunk erre válaszolni, hogy a kutatóhálózatban elsősorban alapkutatásokat végeznek, amelyeknek nem feltétlen van gyakorlati haszna, legalábbis piaci szabadalmakban mérve. Nem alakultunk át az elmúlt években alkalmazott kutatásokat végző szervezetekké, továbbra is adófizetői pénzből végezzük a kutatásokat, nem piaci finanszírozásból. Értelmetlen ebből a szempontból vizsgálni egy-egy kutatás minőségét – magyarázta Lőrincz. Ráadásul eddig is volt teljesítményértékelési rendszer, nem igaz, amivel szintén szokott érvelni a kormány, hogy ezt most kéne felépíteni. Például az alapján értékelték a kutatókat, hogy hány publikációjuk jelent meg, milyen konferenciákon vesznek rész – tette hozzá.
Az látszik a tervezetből, hogy az átláthatatlan finanszírozási szerződés a privatizált egyetemekéhez fog hasonlítani, továbbra is az államtól érkezik majd a pénz, de a részletek még nem világosak. Azt tudjuk, hogy meghatározták benne, hogy kell költeni alapkutatásra is, de azt nem tudjuk milyen arányban, vagy, hogy milyen témákat lehet kutatni és milyet nem. Mivel kikerül a hálózat az államháztartás kereteiből, közérdekű adatigényléssel is nehezebb lesz információhoz jutni. Szóval ez komolyan érinti a kutatás szabadságát, hiába mondják, hogy nem, ugye, amire nem adnak pénzt, azt nem lehet majd kutatni – mutatott rá Lőrincz.
A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. Címlapi kép: Tüntetés 2019. június 2-án Budapesten, a Fővám téren. Fotó: MTI/Balogh Zoltán
2024. december 11., szerda 8:13
Riporter: Para-Kovács Imre