Főnöknő, a hirtelen vágy tárgya

A Belső közlés vendége ezúttal Györe Bori költő, író, szerkesztő volt. Akit igazán érdekel az irodalom mibenléte, az igen sokat tanulhat ebből az adásból. A fiatal szerző különösen nehéz utat járt be, míg eljutott az irodalomtól az irodalomig: az alkotó mint szülői tekintély roppant súlyától kellett megszabadulnia ahhoz, hogy saját jogán válhasson szerzővé. Édesapja ugyanis Györe Balázs író, ő maga pedig kislánykora óta írt szövegeket, mégis csak harmincas éveiben jelentette meg első könyvét, az Engedély magamnak beszédes címmel ellátott verseskötetet, amelyben húsz év anyaga található, a legelső versek még a gimnázium idejéből származnak.

Az élete helyzeteit különös nyíltsággal és bátran fölvállaló szerző életében, mint elmondta, az édesanyja leginkább hiányként volt jelen, majd később öngyilkosságot követett el, akárcsak Györe Bori egyik korai méltatója, Borbély Szilárd is. Apjával pedig felnövése során sokszor volt feszült a viszonya, huszonévesként mindent meg is tett, hogy eltávolodjon az irodalomtól, ám végül be kellett látnia, hogy nem tud elszakadni a szövegek közegétől, és úgy érezte, „bele kell állnia” abba, hogy saját műveket jelentessen meg; ekkor, immár a húszas évei vége felé, iratkozott be a magyar szakra is. Györe Bori a műsorban ugyanakkor azt is elmondta, hogy publikációinak ritkasága nem csupán szemérmességének tudható be: általában eleve kevés szöveget hoz létre, és van, hogy csak akkor ír le valamit, ha fejben már teljesen elkészült vele.

Az adásban verseiből és prózájából egyaránt fölolvasott. Míg versei emlékeztetnek édesapja költészetére, és hasonlóan szikár nyelven hordozzák magukban az önéletrajzi tematikát, az elbeszélések terén jócskán eltávolodott a korábban számára önkéntelenül is mintát jelentő szülői írásmódtól, aminek hatására egy évtizeden át naplót is írt.

Györe Balázs ugyanis a nem fikciós, dokumentarista próza mestere, Györe Bori viszont fiktív, de komoly szerkezeti feltáró és láttató erővel bíró novelláját olvasta föl a műsorban. A Hajnal című elbeszélés női narrátora egyedül él, és nem keveredik intim kapcsolatokba. Józan pillanataiban férfiakról ábrándozik, hirtelen azonban visszatérően elfogja a vágy főnöknője, a címszereplő Hajnal iránt.

Noha az irodalmat részben éppen azért is akarta maga mögött hagyni, hogy édesapjától is eltávolodhasson, különös, de valójában korántsem meglepő módon kettejük között mégis az irodalom képezi a legszorosabb kapcsot. Bár írásait már nem mutatja meg az apjának közlés előtt, néhány évvel ezelőtt közös felolvasást is tartottak Györe Bori édesanyjának emlékére.

Györe Bori a műsorba a kamaszkorában számára a rajongásig menően meghatározó Kispál és a Borz Húsrágó, hídverő című kultikus számát, valamint Björk és Yves Tumor egy-egy kísérletező jellegű zenéjét hozta magával, amelyek „körülíró” jellegű verseinél jobban árulkodnak a benne érlelődő lázadásról.

Az adás elején Kőszeg Ferenccel, a Beszélő egykori főszerkesztőjével, jogvédővel, volt országgyűlési képviselővel beszélgettünk az elmúlt húsz évben született szövegeit tartalmazó, nemrégiben elkészült honlapjáról és a lakásán látható legendás falfestményről, amelyet 1971-ben Kemény György grafikusművész készített, és képzőművész hallgatók tavaly restaurálták. Erről a beszélgetésről hamarosan külön anyagot olvashatnak majd a Klubrádió honlapján.