Harangozó: Orbán világossá tette, hogy neki lesz hadserege és nem a nemzetnek

Csak külön engedéllyel helyezkedhettek el kormányzati szervnél az év elején kirúgott 45 év feletti katonák – derült ki egy 2023 elején hozott, nem nyilvános határozatból, amelyről az Rtl.hu számolt be hétfőn. A jogszabály az igazgatási szerveknél, valamint a kormány és a miniszterek irányítása alá tartozó szerveknél elhelyezkedést köti engedélyhez. Ez azt jelenti, hogy az érintettek többsége kénytelen volt a piacon munkát keresni, miközben tudásukat az állami szerveknél inkább hasznosíthatták volna.

Harangozó Tamás, a parlament honvédelmi bizottságának szocialista alelnöke az Esti gyorsban jelezte: az a legfontosabb kérdés, hogy mi volt a motiváció ezeknek az embereknek az elküldésénél. A hivatalos propagandaválasz az, hogy fiatalítani akarták a honvédség vezetését, mert egy új típusú, digitális világra felkészült, modern haderőt építenek, és ebben útban voltak a 45 év fölötti, 20 éve a testületnél lévő tisztek. Szerinte ez a szöveg önmagában röhej tárgya lenne, ha nem százak, bizonyos források szerint ezrek sorsáról lenne szó.

Hozzátette: a honvédségnél jelenleg alaptörvény-módosítás címén a fideszes kétharmad a parlament jogkörének csorbítását szavazza meg. Rendeleti kormányzás van, amelynek része, hogy egy szerda éjszaka egyszer csak átírják például a költségvetést. És ennek a legdurvább részei az úgynevezett 4000-es kormányhatározatok, amelyek „azért vannak, hogy senki ne tudhassa, mi van bennük” – fogalmazott az ellenzéki politikus. Ezek titkosak, nemcsak a parlamentet kizárva hozzák meg őket, a tartalmukat nem ismerheti meg a közvélemény – amiről szó van, az is ilyen, országgyűlési képviselőként se láthatja, azért sem tud többet hozzátenni a hírhez, mondta Harangozó Tamás. Közölte: ezzel kapcsolatban írásbeli kérdést adott be a miniszternek. 

Egyébként azt se lehet tudni, hogy kiket és egyáltalán hány embert rúgtak ki a honvédségtől (nyolcszázat vagy ezerhatszázat), mert a kormány szerint az veszélyeztetné a honvédség érdekeit, ha kiderülne a számuk, nem pedig az, hogy kirúgták őket – jegyezte meg.

Szerinte, ha tényleg van ilyen határozat és az a tartalma, amiről a hír szól, az megmutatja, hogy mi volt a motiváció a leépítésnél: politikai tisztogatás. Hangsúlyozta, nem pártpolitikáról van szó, a honvédségben eddig se nagyon volt politika, és reméli, az ott dolgozók meg tudják oldani, hogy ezután se legyen. Az derült ki, hogy a lojalitás számít, semmi más nem, és ez a hadsereget is tönkreteszi az MSZP-s politikus szerint. Hozzátette, a parlament előtt lévő alkotmánymódosítás szerint innentől nem törvény mondja meg, mit tehetnek a honvédelemben és mit nem, hanem rendelet. Ez utoljára 1989-90 előtt volt így, illetve juntákban szokás – jegyezte meg.

Harangozó Tamás szerint Orbán Viktor miniszterelnök világossá tette a kormányon belül és a közvélemény előtt is, hogy itt nem a magyar nemzetnek, hanem neki és a kormánynak lesz hadserege és az a cél, hogy a kormány érdekeit védjék. Hozzáfűzte, reméli, hogy a honvédség képes lesz ellenállni ennek.

Megismételte, megvan a jogi lehetősége annak – mivel korábban átírták a rendkívüli helyzetekre vonatkozó részt az alaptörvényben –, hogy szükségállapotot hirdessen a kormány, ha megzavarják az alkotmányos rendet, azonban kivették a szövegből az „erőszakosan” jelzőt. Jelezte, nem tudja, hogy lehet nem erőszakosan megzavarni az alkotmányos rendet, de akár egy nagyobb tüntetés vagy polgári engedetlenségi mozgalom is ilyennek minősülhet, amivel szemben így be lehetne vetni a hadsereget. A szocialista politikus szerint ezt a módosítást az emberek „szépen átaludták”.

A teljes beszélgetést a fenti lejtászóra kattintva hallgathatják meg.