Haraszti: Még Tádzsikisztánban és Kazahsztánban sincs olyan, mint Magyarországon
20/01/2022 13:26
| Szerző: Klubrádió/Bohus Péter
Hatvankét európai parlamenti képviselő öt különböző EP-frakcióból azt kéri az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezettől (EBESZ), hogy teljes körű misszió felügyelje a magyarországi választásokat. Mit jelent az, hogy külföldi megfigyelőket toboroznak az április 3-i választásokra? Mennyit érnek a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatójának ígéretei? Haraszti Miklós író, újságíró, volt SZDSZ-es politikus, aki már fél tucat választáson vett részt az EBESZ munkatársaként a Reggeli gyorsban válaszolt.
Már a 2018-as magyarországi parlamenti választáson is voltak EBESZ-megfigyelők, de akkor még csak korlátozottan ellenőrizték a választások tisztaságát, azonban a választásokról írt jelentésük lesújtó képet festett a magyarországi választások kiegyenlítettségéről, tisztaságáról, ezért a 2022-es választáson teljes körű EBESZ-megfigyelői misszió érkezhet az országba. Haraszti Miklós, egykori SZDSZ-es parlamenti képviselő már hat ilyen missziót vezetett az EBESZ országaiba, és szerinte örömteli az Európai Parlament kezdeményezése, mert ez valamivel erősebb ellenőrzést jelent, mint a 2018-ban idehozott korlátozottabb misszió.
Haraszti, aki 2004-től hat éven át az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) sajtószabadság-felelőseként dolgozott, elmondta, hogy háromféle megfigyelői státusz létezik a világ legnagyobb biztonsági szervezeténél, amelyek közül a leggyengébb az elemző misszió, de ez szerinte biztosan nem opció az előzményeket figyelembe véve. Az EBESZ egyelőre még nem döntött arról, hogy a 2018-ashoz hasonló korlátozott vagy teljes missziót küldjön az április 3-i parlamenti választásokra. A hasonlóságokat sorolva Haraszti megemlítette, hogy mind a kettőben van hosszú távú megfigyelés és van médiamegfigyelés is. Ez utóbbi azt jelenti, hogy egy helyiekből álló csoport nézi a főbb médiumokat "egyenlőség, információs egyenlőség és hozzáállás tekintetében". A különbség az, hogy a választások előtti napokban érkező megfigyelők milyen eligazítást kapnak, milyen mennyiségben látogatják a körzeteket. A teljes megfigyelésnél "statisztikai érvényes mennyiséget elérnek", de még az is csak töredéke a rengeteg megfigyelhető körzetnek, míg a limitáltnál spontán be-benéznek egy-egy választóhelyiségbe.
Az ellenzéki pártok húszezer ellenzéki szavazatszámlálót keresnek, akiknek az EBESZ-megfigyelők a biztonságot jelentik, hogy amit csinálnak, arra odafigyelnek. Haraszti szerint fontos a társadalmilag toborzott szavazatszámlálók ügye, miután az EBESZ által is bírált magyar választójogi törvény nem engedi meg a civileknek, hogy megfigyeljék a választást, csak a pártoknak. Erre még Kazahsztánban, Tádzsikisztánban sincs példa, hogy megtiltják a civil társadalomnak, hogy bemenjen a körzetbe és nézze, hogy mi történik a szavazatokkal, nem "tömik-e" az urnákat tömegesen, vagy nincs-e "ringlispíl".
Haraszti emlékeztetett rá, hogy Dobos Menyhért, a Duna Médiaszolgáltató vezérigazgatója a szervezet nevében a közmédia pártatlanságát ígérte a kampányidőszakban és a választás alatt az EBESZ napokban Magyarországon járt, szükségleteket felmérő missziójának. Ez azonban Haraszti szerint "röviden szólva humbug, mint 2018-ban volt". Dobos ígéreteiről a független média is beszámolt, és Haraszti szerint ezt érdemes lenne összevetni az EBESZ 2018-as választásokról írt jelentésének megállapításaival, amik "rendkívül súlyosak voltak", és annak a legsúlyosabb részei a közmédiára vonatkoztak.
A beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg!
2022. január 20., csütörtök 08.35
riporter: Mérő Vera