Gégény: Ha Balog lemondana, az se gyógyítana be minden sebet

Előkerült egy beszéd leirata, amelyben Balog Zoltán református püspök azt mondta, hogy többször, másoknak is kért kegyelmet, vagyis nem csak K. Endrének. A Szemlélek magazinban pedig megjelent egy nyílt levél, amelyben tíz református közszereplő arról ír, hogy Balog beavatkozott az állam ügyeibe, amikor püspökként és zsinati elnökként járta ki K. Endre kegyelmét. Így viszont milyen alapon várhatja el azt az egyház, hogy az állam ne avatkozzon be az egyház működésébe? – teszik fel a kérdést.

Gégény István, a Szemlélek lapigazgatója az Esti gyorsban elmondta: utóbbi, a nyílt levél szoros összefüggésben van azzal, hogy rövidesen, április 24-én kezdődik az a kétnapos tanácskozás, amelyen a magyarországi református egyház legfelsőbb szintű döntéshozó testülete, a zsinat tagjai gyűlnek össze; őket szerették volna megszólítani. Az említett tíz szereplő egy petícióra hivatkozik, amelyet már ezernél is többen aláírtak, így azt lehet mondani: ezernyi ember kéri, hogy a zsinati résztvevők tegyenek meg mindent azért, hogy Balog Zoltán ne lehessen többé püspök. Jelezte, ő nem tagja a református egyháznak, de most már a nyilvánosságban is látszik, hogy milyen drámai helyzet alakult ott ki.

Az említett hangfelvétel leirata szerint „Balog Zoltán bővítette a saját tevékenységének a bemutatását”, fogalmazott az alapító-szerkesztő, aki szerint ez a másik oldalról a volt miniszter bűnlajstromának újabb elemét jelenti. Feltételezi, hogy bőven van még ilyen eset, amikor Balog magát az állami és egyházi szabályok felett állónak tekintve igyekezett elintézni, amit személy szerint jónak látott. Ezeknek az egyike a K. Endre-ügy, és mi minden lehet még? – kérdezte.

Gégény István megjegyezte, másfél hónappal korábban arról beszélt, hogy le lehetne zárni ezt az egész, szomorú Balog-ügyet egy békés, csendes távozással. De ha ez nem történik meg, akkor lehet csúnyán is csinálni. Most elkezdődött egy olyan folyamat, amikor sok minden kerülhet még elő az asztalfiókokból, egyházon belüli jogi eljárások is indulnak Balog Zoltánnal szemben – tette hozzá.

Arra a felvetésre, hogy Balog Zoltán, aki miniszter is volt, meglévő kapcsolataival püspökként sok pénzt hozhatott a református egyháznak, a közíró megjegyezte, hogy maga a reformáció megvalósulása is az egyház „kevéssé evangéliumi szellemű bevételszerzési módszereihez”, a bűnbánat-cédulák árusításához kötődik. Nem csak magyarországi jelenség, hogy amikor például a finanszírozás vagy az egyházi vezetők jólléte fontosabb, mint a lelkek üdvössége, az egyértelműen rossz irány, sőt, összeegyeztethetetlen a kereszténységgel – jelentette ki.

Szerinte Balog Zoltán személyében az állam és egyház egészségtelen, kóros összefonódása vált valóra. Ugyanakkor hozzátette: nem Balog személye ellen zajlik támadás, azt pedig a legkevésbé sem tartja igaznak, hogy bárki a református egyházat támadná, hanem azért tiltakoznak egyre többen és keményebb módszerekkel, hogy a református egyház visszatérjen a küldetéséhez, amely az alapját megteremtette, és amely nemet mond arra, hogy pénzügyi előnyökért bármit háttérbe szorítsanak.

Hangsúlyozta, kívülállóként egyértelműnek tartja, hogy ha Balog Zoltán nyugdíjba vonulna, lemondana a püspöki pozícióról és nem töltene be többé egyházi vezetői szerepet, az sem gyógyítana be minden sebet. De amíg ez nem történik meg, addig aligha van lehetőség a gyógyulásra. Ha Balogot lemondatnák, akkor kezdődhetne meg az a rendezés, ami pozitív esetben akár megújulást is hozhatna a református egyháznak.

A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. Kiemelt kép: MTI/Szigetváry Zsolt