Haraszti Miklós: Nem a baloldali szavazók mennek át Magyar Péterhez, hanem az ellenzékiek

Haraszti Miklós, az EBESZ egykori sajtószabadság-refense, volt országgyűlési képviselő, író, közíró volt a Megbeszéljük vendége a stúdióban. Arról is kérdeztük, hogy Orbán Viktor mniszeterlnök szerint vége a liberális világrendnek, és új aranykor köszönt be a magyar-amerikai kapcsolatokban Donald Trump újbóli elnökké választásával.

Haraszti Miklós jelezte, nem gondolja, hogy vége a liberális világrendnek, mert igazából sohasem volt liberális világrend. Volt a demokráciának, a liberális alkotmányosságnak egy magja, amely Nyugat-Európából és Észak-Amerikából állt. Ez aztán később kibővült a hidegháború után a posztszovjet országokkal. Mostanában viszont a magyar és a szlovák kormány beadja a derekát a „keleti divatnak”, hogy meghiúsítsa, lerombolja a nyugatit. Az autokratikus kultúrák visszakövetelik a magukét, szerinte egy kicsit visszaszorul a liberális demokrácia, a forrásvidékére, a fő veszély, hogy esetleg csak teljesen oda. Ugyanakkor hasonló folyamatok szerinte voltak a korábbi évszázadokban is, szóba kerültek 1848-as forradalmi időszak utáni és a II. világháború előtti nemzetközi állapotok is, noha úgy látja: a jelenlegi helyzet nem fog világháborúhoz vezetni.

Arról is beszélt, hogy ahol tényleg megcsinálják az autokráciát, ott egyúttal kleptokrácia is lesz, és a társadalom ezt egy idő után nem viseli el. Az, hogy Magyarország tényleg ennyire egyedülállóan támogaja az autokráciákat keleten és és nyugaton, az olyan hibára vezethető vissza, amelynek, mint fogalmazott személy szerint ő maga is részese volt. Annak idején, több mint harmincöt  éve, a háromoldalú tárgyalásokon főleg a kormányozhatóság érdekében vezette be a rendszerváltó alkotmány a kétharmadosság elvét, mert akkor azt gondolták, ilyen többséget nehéz elérni. Ezzel szemben ma az a helyzet, hogy miközben kétharmados többséggel nagyon könnyen megváltoztatható rendszer, a jelenlegi választási szíbályok mellett ez a többség nagyon könnyen elérhető. Egykor tehát azt gondolták, hogy a kétharmadosság elve pont a fordítottjára jó, megakadályozza, hogy a kormány mindent vigyen. „Egy III. Richárd-szerűen elszánt gazember” ismerte fel, hogy minden az övé, ha egyszer nagyot győz – tette hozzá.

Haraszti Miklós ugyanakkor optimista, szerinte a Nyugat-Balkántól Magyarországon keresztül a balti államokig húzódó terület nem adja fel a Nyugathoz tartozást. Bolgár György műsorvezető ekkor megjegyezte, hogy Nyugaton viszont Marine Le Pen, az osztrák Szabadságpárt és a német AfD révén erősödik a szélsőjobboldal. Haraszti szerint nagy veszély az is, hogy a német konzervatívoknak a szociáldemokratákkal kellhet koalíciót kötniük, miközben „Scholzék puhák” az oroszokkal szemben, és félénkek Ukrajnával kapcsolatban. A többi említett országról azt mondta: kétségtelenül populista hullám van, de szerinte ez nem tud áttörni, mert azoknak a társadalmaknak szilárd az alapjuk, erős a civil társadalom, a sajtó és a gazdasági érdekek is. Donald Trumppal kapcsolatban – akit „showman autokrata pszichopatának” is nevezett – azt mondta: Amerikával kapcsolatban nincs olyan nagy veszély, sokkal nagyobb veszély az, amit ő a világra gyakorol azzal, hogy megtámogatja az autokráciákat.

Visszatérve Magyarországra

Megjelent egy új szereplő, aki az új médiatérben nagyon otthonosan mozog – vetette fel Bolgár György műsorvezető, Haraszti Miklós pedig hozzátette: és ezt a progresszív oldalon teszi. Ráadásul a klasszikus hivatalos média teljes kormányoldali birtoklása mellett, alig költve reklámra. Haraszti – a több kutató által a Fidesznél már népszerűbbnek mért – Tisza Párt elnökéről azt mondta, azok, akik bírálják Magyar Pétert, a mondásait cincálják, például Ukrajna ügyében. Ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet: nem kérdés, hogy három külpolitikai kérdésben Orbán Viktor átütő sikert ért el a propagandájával. Ez a három kérdés a migráció, az Ukrajna-ellenesség és a magyar pénzek megvonása Brüsszelben. Ezekben az ügyekben átütő sikert ért el a társadalomban, összefüggésben azzal, hogy rég megszerezte a hagyományos médiát, a szavazói célközönségét tekintve pedig a középosztályokról áttért azokra, akik kizárólag tévét nézve informálódnak. Magyar Péter viszont ott akarja megverni Orbánt, ahol gyenge, nem ott, ahol erős. Haraszti szerint ez politikai manőver, Magyar nem mondja azokat a mantrákat, amelyeket az egyébként lúzer ellenzéki oldal állandóan. Az értékeit az akcióival fejezi ki és nem a szavaival.

