Horváth Csaba a Biodómról: A miénk a világ legdrágább sátra

Az állatkerti Biodómnál „nagy örömről nem tud beszámolni” Horváth Csaba MSZP-s zuglói polgármester. Tart a teljes átvilágítás, amelynek eredménye júniusra lesz meg, akkor adhatnak érdemi információkat. Persányi Miklós volt főigazgató 20 milliárd forinttal többre gondolt, mint az eredeti beruházási összeg, ott a városvezetésnek és neki elváltak útjai, de a probléma maradt – tette hozzá. „Ha úgy tetszik, a világ legdrágább sátra a miénk”, és ez egy kicsit igazságtalan, mert van betonalapja is – fogalmazott a kerület vezetője. Az épület tehát elkészült, fűthető, hűthető – óriási villanyszámlával, az audit erre is kitér, hogy mennyire lesz fenntartható. Viszont ebben egy fűcsomó, egy állat sincs, be kellene rendezni, aminek a becsült költsége az a bizonyos 20 milliárd forint.

Ugyanakkor a fővárosnak a vírus előtt sem volt erre pénze, most még kevésbé van, a kormány pedig azt közölte, hogy nem ad. A beruházásnak része egy Hermina úti garázs is, amely az épület megközelíthetősége miatt kellene, de ha az lesz a kérdés, hogy ezt áldozzák be, vagy rohadjon üresen az egész, nyilván az előbbi mellett döntenének. Szerinte a kormány nem húzhatja ki magát ebből elegáns távolságtartással, mintha semmi köze nem lenne hozzá, és az is nyilvánvaló, hogy ha ezt a városvezetést kereste volna meg valaki ezzel a kétségkívül grandiózus ötlettel, úgy, hogy 60 milliárd forintba fog kerülni, udvariasan megköszönték volna a lehetőséget, de nem élnek vele.

Arról is beszélt, hogy csaknem 200 éve, 1811-ben létesült a Városliget, és kicsit szomorú is, hogy jelentős beépítéssel kell majd ünnepelni a park születésnapját, de ezt már „évek óta tolja le a kormány a budapestiek torkán”. Ebben úgy tűnt, mintha lenne némi lassulás, korábban azt mondták, hogy bizonyos épületeket nem akarnak megépíteni, aztán kiderült, hogy a kormány nem tett le erről, csak „megvárja, amíg a budapesti vezetés megbukik”, legalábbis ilyen nyilatkozatokat lehetett olvasni. Korábban az is úgy volt, hogy a Városligetben a sörön és a virslin kívül minden ingyenes, olyan sok szolgáltatás nem volt, amiért esetleg pénzt lehetett volna kérni, de szerinte ezt a budapestiek nem is annyira hiányolták.

Az megszokott, hogy vannak fizetős sportpályák a városban, de hogy a Városliget igényelte-e, arról „erős kétségek vannak”. Az alapbűn szerinte az volt, hogy a főváros korábbi vezetése átjátszotta a kormánynak 99 évre a Városliget működtetését. Lesznek szabadon használható sakk- és pingpongasztalok, három gumiburkolatú focipálya, ami nem lesz szabad, az két nagyobb futballpálya, amely szabadidősport-rendezvények megtartására is alkalmas. Ez Horváth Csaba szerint önmagában nem lenne tragédia, a gond az, hogy nem lehet átfogó képet látni arról, mikor tekinti a Városligetet késznek a kormány, mikor hagyja békén az átalakítását.

Horváth Csaba megismételte: nem érti, miért pont a Városligetbe kellett a múzeumi negyed. Sok rozsdaövezet van a városban, és most, a válság alatt hozott a kormány egy döntést az ilyen területek kiemelt rehabilitációjáról, és ezzel egyet lehet érteni. Van arra hely a városban, hogy kialakíthassanak egy grandiózus múzeumi negyedet, ha úgy látják, már csak ez hiányzik a jólétünkhöz, de nem ez történt, hanem „tönkretesznek” valamit, ami érték volt a Fidesz-kormány előtt is.

A beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg. Kiemelt kép: MTI/Kovács Attila