Harminc évvel a berlini fal után – Nemzetközi lapszemle

A magyar politika új sztárjaként mutatja be Karácsony Gergelyt a Der Spiegel, aki történelmi győzelmet aratott az önkormányzati választásokon, és aki a jobboldali populistákkal szemben új szövetségeseket keres Európában- vezetik fel az interjút, amiben persze a „Boldog Karácsonyt!” köszöntés jelentésével is eljátszik a szerző.

Pillanatképet is fest, amint a bútorokat, növényeket és könyveket átnézik, mert attól tartanak, a fideszes munkatársak itt-ott poloskákat hagytak. Karácsony szerint csak látszat-demokrácia van Magyarországon, mert nincsenek fékek és ellensúlyok, nincs független ügyészség, a médiát pedig átvette a kormány, s csinált belőle propaganda-sajtót. Arra a kérdésre, hogy beigazolódott-e a szélsőjobbos Jobbikkal való együttműködés létjogosultsága, a főpolgármester elmondja, hogy ez a Jobbik már nem az egykoron ismert párt, ultranacionalista tagjai távoztak, s igazi néppárttá próbál átalakulni az utóbbi időben. Hozzáteszi, aligha van szélsőségesebb nagy párt az Orbánénál Európában. Programját két szóval jellemezve, miszerint az zöld és európai – elmondja, minden újszülöttnek ültetnek egy fát, ami évente akár 15 ezer is lehet. Nem hiszi, hogy bürokratikus akadályokat hárítana programja elé Orbán, mert obstrukciós politizálással a saját szavazóit is becsapná. Másrészt – mint fogalmaz Karácsony, a Fidesz a kormányfő hobbiját szolgálja ki. S amikor a korrupt ügyekről kérdezik, elmondja, az őt kiszolgáló média miatt vidékre nem jutnak el azok az oknyomozó cikkek, amelyekből más képet formálhatnának maguknak a szavazók. S ezzel magyarázta azt is, miért nehéz vidéken labdába rúgniuk az ellenzéki pártoknak.

De nincs ez másként az Egyesült Királyságban és Amerikában sem, amire bizonyíték a Brexit és Trump megválasztása, népszerűsége. Arra a kérdésre, hogy Brüsszel nem nagyon tudott következetes politikát folytatni a kötelezettségszegési eljárás során, Karácsony azt felelte: nem lenne jó, hogy az egész országot büntetné az EU. Orbánék megszegték a környezetszennyezési előírásokat is, amire az lenne jó megoldás, ha az Unió közvetlenül azoknak a városoknak, régióknak utalná a támogatásokat, amelyek betartják és tisztelik az uniós törvényeket. 

A berlini fal ledöntésének 30. évfordulójára írt véleménycikket George Soros, amit a Project Syndicate-től több médium, így például a MarketWatch vagy akár The Korea Herald is átvett. Leírja, milyen elvek mentén döntött alapítványa magyarországi létrehozásáról, amely akkor több pénzből gazdaálkodhatott (3 millió dollárból), mint a kulturális minisztérium. S ez a büdzsé azóta százszorosára nőtt. Célja volt ledönteni a dogmákat, megdönteni az egypártrendszereket. 30 évvel később azonban a nemzetközivé lett nacionalizmus ellen kell felvenni a harcot. S ebben felveti az Egyesült Államok felelősségét is, amelyik – mint szuperhatalom, - nem tartotta magát az ebből adódó felelősséghez. Fürdött a hidegháború feletti győzelmi mámorban, de nem cselekedett. Tétlenül nézte a bankrendszer túlkapásait, ami felveti a 2008-as gazdasági válság miatti felelősségét, amikor elvesztette világvezetői szerepét és járult hozzá a nacionalizmus feltöréséhez és a nyitott társadalmak hanyatlásához. Sok időbe telt, mire erre maga is rájött. A folyamat mélypontját a Brexit és Trump megválasztása jelentette. Ráadásul a mesterséges intelligencia az elnyomó rendszereket fogja erősíteni, nem a humánumot. Kínában ez zajlik már a társadalmi kredit-rendszer bevezetésével. Az 5G-s rendszer ilyen fenyegetést jelent, de Trump ennek is bedőlt. Engedélyezte. A nyitott társadalom elve élet-halál kérdése volt mindig a számára. Akárcsak az alapítványa, amelyik épp ezért próbált pénzt szerezni a börzéken. Ez a különbség a pénzcsinálás és az alapítvány finanszírozása között.

A fiatal nemzedék sokkal toleránsabb a társadalmi igazságosság és jogegyenlőség iránt, mint az idősebb nemzedék – publikálta a berlini fal leomlásának 30. évfordulójára készült felmérést a Der Standardban a Nyílt Társadalom Alapítvány berlini igazgatója, Goran Buldioski. Azaz a fiatalok megértőbbek a nemzeti kisebbségek, a menekültek, az LMBT-csoportok iránt, ezért Buldoiski szerint a lesújtó eredmények ellenére mégsem olyan sötét a kép, épp az ifjabb nemzedék pozitív hozzáállásának köszönhetően. A Magyar-, Német-, Lengyel- és Csehországot, Szlovákiát, Bulgáriát és Romániát érintő közvéleménykutatás szerint mindenhol aggódnak a sérült demokráciák miatt. Németországot kivéve a megkérdezettek több, mint 60%-a kifogásolja a jogállamot és a szólásszabadságot ért támadásokat. Csak 40%-uk vallja, hogy biztonságosabb az életünk, mint a 90-es évek előtt. A magyarok, lengyelek és a bolgárok többsége akar nagyobb függetlenséget a civil szervezeteknek, hogy a kormány ne tartsa kontroll alatt őket. Az oktatás szabadságát a bolgárok követelik a legnagyobb arányban, de ez a szám hazánkban is eléri a 70%-ot.

Szintén a 30. évforduló alkalmából interjúvolta meg a bulvár Berliner Zeitung Leslie Mandoki zenészt, aki 75-ben hagyta el hazáját. Apja szavai csengenek vissza fülébe, aki a halálos ágyán azt mondta, unokái soha nem tapasztalhatják meg mit jelent a cenzúra és a rabság.  

Szerinte ma virágzás van, szabadság és jólét, de nagy a megosztottság. Fiatalok és öregek, Észak és Dél között, de Európában is, ahol az Unió szétesőben. Gorbacsovot a barátjának nevezi, aki azt mondta, a renitens progresszív zene – mint az övé is - a diktátorok ellensége. Hálás Németországnak, mert befogadta és épp ezért gondolja azt, hogy sokkal toleránsabbnak kell lennünk a menekültek irányában. Nem elég csak azt mondani: Isten hozta a menekülteket, de meg is kell fogni a kezüket.

A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg.