Georgescu szűk látókörű keresztény nacionalizmusa hasonlít Orbán Viktoréra
27/11/2024 06:23
| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió
| Szerkesztő: Bárkay Tamás
– írja a Guardian. A Politico szerint az ultranacionalista román elnökjelölt első fordulós sikere az európai demokrácia elleni orosz hibrid háború eredménye.
Orbán milliárdos ajándéka Putyinnak – ezzel a címmel számolt be a Die Welt arról a magyar kormányzati törvényjavaslatról, amely lehetővé tenné, hogy emelkedjenek a Paksi Atomerőmű bővítésének a költségei, annak ellenére, hogy az eredeti szerződésben rögzített ár szerepel. A cikk a gesztust a magyar kormány Oroszország-közeli irányvonalának újabb megnyilvánulásaként értelmezi. Mint megállapítja, Orbán Viktor gazdasági tervei szempontjából központi jelentősége van annak, hogy a Roszatom orosz állami konszern bővíti Magyarország egyetlen atomerőművét. Annak érdekében, hogy a projekt ne fusson zátonyra, most újra kell tárgyalni a feltételeket, és Oroszország gyakorlatilag szabad kezet kap – fogalmaz a Die Welt.
Románia szélsőjobbos, oroszpárti imbolygása miatt nagy bajban van az EU és a NATO – írja a Politico. A portál szerint az, hogy az elnökválasztás első fordulójában az ismeretlenségből érkezett, ultranacionalista Călin Georgescu került az élre, olyan félelmeket kelt, hogy Románia az egyre növekvő Moszkva-párti táborba sodródhat. A cikk szerzője idézi Siegfried Mureșan román néppárti európai parlamenti képviselőt, aki szerint ez az eredmény az európai demokrácia elleni orosz hibrid háborúnak tudható be. Oroszország – írja a lap – valóban próbálkozik azzal, hogy EU-tagokat, illetve vele határos országokat a saját táborába csábítson. Választási megfigyelők erre irányuló erőfeszítésekre is figyelmeztettek a közelmúltban Moldovában és Grúziában, miközben az EU-tag Magyarország és Szlovákia vezetői már most oroszbarát nézeteket hangoztatnak. Mind Orbán Viktor, mind Robert Fico elvetette azokat a nyugati erőfeszítéseket, amelyek Ukrajnának az orosz agresszióval szembeni megsegítését célozzák. Hamarosan csatlakozhat hozzájuk Csehország, ha Andrej Babiš, a volt kormányfő megnyeri a jövőre esedékes parlamenti választásokat. Milan Nič, a Német Külkapcsolatok Tanácsának az elemzője arról beszélt a Politicónak, hogy a Fekete-tengerre kijárattal rendelkező Románia kiemelkedő fontosságú az oroszok szempontjából. Nič szerint a párttámogatás nélküli, a közvélemény-kutatók által eddig alig szondázott népszerűségű Georgescu 22,94 százalékos első fordulós eredménye egyfelől a romániai politikában kialakult légüres térnek, másfelől az orosz pénznek tudható be. Ha valaki hirtelenjében ennyi pénzt tud költeni a TikTokon, az felvet kérdéseket – jegyezte meg.
Az elnökválasztás első fordulójában a liberális Elena Lasconi lett a második, a voksok 19,8 százalékával.
A vélemények erősen megoszlanak abban a tekintetben, hogy a második fordulóban győzhet-e ellene Georgescu, aki korábban bírálta, hogy az Egyesült Államok rakétavédelmi rendszert telepített Romániában, ugyanakkor pedig Vlagyimir Putyint olyan embernek nevezte, „aki szereti a hazáját”. Traian Basescu, aki 2004 és 2014 között volt Románia államfője, nem hiszi, hogy Georgescu megnyerheti a második fordulót, hiszen a románok összességében ma is nagyon pozitívan viszonyulnak az EU-hoz és a NATO-hoz. A szavazók azonban – tette hozzá – nagyon haragszanak az újra megnövekedett korrupció, valamint az igazságszolgáltatás politikai ellenőrzés alá helyezése miatt. Az eddigi kormánykoalíció két pártjának – a szociáldemokratáknak és a nemzeti liberálisoknak - a jelöltje összeadva is csak a voksok 38,2 százalékát szerezte meg az elnökválasztás első fordulójában.
A londoni Guardian – szintén a romániai belpolitikai fejleményekről írva – úgy ítéli meg, hogy az eddig alig ismert Călin Georgescu szűk látókörű keresztény nacionalizmusa hasonlít Orbán Viktoréra. Georgescu, aki dicsőítette a második világháború alatti fasiszta román vezetést, úgy érte el az első helyet, hogy a főáramlatú média csaknem teljesen mellőzte őt az egész kampány alatt. Felemelkedését a TikTok videók és podcast megjelenések segítették, ami bizonyos értelemben Trump sikeres választási taktikájára emlékeztet. A demokráciákban – állapítja meg a liberális Guardian – egyre jelentősebb szinergia mutatkozik a populista szélsőjobb és a közösségi média között, és ez oda vezet, hogy a közösségi média mintegy segít a szélsőséges álláspontok normalizálásában.
A haveri kapitalizmus köszönt be Amerikában – vélekedik Paul Krugman közgazdász elemző a New York Timesban. Az egy év múlva szerinte feltételezhető állapotokat a következőképpen írja le: Donald Trump azt tette, amit ígért, hogy tenni fog. Magas importvámokkal sújtotta a külföldről érkező árucikkeket, és különösen magas tarifát léptetett életbe a kínai importáruval szemben. Ezek a tarifák azzal a hatással járnak, amit sok közgazdász előre megjósolt: az amerikai vásárlóknak magasabb árat kell fizetniük. Tegyük fel – folytatta Krugman -, hogy olyan vállalkozásod van, amelynek szüksége van az importra, talán Kínából, talán Mexikóból, vagy máshonnan származó cikkekre. Mit teszel ilyenkor? Nos, az amerikai kereskedelmi jog széles mérlegelési jogkört ad a végrehajtó hatalomnak a tarifák megállapítása terén, beleértve azt is, hogy különleges esetekben felmentést kaphass. Így hát kérvényezni fogod az ilyen felmentések valamelyikét. Meg fogod-e kapni? Elvben a válasz attól függ, hogy a magas tarifa túlzottan súlyos terhet jelent-e, illetve, hogy veszélybe sodor-e amerikai munkahelyeket. De nagy az esélye annak, hogy itt más kritériumok játszanak majd szerepet. Mennyi pénzzel járultál hozzá a republikánus kampányhoz? Amikor csapatépítő tréningre vonulsz vissza a cégeddel, akkor Trump golfüdülőjét választod-e? Így próbálja elmagyarázni Krugman a New York Times olvasóinak, mi is az a haveri kapitalizmus.
A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.
2024.11.27., szerda 6:00
Riporter: Kárpáti János
