Ha Lengyelország és Magyarország fenn akarja tartani a demokráciáját, akkor saját magának kell cselekednie

Szerdán az Európai Bíróság elutasította Budapest és Varsó jogi kifogásait a szabályozással szemben. Az Európai Parlament régóta sürgeti az EU végrehajtó testületét, a brüsszeli Bizottságot, hogy végre-valahára éljen a jogával, és kezdje meg az erről szóló, még 2020 decemberében elfogadott rendelkezésnek a tényleges alkalmazását. Azt ezt szorgalmazó képviselők arra hivatkoztak, hogy a luxembourgi székhelyű uniós ítélkező fórumhoz intézett magyar és lengyel beadványnak jogi értelemben nincs halasztó hatálya. Az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság azonban kivárta az ítélethozatalt.

Most, hogy a bíróság is zöld fényt adott, a sürgető hangok ismét felerősödtek. Von der Leyen azonban nyilatkozatban közölte: a rendelkezés érvényesítésének a mikéntjét leíró irányelvek kidolgozása még heteket vesz igénybe. Ezt egyes EP-képviselők felháborodással fogadták. Mint az EUObserver uniós hírportálon a Zalán Eszter munkatársuk által jegyzett cikkben olvasható, Petri Sarvamaa finn jobbközép politikai irányzatú politikus ködösítésnek minősítette a bizottsági elnök nyilatkozatát, Sophie in 't Veld holland liberális EP-képviselő szerint pedig von der Leyen saját maga találta ki az említett előfeltételt. John Morijn, a groningeni egyetem jogi és politikatudományi professzora ugyanakkor úgy véli: az Európai Bizottságnak sziklaszilárd alapokra kell felépítenie az ügyet, ellenkező esetben az egész eljárás puszta papírmunka marad, miként történt ez számos olyan korábbi próbálkozással, amely a jogálami követelmények érvényesítésére irányult. Az eljárásrend értelmében a tagállam esetleges elmarasztalásáról végeredményben nem a kezdeményező szerepet betöltő Bizottság, hanem - minősített többéggel - a Tanács dönt, ahol a tagállami kormányok képviselői ülnek. A minősített többség azt jelenti, hogy a 27 tagállam közül legalább 15 olyannak egyet kell értenie, amelyek lakosságszáma együttesen kiteszi az EU összlakosságának a 65 százalékát. Morijn professzor szerint az egész feltételességi mechanizmus halálát jelentené, ha a Tanácsban elbukna a Bizottság által elindított első eljárás.

Az EUObserver arra is utal, hogy a jogászi aprólékosság szempontjain túlmenően Brüsszelben vannak olyan aggodalmak, miszerint az eljárás Magyarországgal szembeni megindítása csak növelné az április 3-ikai parlamenti választásra készülő Orbán Viktor hazai népszerűségét. Mindemellett - írja Zalán Eszter - valószínűbb, hogy a Bizottság rövid távon először Magyarországgal szemben izzítja be a feltételességi mechanizmust. A lengyel kormánykoalíció egy része ugyanis olyan pozitív jelzéseket adott az utóbbi időben, hogy hajlana az uniós bírósági döntések elfogadására.

A bajor liberális Süddeutsche Zeitung az egész eljárás várható menetrendéről azt írja, hogy mintegy két hét kell a mechanizmus érvényesítéséről szóló irányelvek kidolgozására, majd további hét-kilenc hónapig tartana maga a többlépcsős procedúra, amelynek végeredményeként megszülethet a minősített többségi döntés. A brüsszeli Bizottság igazság szerint már tavaly novemberben levélben fordult Varsóhoz és Budapesthez, és abban megfogalmazott bizonyos aggályokat, valamint ezekkel kapcsolatban kérdéseket tett fel a két kormánynak. Mindez azonban még nem jelentette a folyamat hivatalos megindítását, pusztán az előzetes tájékozódást szolgálta.

Ennek a feltételességi mechanizmusnak az elvi indokát az képezi a müncheni lap megfogalmazása szerint, hogy független bírák és ügyészek hiányában az uniós támogatási pénzek büntetlenül eltulajdoníthatók. Lengyelország és Magyarország ellen már ennél átfogóbb értelemben vett jogállamisági eljárás is folyamatban van, az uniós alapszerződés hetedik cikke alapján, az európai értékek veszélyeztetése címén. Ennek eredményeként az elmarasztalt tagállam szavazati joga is megvonható, ám ezen a jogcímen az eljárás alá vont országgal szemben mind a 26 többi EU-tagállamnak egységesen kell állást foglalnia, aminek az adott esetben nincs politikai realitása, mert a lengyelek és a magyarok kölcsönösen megvétóznák az elmarasztalást - emlékeztet a Süddeutsche Zeitung.

Mindezekkel kapcsolatban röviden utalok még arra, hogy a Handelsblatt, a német üzleti körök lapja külön kommentárt szentel annak: az EU rendelkezésére álló eszközük felettébb korlátozottak, és csak a legdurvább visszaéléseket orvosolhatják a pénzmegvonás révén. Ezek a jogkörök a lap szerint nem elegendőek ahhoz, hogy úgymond megfékezzék Orbán Viktort, illetve Jaroslaw Kaczynskit. "Ha Lengyelország és Magyarország fenn akarja tartani a demokráciáját, akkor saját magának kell cselekednie” - írja a Handelsblatt.

A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.