Helsinki Bizottság: Nem igaz, hogy 100 ezer menedékkérő akart volna bejutni az országba

Szekeres Zsoltot, a Magyar Helsinki Bizottság jogászát a kormány újra felerősödő, menekültáradatról szóló kommunikációjáról kérdeztük. Ugyanis volt egy incidens a hétvégén határ szerbiai oldalán, ahol fegyverrel csaptak össze a hírek szerint afgánok és pakisztániak, halálos áldozat is volt. Erre közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, hogy „Brüsszel” és „a Soros György-féle civilek” szervezik a migrációt, illetve Orbán Viktor miniszterelnök azonnal bedobta a beszédes nevű határvadász rendszer kiépítését is. Elhangzott az is (megint), hogy sokkal többen próbálkoznak a déli határon, a számuk az első félévben meghaladta a 100 ezret. Miközben – hívta fel a figyelmet műsorvezetőnk – Szerbiában 6 ezerre teszik a tartósan ott lévő menekültek számát és az ENSZ menekültügyi főbiztosságának jelentése szerint Törökországból Görögországba az elmúlt fél évben öt és fél ezer menekült jutott el fél év alatt.

Szekeres Zsolt közölte: hogy Magyarországon 100 ezer menedékkérő lenne, arról nem beszélhetünk. De hogy jön ki ez a szám? – tette fel a kérdést. A magyar kormány törvényi szabályozással gyakorlatilag lehetetlenné tette, hogy valaki menedéket kérjen. Tehát ha találnak az országban például egy afgán vagy szír embert, akinek nincsenek megfelelő papírjai, akkor minden kérdés nélkül „megfogják és kidobják”, szó szerint kirakják a határkerítés szerbiai oldalán, nem adják át ottani hivatalos szerveknek. Ez a magyar törvény, amelyet az EU bírósága egyértelműen jogellenesnek nyilvánított, és ezért is indult kötelezettségszegési eljárás, hiszen továbbra is fenntartják. Hogy összesen hány embert „kísérnek” vissza (hivatalos szóhasználattal), arról a rendőrség közöl statisztikákat, de nincs azonosítás, tehát lehet, hogy ugyanazt az embert 25-ször teszik ki az országból, majd összeadják a számokat. Ez egyrészt alkalmas arra, hogy ijesztgetni lehessen vele, másrészt megmutatja a menekülés reménytelenségét is, csak el kell képzelni, hogy mennyire kétségbeesett az, akit 25-ször visszadobnak, de 26-odszor is megpróbál átmászni a kerítésen.

Szekeres Zsolt elmondta, nekik nincs más választásuk, azok az országok, amelyen keresztüljöttek olyan menekültügyi rendszert működtetnek vagy éppen nem működtetnek, amely alkalmatlan az ő emberhez méltó ellátásukra. Ezeknek az embereknek védelemre van szükségük, és akárhány kerítést építenek az útjukba, elemi érdekük, hogy kapjanak védelmet valahol. Szerinte ahol van szükség, ott megjelennek azok a bűnözői körök is, például embercsempészek, akik megpróbálják átjuttatni őket. Ez táptalaja az emberkereskedelemnek, a kényszermunkának és a szexuális kizsákmányolásnak is – tette hozzá. Szerinte ezek a bűnözői hálózatok épp az olyan politikákon élősködnek, mint amilyet a magyar kormány is elfogadott.

Jelezte, nyilván nem mindenki jogosult a menekült- vagy oltalmazotti státuszra, de ennek megállapításához egy demokráciában, jogállamban le kell folytatni a tisztességes eljárást, és annak alapján dönteni. Ehhez képest 2015 óta, politikai akarattól vezérelve az elrettentés és embertelenség irányába fordult a dolog, ezzel együtt sok jó szakember elhagyta a pályát, a magyar állam menekültügyi kapacitása vészesen lecsökkent, ami húsbavágóan mutatkozott meg az oroszok Ukrajna elleni háborúja, február 24. után; a menekültügyi rendszer azóta se talál teljesen magára.

Szóba került, hogy Ukrajnából is sokan jönnek papírok nélkül, de ennek teljesen egyszerű okai lehetnek, mint megjegyezte, nyilván a hallgatók közül is sok embernek van lejárt személyi igazolványa, nincs útlevele, nincs nála a gyereke születési anyakönyvi kivonata. Ez a menekülés realitása, az ember az életét menti először, „kit érdekel a papír, amikor lőnek az emberre” – fogalmazott. Ráadásul Ukrajna európai ország, európai közigazgatással, na de Afganisztánban meg Szíriában, ahol polgárháborúk után nem működik az állam, ez még nehezebben megoldható. Beszélt arról is, hogy a tőlünk nyugatabbra fekvő országok menekültügyi rendszerei sem tökéletesek, de ott legalább van esély tisztességes eljárásra.

A beszélgetést a lejátszás ikonra kattintva hallgathatják meg. Kiemelt kép: MTI/Kelemen Zoltán Gergely