Fogalmuk sincs, miért, mire kell várni a kórházban

Baji Anikó sürgősségi triázsként, azaz osztályozó nővérként dolgozik, a hétköznapokban pedig az AKUT Szakasz - C vágány blog alapítója és szerzője. Blogján elsősorban a sürgősségi osztályok titokzatos világát próbálja meg közelebb hozni az olvasókhoz, témáit a mindennapi helyzetekből, a betegek igényeiből meríti, figyelembe véve a kollégáiban megfogalmazódott gondolatokat, érzéseket. Havonta átlagban 2 millió embert ér el és több mint 800 ezer reakciót kap, ezáltal nagyon sok helyre eljutnak tapasztalatai.

Nem az a legnagyobb baj ...

Az emberek, amikor bemennek a sürgősségire, csak a rohanást látják és azt, hogy bizony rengeteget kell várni. Baji Anikó – Ancsa, ahogy a betegei is szólítják – azt mondja, a konfliktusok nem a várakozásból származnak, hanem hogy fogalmuk sincs, mire várnak. A “miért kell várni” és a “mi történik a back stage-ben” kérdésekre igyekszik választ adni a bejegyzéseiben.

Ancsa elmondta, hogy amikor az akut betegellátás megérkezett Magyarországra a kétezres évek elején, akkor szakmán belül egy nagyon fontos dolgot elfelejtettek, mégpedig a betegtájékoztatást. Sőt ,még talán a szakemberek edukációja is elmaradottabb volt, ezen pedig most próbálnak valamennyit segíteni. Ő például triázsként először mindig bemutkozik, tájékoztatja a betegeket a munkájáról, a falon lévő infografikákról, elmondja, mi fog történni a vizsgálóban és utána, ettől pedig megnyugszanak, hiszen tudják, hogy tudnak róluk, hogy mire várnak, és hogy történni fog velük valami.

A hozzáállása ragadós

Ancsa szerint nem szabad a beteget magára hagyni a kétségeivel. Persze ezek ellenére előfordul szóváltás, rossz reakció, de ilyen esetben mindenkit meg kell hallgatni, hogy mi az oka a közvetlen elégedetlenségnek, ezzel a beteg ki tudja adni magából azt, ami felzaklatja, és megnyugszik. Gyakran kapja meg, hogy a kommunikáció gsok időt vesz igénybe, miközben szerinte alapvetően kommunikációra teremtődött az ember. Mivel ő már állt a pult másik oldalán, és aggódott hozzátartozóért, talán ezért megy neki könnyebben – nem tudja elfogadni, hogy egy beteg magányosan üljön kint, és ne álljanak vele szóba.

A hozzáállása ragadós – ha a kollégái azt látják, hogy nála a betegek nyugodtabbak, akkor ők is próbálnak jobban kommunikálni, tudatosan használni ezt az eszközt. A sürgősségin való kommunikáció azonban speciális kell, hogy legyen, hiszen nagyon súlyos állapotú betegek is kerülnek hozzájuk, akiknek a látványa nagy hatással van a várakozókra – frusztráltak lesznek, elkezdenek aggódni, hogy ők is ilyen állapotba kerülnek, ezért teljesen máshogy csapódnak le az ingerek.

Meg kell őket érteni, de ...

Baji Anikó szerint a sürgősségin zsúfoltság akkor alakul ki, amikor ez az egyetlen elérhető megoldás az egészségügyi ellátórendszerben, így hétvégén és ünnepekkor. Minden esetben vért kell venni, ha szükséges, képalkotó vizsgálatokra kell küldeni a beteget, majd konzílium, szakorvosi vizsgálat következik – így ha van 40-50 beteg a rendszerben, akkor várakozni kell, hiszen nem csaphatják össze a munkát.

A kritikus állapotú beteg ugyan egy percet sem várakozhat, de sok olyan esettel is találkoznak , ami nem sürgősségire való. Ennek okáról Ancsa azt mondja, sokan nem feltétlenül akarnak elmenni betegállományba, luxus nekik kivenni hétközben egy szabadnapot, hogy aztán hosszú hónapokat várva végre eljussanak a szakrendelőbe, így hétvégén, vagy ünnepnapokon bemennek a sürgősségire. Másrészt az emberek attól is félnek, hogy olyan diagnózist kapnak, amitől később kell betegállományba menniük – tette hozzá Ancsa, aki szerint meg kell őket érteni, de a prevenció pont itt jönne képbe.

Prevenció tekintetében érződik egy generációs szakadék. A fiatalabbak tanultak az idősebbek hibáiból, szüleik példáját látva – akik szüntelenül dolgoznak, nem mennek betegállományba, egészségtelenül élnek – féltik a jövőjüket, és megpróbálják elkerülni ezeket a problémákat, így akár egy egyszerű náthával is képesek gyorsan bemenni a sürgősségire. Velük ellentétben, az idősebb korosztály tagjai közül sokan hetekig, hónapokig cipeli ka problémát, mire orvoshoz mennek.

Nem tudja, nem érti

A nővér arról is beszélt, a magyaroknak nem csak az egészségértésével vannak bajok, hanem általában a biológiában, a saját testünk működésével kapcsolatban is tájékozatlanok. Így pedig elég nehéz elmagyarázni valakinek, hogy két óra alvás után, ha megiszik két liter energiaitalt, attól rosszul lesz, és ritmuszavara is kialakulhat, ezért próbáljon meg többet aludni. Ezt sajnos nem feltétlenül fogja megérteni, vagy elfogadni.

Épp ezért nagy a jelentősége annak, hogy az egészségügyi kommunikáció az elmúlt két évben sokat erősödött, egyre több kolléga, intézmény érzi fontosanak, hogy elérje a betegeket , valamint a potenciális betegeket is. Ma már sok kórház fektett nagy energiákat a tájékoztatásba, például a Facebook-oldalán, és mind több, jellemzően fiatalabb háziorvos dolgozik azon, hogy közvetlenebb kapcsolatba kerüljön a pácienseivel. Céljuk, hogy a betegek ne misztikus személyt lássanak bennük, hanem húsvér embert, aki beszélget is velük. Az AKUT Szakasznak is pont ez az egyik erős oldala, hogy a szakember és a laikus párbeszédet folytat – tette hozzá Ancsa.

A beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg!