Hős a Monty Pythonból – Hardy Mihály jegyzete

Két nap és lassan két éjszaka is eltelt az amerikai elnökválasztás óta, mégsem tudjuk megmondani, ki lesz az Egyesült Államok elnöke a következő négy évben. Egy olyan világban, ahol hozzászoktunk, hogy három kattintással bármilyen információhoz hozzá lehet jutni. Percek alatt megtudhatjuk például, hogy mennyi az éves átlagos csapadék a fülöp-szigeteki rizsföldeken vagy hogy vajon mennyi császárpingvin él a Déli-Georgia szigeteken az Atlanti-óceánon. De hogy ki lesz a világ vezető nagyhatalmának a vezetője, kinek a konvoja fog végigszáguldani a washingtoni Pennsylvania sugárúton jövő januártól – azt még nem tudjuk.

Frusztráló egy helyzet, főleg azoknak, akik nem tudják megszokni és elfogadni, hogy a világban igenis léteznek bonyolult dolgok. Akik például odaát, az Atlanti-óceán másik partján az elmúlt négy évben hozzászoktak ahhoz, hogy Amerika és a világ komplikált összefüggéseit el lehet intézni egy-egy Twitter-üzenettel. Akik megelégszenek a lehető legegyszerűbb magyarázatokkal. Akik saját nyomorult helyzetük és saját országuk belső bajai helyett készek első szóra bárki mást hibáztatni. A mexikóiakat, a Huawei-t, a demokratákat, Macront és Merkelt, Iránt és az arabokat, a bevándorlókat és a kommunistákat, a feketéket, és így tovább…

Az egyszerű emberek és az egyszerű üzenetek korszakát éljük. Amikor a politika, a gazdaság, a törvényhozás, a bíráskodás nem felkészültség és szakma, hanem hit kérdése lett. Vakbuzgó, vallásos hit kérdése.

Ennek az új politikának a felkent papja Donald Trump. Nem tudom, hogy Amerika és az amerikai demokrácia kibírna-e még négy évet ebből az ámokfutásból, hiszen már eddig is számos maradandó károsodást szenvedett. Egy olyan elnöktől, aki olyan, mintha egy harminc évvel ezelőtti Monty Python-szkeccsből lépett volna elő. Az eltorzult arckifejezésével, a narancssárga hajával, az agresszív és fenyegető magatartásával, a kiszámíthatatlanságával, a gátlástalan nőgyűlöletével, a kapzsiságával és a nyilvánvaló hazugságaival együtt. Harminc évvel ezelőtt egy ilyen komikus és komolytalan figura még a közelébe sem kerülhetett volna az amerikai országos politikának. Manapság viszont realitás.

Az igazi kérdés persze az, hogy egy olyan összetett és bonyolult rendszer, mint az Egyesült Államok képes lesz-e az önkorrekcióra? Ha nem, akkor jaj nekik! Ja, és erről jut eszembe: nekünk is annyi!

Hardy Mihály jegyzete az Esti gyors 2020. november 5-is adásában hangzott el. Címlapi kép: Gage Skidmore/Flickr.com

És még valami:

A Klubrádió elindult Az Év Honlapja 2020 versenyen, amelynek egyik díja a közönség szavazatától függ. Kérjük, szavazzon ránk! Ezt az alábbi képre kattintva teheti meg.
Ha úgy döntött, támogat minket, akkor a verseny oldalára jutva, a jobbra fent látható kék gombra kell majd kattintania – mellette látszik, hány szavazatnál tartunk.
Ez is egy apró segítség a Klubrádiónak. Köszönjük.