Győri MOK-elnök: Mosonmagyaróváron megyekszékhelynyi embert kell ellátni, nem követik a bezárások hatásait
30/05/2023 13:59
| Szerző: Klubrádió/Vikár Anna
Mosonmagyaróváron pénzelvonások miatt március eleje óta több kórházi osztály bezárt, vagy szünetel az ellátás. Még az egészségügyet nem annyira ismerőknél is kiverte a biztosítékot, hogy Győrbe viszik szülni a kismamákat – idézte fel Dr. Szijjártó László, győri MOK-elnök a Reggeli gyorsban. Tévedés, hogy kisvárosról van szó, mára 100-120 ezren élhetnek a vonzáskörzetében. Az ellátás átszervezéséhez folyamatosan mérni kéne, hogy az mit okoz az emberek egészségére nézve, de ez nem történik meg – mondta az orvos.
A lakosság március 1-től tapasztalt drasztikus változást az ellátásban. A pénzügyi elvonások miatt bezárt az intenzív osztály, a sebészet szünetel, hétvégén nincs szülészet és gyerekosztály. Egy ideig a sürgősségi sem működött, bár ott mostanra javult a helyzet – foglalta össze a hirtelen, egyik napról a másikra kiesett ellátásokat a Reggeli gyorsban Dr. Szijjártó László, a Magyar Orvosi Kamara Győr-Moson-Sopron megyei szervezetének elnöke, aki a demonstráción is felszólalt.
"Még az egészségügyet nem annyira ismerőknél is kiverte a biztosítékot," hogy Győrbe viszik szülni a kismamákat. Ez rámutat arra, hogy annyira leépült a rendszer, hogy már nem lehet folyamatosan működtetni. Hétközben még van, hétvégén már nincs – tette hozzá Szijjártó.
Áprilisban kétségbeesett lakossági fórumot tartottak, amire azonban nem ment el sem a Karolina Kórház igazgatója, sem az Országos Kórházi Főigazgatóság képviselője. Május közepén pedig több mint tízezer aláírás gyűlt össze a kórház megmentéséért, az aláírók szerint alkotmányos alapjogot sért a március 1-vel bevezetett egészségügyi ellátási rend.
Ha valaki kiszámolná, hogy mennyi pénz kéne ahhoz, hogy megkapja a térség lakosssága azt az ellátást, amit február 28-ig kapott, akkor ez nem lenne hatalmas összeg, főleg ha a lakosság arányához viszonyítom – mondta Szijjártó.
Az egyik nagy tévedés, hogy sokan még mindig kisvárosként gondolnak Mosonmagyaróvárra, pedig az utóbbi években rengetegen költöztek ide, főleg olyanok, akik Ausztriában dolgoznak. Körülbelül 100-120 ezer ember lakhat mostmár a városban és vonzáskörzetében, a hivatalos adatok szerint viszont csak 40-50 ezres a lakosság – hívta fel a figyelmet a MOK megyei elnöke. Az a tézis tehát, hogy egy kisebb városban nem muszáj fenntartani egy teljes spektrumú kórházat, itt már nem igaz. Megyeszékhelynyi embert lát el a kórház. Márpedig az kéne legyen a logika, hogy "oda kell egészségügyi ellátást telepíteni, ahol szüksége van rá a lakossságnak" - mondta Szijjártó.
A másik tévedés, hogy mindig azt nézik, hogy hány beteget látott el a kórház, és nem azt, hogy hányat láthatna el potenciálisan. Ráadásul ezen belül is azt veszik alapul, hogy hányan feküdtek az ágyakon, nem azt, hogy hány ember részesült – korszerű módon – járóbeteg ellátásban – mondta a MOK megyei elnöke.
Természetesen, nehéz kérdés, hogy hány kórházat érdemes fenntartani egy országban. Ha egy osztályon kéthavonta egy vakbélműtétet végeznek, akkor azt, hiába tiltakozna a helyi lakosság a bezárás ellen, nem biztos, hogy érdemes finanszírozni. A központosítási logikának tehát lehet értelme, de az ellátás megszervezésének nem arról kéne szólnia, hogy "lehetőleg semmit ne fizessek ki és mégis valami kis ellátást nyújtsak, hanem arról, hogy a lehető legoptimálisabb ellátást adjuk a lakosságnak" – fogalmazott Szijjártó.
Az ellátás átszervezéséhez folyamatosan mérni kéne a különböző betegségek megoszlását, figyelembe venni, hogy egy terület mennyire sűrűn lakott és, hogy milyen egy-egy intézmény hozzáférhetősége.
Ha pedig megtörtént egy átszervezés, mint ahogy Mosonmagyaróváron, akkor azt kellene mérni, hogy milyen hatással van az emberek életére, például a komplikációkra vagy a halálozási rátára. Ezeket viszont sok esetben egyáltalán nem követik, így szubjektív szempontok alapján születnek a döntések és nem is tud kiderülni, hogy egy-egy átszervezés milyen problémákat okoz – mondta a MOK megyei elnöke.
Mosonmagyaróváron az önkormányzat, a polgármester és az országgyűlési képviselő részéről is megvan a szándék, hogy visszaállítsák a kórház működőképességét, valójában azonban az egészségügyi államtitkárság kéne, hogy tegyen valamit – magyarázta Szijjártó.
Az a helyzet, hogy nagyon komoly problémahalmaz alakult ki az egészségügyben, jelentős az orvos- és ápolóhiány, elavult a szemlélet és az oktatás, szinte nem lehet olyan elemet találni a rendszerbgen, ami ne szorulna drasztikus átalakításra – véli a megyei MOK-elnök. Közben pedig nem látszik, hogy készülne egy komplett, racionális, korszerű terv közép- illetve hosszútávra arról, hogy milyen legyen az egészségügy. Ehelyett inkább szükségmegoldásokat látunk – mondta Szijjártó.
A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.
2023.05.30., kedd 7:12
Riporter: Dési János
