Hogyan ne betegedjünk bele munkánk elvesztésébe? – Sőt, végül hogyan jöhetünk ki belőle jól?

Új élethelyzetet tapasztalunk, a koronavírus miatt hatalmas kihívásokkal találta szembe magát társadalmunk, melyet meg kell tanulnunk megfelelően kezelni – mondta Repka Ágnes, aki a járványveszély munkaügyi hatásairól, az állásvesztés okozta helyzetek lehetséges megoldásairól beszélt a Klubrádióban.

Sokan foglalkozásuk alapján is azonosítják magukat, például úgy mutatkoznak be, hogy könyvelő vagyok, HR-menedzser vagyok, programozó vagyok. Ezért, amikor az ember elveszíti az állását, elveszítheti személyisége egy részét is, és úgy érzi, nem ér annyit, mint addig. Ezzel párhuzamosan a munka megszűnése anyagilag is rettentően megterhelő.

Gyászmunka

Kétségtelen, hogy a kirúgás nagy veszteség, ami után gyászfolyamaton kell keresztül menni. Először jön a tagadás, amikor azt érezzük, hogy ez velünk nem történhet meg, aztán ezt felváltja a harag, utána pedig az alkudozás szakasza saját magunkkal, végül a depressziv periódus következhet, egészen addig, míg fel nem tudjuk dolgozni helyzetünket. Normális, és át is kell esni ezeken a szakaszokon, hogy végül eljussunk az elfogadás, majd a továbblépés állapotáig.

Mivel különbözőek vagyunk, munkahelye elvesztését mindenki máshogyan éli meg. Ha valakinek ez volt élete első állása, esetleg többgyermekes családfenntartó, vagy éppen nyugdíj előtt áll, akkor még nehezebb helyzetbe kerül, mert a létbiztonsága a tét.

Haladjunk lépésről lépésre

Egy állásvesztés után az első jó tanács, hogy mérjük fel, nézzük meg, pontosan milyen helyzetben vagyunk, hogyan érint ez bennünket, Az elfogadás fázisáig adjunk egy kis időt magunknak, de ha szükséges, kérjünk pszichológiai segítséget.

Tisztában kell lennünk azzal, hogy egyáltalán nincs okunk a szégyenkezésre, főleg most egy ilyen rendkívüli helyzet idején.

Természetes, ha állásunk elvesztése után nem vagyunk jól lelkileg, főként, hogy ehhez hozzájárul a jelenlegi kijárási korlátozás is. Viszont a korlátozó intézkedések nem azt jelentik, hogy egyáltalán nem léphetünk ki a négy fal közül, ha módunk van rá, menjünk el sétálni, mozogjunk. Alakítsunk ki egy megszokott rendszert a mindennapjainkban, legyen meg a napi ritmusunk. Tartsuk rendben magunkat és a környezetünket is. Ha rend van körülöttünk, könnyebb lesz elkerülnünk a „szétcsúszást” és azt, hogy mély depresszióba zuhanjunk.

Manapság egyébként is az online munkakeresés világát éljük, rengeteg állás közül válogathattunk az interneten, miközben ezzel betartjuk a járványügyi intézkedéseket is. – tette hozzá Repka Ágnes.

A válság hosszabb távon taníthat bennünket

Egy ilyen válság munkáltatói és munkavállalói oldalról is taníthat bennünket. Az biztos, hogy a járvány lecsengése után fel fog értékelődni azoknak a munkáltatóknak a szerepe, akik ebben a kritikus időszakban is igyekeztek megtartani alkalmazottaikat.

A helyzet másik pozitív hozadék lehet, hogy sok ember rájön arra, más is tud csinálni, mint amivel eddig foglalkozott. Sokan, akiknek muszáj volt, már át is álltak a szakmájuktól teljesen eltérő típusú és területű munkavégzésre. Valószínűleg sokan rájönnek arra, hogy nem kizárólag munkakörökben lehet gondolkodni és dolgozni, hanem képességekben is, ezáltal a jövőben több versenyképesebb munkavállaló akadhat a munkaerőpiacon.

Pontosan ezért nem érdemes és nem is kell letagadnunk önéletrajzunkban a jelen időszakot, nyugodtan beleírhatjuk, ha elbocsájtottak vagy más, nem szakmánk béli munkakörökben alkalmaztak minket. Mivel ez egyáltalán nem hátrány, ellenkezőleg, a munkáltató látni fogja a tenni akarásunkat, a szorgalmat, kitartást, és ez bizony a későbbiekben pozitívumnak fog számítani – jegyezte meg a közgazdász.

A beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg!