Ha Putyin lehengerli a nyugati demokráciákat, a banditizmusba hajló vezetés a jövő
2/02/2022 07:55
| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió
A magyar miniszterelnök moszkvai látogatása, pontosabban megbeszélésük utáni sajtótájékoztató a nemzetközi sajtóban kiemelt figyelmet kapott, hiszen az orosz elnök azt mondta, hogy a Nyugat szándékosan háborúba akarja csalogatni Moszkvát, és figyelmen kívül hagyja az Ukrajnával kapcsolatos orosz biztonsági aggodalmakat. Ha Putyin lehengerli a nyugati demokráciákat, akkor alighanem az ő banditizmusba hajló erőskezű vezető stílusa jelenti majd a jövőt, állapítja meg a Financial Times. Nemzetközi lapszemle.
Vlagyimir Putyin december 23-ika óta nem beszélt Ukrajnáról a nyilvánosság előtt, ezért fokozott érdeklődés övezte, hogy a magyar miniszterelnökkel tartott találkozója után, mi a személyes véleménye a kérdésben. A New York Times tudósítása arra hívta fel a figyelmet arra, hogy a sajtóértekezleten Putyin kijelentette, reméli, hogy folytatódni fog a párbeszéd az orosz biztonsági aggodalmakról, de nem ismételte meg korábbi fenyegetését az orosz „katonai-műszaki” intézkedésekről abban az esetben, ha a Nyugat nem tenne eleget Moszkva igényeinek. A lap úgy ítéli meg, hogy Putyin mostani szavai valamelyest a feszültség tompítását célozták.
Arra is kitért a New York Times, hogy a Putyin-Orbán közös sajtóértekezlet után a Kreml videófelvételt tett közzé, amelyen a két politilkus pohárköszöntőt mond. „Orbán az orosz elnök legszorosabb szövetségese az Európai Unió és a NATO vezetői között” - tette hozzá a lap, majd megemlítette, hogy Orbán az orosz televízióban, az Ukrajna elleni orosz támadás eshetőségét firtató kérdésre azt válaszolta: „Van még néhány napunk és hetünk a tárgyalásra, nem gondolom, hogy hirtelen történni fog valami”.
Orbán Viktor egyike azoknak a NATO-országbeli vezetőknek, akik megpróbálnak Putyinnál közbenjárni, miközben a válság egyre mélyül, írja a Reuters. A magyar miniszterelnök, aki gyakran kerül összeütközésbe nyugat-európai vezetőkkel a demokrácia állapota miatt, azt mondta a sajtóértekezleten, hogy van lehetőség a kompromisszumra - írta a hírügynökség, és idézte Orbántól azt a mondatot, miszerint a mostani tárgyalásuk nyomán az lett a meggyőződése, az álláspontokban fennálló eltérések áthidalhatók, és van lehetőség olyan megállapodás aláírására, ami biztosítaná a békét, garantálná Oroszország biztonságát, és a NATO-államoknak is megfelelő lenne.
A hamburgi Die Welt tudósítása a magyar kormányfőnek a további tárgyalások és a megegyezés lehetőségéről tett kijelentéseit ismertetve azért azt is megemlítette, hogy Orbán óvott az újabb hidegháborútól, és azt mondta, az álláspontok jelenleg messze vannak egymástól.
A Handelsblatt, a német üzleti körök lapja a magyar kormány Oroszország-közeliségéről írva felhívta a figyelmet arra: Orbán azért is ment Moszkvába, hogy még több olcsó orosz gázt kérjen, amire magyar ellenzéki körökben úgy reagáltak, hogy a miniszterelnök ismét megpróbálja kijátszani az Európai Unió közös álláspontját.
Kissé távolabb lépve a napi politikai nyilatkozatoktól, a londoni Financial Times áttekintő véleménycikket közölt Gideon Rachman tollából Vlagyimir Putyin nemzetközi kultuszáról. Felsorolta azokat a befolyásos politikusokat, akik egyáltalán nem osztják azt a nyugati véleményt, hogy az orosz elnök lenne a drámában a rossz megtestesítője - éppen ellenkezőleg, csodálói Putyinnak. Köztük - Donald Trump, Nigel Farage, Matteo Salvini, Benjamin Netanjahu, a fülöp-szigeteki Rodrigo Duterte, az egyiptomi Abdel Fatah el-Sziszi, illetve a szaúdi Mohamed bin-Szalmán mellett - Orbán Viktor is kapott egy bekezdést. Róla azt írta a Financial Times kolumnistája: az illiberális demokrácia sajátos stílusú bajnoka, aki most ellátogatott Putyinhoz, korábban arról beszélt, hogy az EU-nak el kell ismernie, az orosz elnök „újra naggyá tette országát”. Orbán Viktor, Putyinhoz hasonlóan, ukrajnai kisebbségvédelmezőként lép fel.
A Financial Times szerzője a sorra vett Putyin-csodálók közül külön felhívta a figyelmet a szaúdi trónörökösre és a Fülöp-szigetek elnökére, mint akik különösen hajlamosak az erőszakra és megvetik az emberi jogokat. Gideon Rachman szerint ez azt is alátámasztja, hogy a Nyugat és Oroszország mostani konfrontációjában többről van szó, mint Ukrajna függetlenségéről, bár az is fontos. Ennek a válságnak a kimenetele meg fogja határozni a világpolitika hangnemét. „Ha Putyin lehengerli a nyugati demokráciákat, akkor alighanem az ő banditizmusba hajló erőskezű vezető stílusa jelenti majd a jövőt.”