Mely területek azok, ahol Orbán gyenge? Magyar az első, aki elfogadtatta központi kérdésként a lopást, az eddigi pártoknál viszont az volt a szöveg, hogy „ez nem érdekli a népet”, annak ellenére, hogy ott van a nagyszerű Hadházy Ákos, aki hordja a korrupcióval kapcsolatos tényeket. A másik ilyen dolog, hogy központi kérdéssé tette először az orbánizmus történetében, hogy hazudnak nekünk. Ez is Hadházy kezdeményezése volt, hogy ez fontos kérdés, tette hozzá. A hagyományos ellenzék eseti és reaktív politikát folytatott, a szakértő szerint ezért nem tudtak áttörni. Magyarnak hatalmas szerencséje van a 2022-es összeellenzéki miniszterelnök-jelölthöz, Márki-Zay Péterhez képest, mert neki másfél éve van, hogy parlament nélkül politizálhasson és végigmehessen az országon. Ez utóbbi pedig nem egyszerűen jelenlét, hanem „a baloldal megvalósítása”. Magyar Péter bejuttatta témaként a széles közvéleménybe az egészségügy, a gyermekvédelem, az oktatás állapotát, vagyis központi kérdéssé tette a gondoskodó állam állapotát. Ugyanakkor a politikai tehetségnek része az is, hogy ki mikor milyen témákat kerül el.

Úgy fogalmazott: baloldali szavazók körülbelül 2019 óta nincsenek, ahogy korábban is írta, akkor megszületett az ellenzéki szavazó, aki számára az volt a döntő kérdés, hogy a pártok feledkezzenek el magukról és összefogásban gondolkozzanak. Szerinte hozzájárul Magyar Péter népszerűségéhez, hogy Gyurcsány Ferenc nélkül csinálja (és tulajdonképpen minden új párt ezzel próbálkozott 2009 óta). Nem a személyisége miatt, hanem azért, mert ő a múlt, 2009-ben az ő kormányzása elől menekültek emberek szerencsétlen módon Orbánhoz. Szerinte erkölcsileg megbukott Orbán, de az ellenzéki választók előre mennének, az összefogó választási pártnak a jövőből kell jönnie, nem a múltból. Magyar Péter kategorikus nemje azon politikusoknak szól, akikkel szimbolikusan ő „lemúltazható” – tette hozzá.

Úgy folytatta: nagyon fontos, hogy Magyar Péterrel ne történjen olyan, mint ami Márki-Zay Péterrel és az egész ellenzékkel történt, akinek egyetlen mondatát kiforgatva azt állították a médiamonopóliumot kihasználva, hogy elviszik a magyar fiatalokat Ukrajnába. Rizikós dolgot vállal be Magyar azzal, hogy nem tárgyal pártpolitikusokkal, hanem a választókra utazik, őket akarja meggyőzni arról, hogy ő minden szükséges értéket képvisel, és azt az erőt is, amivel „az átok megtörhető”, és utána lehet demokratizálni.

Nem a baloldaliak mentek át

Szerinte az ellenzéki választó 2019 óta látja, hogy ezek a pártok nem az országgal, hanem a saját parlamenti túlélésükkel foglalkoznak. Ez nem azonos a megélhetési politikussal, de rendkívül rossz beidegződés – tette hozzá. Nem baloldaliak mennek át a Tiszához, hanem ellenzékiek, azok maradnak, akik hisznek a pártjukban.

Ha Magyar Péternek sikerül győzni, kormányt alakítani, akkor egyes vélemények szerint Fidesz 2.0-t hozna létre. Haraszti Miklós szerint viszont ez nem lehetséges, mert ez a rendszer orbántalanítva szétbomlik, viszont ott marad az egész mélyállam: minden intézmény a Fidesz kezében van, ahogy a gazdasági háttér is. Hihetetlen képmutatáscunami kezdődne el egy Fidesz-vereség után, elkezdenének Brüsszelbe szaladgálni a jogállamiság nevében – vélekedett. Az is lehet, hogy nem elégszenek meg a választási rendszerbe beletett csalásokkal, hanem megpróbálják majd ellopni a választást, választásnapi manipulációkkal –tette hozzá Haraszti Miklós.

Aki szerint ezzel együtt sincs más lehetőség egy ilyen, választási autokráciának nevezett rendszerben, mint megpróbálni választáson legyőzni ezt a hatalmat. Részletezte: egy bojkotthoz jóval erősebb összefogásra lenne szükség, mint a koordinált induláshoz, amit megpróbált az ellenzék. Ez a most uralkodó párt javára könnyített kétpártrendszer, amely a másik oldalon teljes egységet követel meg, hogy egyáltalán lehetőség legyen a legyőzésére. De véleménye szerint meg kell próbálni, „ez az egyetlen sanszunk”.

A teljes beszélgetést a fenti lejátszás ikonra kattintva hallgathatják meg.