Hitélet a vásznon

Paár Ádám történész-politológus elmondta, a filmeseknek kedvelt témája a vallás, főleg, ha azt valamilyen személyes módon ábrázolhatják, így a történetben nem csak általánosságban vallási kérdések merülhetnek fel, hanem a közösség hitélete, vagy éppen a főszereplő katolikus pap, vagy éppen protestáns lelkész problémái, feladatai is.

A beszélgetésből kiderült, hogy lényegében bármilyen műfaj foglalkozhat a fenti témával, legyen az fekete komédia, krimi, dráma vagy életrajzi film. És természetesen jól ismert, és sokak által kedvelt sorozatok is épülnek egy-egy jellegzetes egyházi személyre. Ilyen például Don Camillo, Don Matteo és Brown atya is.

A legfontosabb filmek között szó esett Ingmar Bergman életrajzi ihletésű művéről a Fanny és Alexanderről, valamint a Legjobb szándékokról is. Mindkettőben fontos szerepet kapott a lelkész figurája.

Paár Ádám ugyanakkor nem hagyta ki a mára igazi klasszikussá vált Legyetek jók, ha tudtok című filmet sem, amely Néri Szent Fülöpnek állít emléket, és amely alkotáson generációk nőttek fel, hogy mostanra színházi feldolgozásából is több született.

A műsor zárásaként Andrzej Wajda Oscar-díjas lengyel filmrendezőre emlékeztünk, aki 1926. március 6-án született. Festőművésznek készült. 1946-ban kezdte meg tanulmányait a Képzőművészeti Főiskolán, de otthagyta és beiratkozott a filmfőiskolára, ahol 1952-ben kapott diplomát.  De még előtte dolgozott az iskola mellett raktárosként, hordárként és lakatosként is. A lengyel új hullám egyik elindítója volt. Egyik legismertebb alkotása, a Hamu és gyémánt 1958-ban készült el, és hamar kultuszfilmé vált. Akkorra már megismerték a nevét hazájában, hiszen A mi nemzedékünk című filmmel 4 évvel korábban bemutatkozott, amelyet 1957-ben a Csatorna című alkotása követett.

Fontos volt számára a lengyel sors ábrázolása, amely a már említett Csatornában is helyet kapott, vagy éppen a Tájkép csata után című filmjében. De gyakran választott lengyel irodalmi műveket filmjei alapjául. Híres adaptációja volt az 1965-ös Légió, vagy az 1983-ban bemutatott Danton, amelyért a következő évben BAFTA díjat kapott legjobb idegen nyelvű film kategóriában. Világszerte sikert aratott az 1950-es és az 1970-es éveket elemző filmjeivel, amilyen A márványember volt 1976-ban, illetve a Vasember 1981-ben. Andrzej Wajda élete végéig folyamatosan dolgozott. 2007-ben készítette el a Katynt, amelyet az Amerikai Filmakadémia a legjobb öt közé választott az idegen nyelvű filmek között. 2016-ban mutatták be utolsó önálló munkáját, az Emlékképeket. Abban az évben, 90 évesen hunyt el.

Filmkészítői életművéért még 2000-ben Oscar-díjat kapott.

Címlapi kép: Andzrej Wajda - Wikipedia